Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A neolitikus Európában élők már hatezer évvel ezelőtt is használtak rágógumit amely nyírfakéregből készült kátrányból állt, és szájápolásra, illetve fogtömésre is alkalmazták. Az ősi maják és aztékok a sapodilla fából készült chicle-t rágcsálták, előbbiek az éhség és szomjúság csökkentésére, utóbbiak pedig főként nők és gyermekek számára engedélyezték a rágást. Az első kereskedelmi forgalomba hozott rágógumit John B. Curtis alkotta meg 1848-ban, amely a lucfenyő gyantáján alapult. Később, az 1860-as években Thomas Adams kísérletei járultak hozzá a modern rágógumi megszületéséhez. A chicle alapanyagú rágógumi a 20. század közepéig dominált, míg az 1920-as években az Egyesült Államokban évi 105 rágógumit fogyasztottak fejenként. William Wrigley a rágógumival lett gazdag, 1893-ban piacra dobott „Wrigley’s Juicy Fruit” és „Wrigley’s Spearmint” márkái máig elérhetők. A buborékfújható rágógumit Frank H. Fleer vezette be 1906-ban, ami szórakoztatóvá tette a rágózást. A rágógumi világszerte a második világháború idején vált népszerűvé, amikor az amerikai katonák élelmiszercsomagjaiban szereplő rágót elcserélték helyi ételekre.
Posted in

Szenzációs felfedezés Vámosszabadi közelében! Magyarországot védő, második világháborús német vadászgép roncsait emelték ki a mocsárból!

Vámosszabadi közelében egy Messerschmitt ME-109 típusú második világháborús német vadászgép roncsait emelték ki, amelynek legértékesebb része a Daimler-Benz 605-ös motor volt. A motort és a roncs darabjait három és fél méter mélyről ásták ki, miután egy magnetométeres vizsgálat kimutatta a földben rejlő maradványokat. A feltárást október 14-én kezdték, de a magas talajvízszint és a laza, mocsaras talajszerkezet miatt a folyamat leletmentésbe fordult – számolt be Magó Károly zászlós, a MH Kiss József 86. Helikopterdandár hadtörténésze, aki egyben a Magyar Roncskutató Egyesület elnöke is.

A kiemelés során a motor nem csörlővel, hanem markológéppel került felszínre. Bár a nedves, iszapos talaj jól megőrizte a motort, néhány része, például az áttételház és a szelepfedelek, erősen korrodálódtak. Magó szerint a motor ennek ellenére összességében jó állapotban van. A repülő egyéb szerkezeti elemeit – például egy üzemanyagtartály-darabot, fegyverzetet és kettétört futóművet – szintén sikerült felszínre hozni. A roncsok állapota alapján egyértelmű, hogy a gép nagy sebességgel csapódott a földbe. A kiemelt darabokat először Vámosszabadiban állítják ki, majd Szolnokra, a központi gyűjteménybe szállítják.

Messerschmitt ME-109 ( A kép forrása: americanheritagemuseum.org )

A helyszínt eredetileg Alasztics Ervin helytörténeti kutató azonosította. Elmondása szerint a repülőgép 1944. december 6-án zuhant le, miután részt vett egy légi ütközetben. Aznap 31 amerikai B-24-es nehézbombázó indult a dél-olaszországi Pantelleria bázisról, hogy a pozsonyi rendező pályaudvart támadják, de a rossz idő miatt végül Dévényújfalu vasúti pályáját bombázták. A bombázók összesen 61 tonna bombát dobtak le, majd visszaindultak, de útjukat 15–20 Messerschmitt vadászgép támadta meg, amelyek négy bombázót kilőttek. A légi harc során három Messerschmitt is megsemmisült: kettő Szlovákiában, egy pedig Vámosszabadi közelében csapódott földbe. A gép egy morotvába zuhant, és az iszapos talajba süllyedt, ami megnehezítette a korabeli kiemelési kísérleteket, így a roncsok hosszú évtizedekig rejtve maradtak.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1992 májusában az olasz maffia egyik legnagyobb visszhangot kiváltó merénylete során 400 kilónyi robbanóanyagot rejtettek egy autópálya alá, amellyel meggyilkolták Giovanni Falcone vizsgálóbírót.

A „morotva” kifejezés a folyókanyarulatokkal és vízrajzzal kapcsolatos földrajzi fogalom. Olyan korábbi folyókanyarulatot jelent, amelyet a folyó természetes módon levágott, és így egy holtág vagy állóvíz alakult ki belőle. Az ilyen területek gyakran mocsarasak, iszaposak, és idővel feltöltődhetnek, de még őrzik a régi folyómeder nyomait. Morotvákban a víz mozgása lelassul vagy megszűnik, ezért ezek jó konzerváló környezetet teremthetnek – például egy lezuhant repülőgép roncsa számára is.

A gép pilótája, Alfred Hirsch a balesetben életét vesztette, és először Vámosszabadiban, majd 1994-ben exhumálva a veszprémi katonai temetőben temették el. A kutatás egy régi, 1958-as katonai légi felvétel segítségével indult, amelyen egy elszíneződés jelezte a becsapódás helyét. Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet hadirégészeti osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta a repülőgéproncsok a kulturális örökség részének számítanak, ezért feltárásukhoz régészeti módszereket alkalmaznak. A Hadtörténeti Múzeum 2024-ben együttműködést kötött a Magyar Roncskutató Egyesülettel, és ennek az együttműködésnek az első lépése volt a Vámosszabadinál talált Messerschmitt kiemelése.

Kapcsolódó tartalom

Felbecsülhetetlen történelmi emlék megmentése kezdődik! Magyar gyártású Messerschmitt típusú vadászrepülőgép roncsot fognak kiemelni a Balatonból, amivel a szövetségesek ellen harcoltunk!

Hirdetés