Az Izraeli Régiségügyi Hatóság ( IAA ) régészei aranyérméket találtak az ókori Paneas városában. Paneas, később Banias néven ismert, a Golán-fennsíkon található, egy természetes forrás közelében, a Hermon-hegy lábánál a mai Izraelben.
A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a helyet először a kánaániak alapították, akik szentélyt szenteltek Baál istennek. Paneast először a hellenisztikus időszakban említették a pániumi csata kapcsán, amelyet Kr.e. 200–198 körül vívtak, amikor Plinius leírta a régió nevét, Panionnak, a várost pedig Paneasnak. Mindkét név Pantól, a vadon élő istenétől és a görög mitológiában a nimfák társától származik.
Paneas csúcspontját a kora római időszakban érte el, amikor Nagy Heródes és fia, Heródes Fülöp újjáépítette a várost, és elnevezte Caesarea Philippinek, Augustus római császár tiszteletére. Az i.sz. 5. században, a Római Birodalom felosztását követően a város a Keleti ( később Bizánci ) Birodalom része volt, de végül elpusztult a Levantei arab hódítás miatt a Kr.u. 7. században. A Bizánci Birodalom, a Római Birodalom keleti fele volt, a leghosszabb ideig fennálló középkori birodalom, amely több mint 1000 évig fennmaradt.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. talán a művész így próbálta meg ábráozlni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Gabriela Bijovsky, az Izraeli Régiségügyi Hatóság valutaszakértője megvizsgálja a Baniasból származó érméket. Fotó: Izraeli Régiségügyi Hatóság
Az IAA régészei által végzett ásatások során egy 44 darabos aranyérméből álló kincsre bukkantak egy ősi falmaradványba rejtve, amely a Késő Római Birodalomban és a Bizánci Birodalomban kibocsátott nagy tisztaságú aranyérméből állt, amelyet először Konstantin császár ( i.sz. 306-337 ) bocsátott forgalomba. A régészek bronzérméket, valamint épületek, vízcsatornák és csövek maradványait is feltárták. Feltehetően a kincs eredeti tulajdonosa a muszlim támadásoktól tartva rejtette el a vagyonát, azonban visszamenni érte már nem tudott.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?