A soproni népszavazás (1921. december 14-16.) centenáriumán a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki „Sopron, a leghűségesebb város” megnevezéssel. A különleges, négyzet alakú emlékpénzeket Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte.
1921. december 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult, elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.
A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította. A sorsdöntő népszavazás centenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 15 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki.
Az emlékérme előlapján bal oldalt, fent, – álló téglalap formájú keretben – a népszavazás előkészítésében és lebonyolításában, az országos és helyi közvélemény megnyerésében jelentős szerepet játszó polgármester, Thurner Mihály portréjának ábrázolása látható. A portrétól jobbra, függőlegesen a „THURNER MIHÁLY” felirat olvasható. A portrét a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig futó „A LEGHŰSÉGESEBB VÁROS SOPRON” felirat övezi. A portré jobb alsó sarka mellett a „BP.” verdejel, alatta a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az előoldal jobb oldalán – szögletes keretben – a város jelképe, a Tűztorony ábrázolása látható, valamint a „15000”, illetve „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.
Az emlékérmék hátlapja a soproni népszavazásnak állít emléket. Négyzet alakú keretben a szavazópolgárok csoportjának ábrázolása szerepel, melyet korabeli filmfelvétel inspirált. Az ábrázolás felett bal oldalon Sopron korabeli címere látható, tőle jobbra, 3 sorba tördelve a „CIVITAS”, és a „FIDELISSIMA” felirat, valamint az „1921–2021” évszámok olvashatók. Az 1921-es évszám a népszavazás évére utal, míg a 2021 a kibocsátás évét megjelenítő verési évszám.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. |
A hátoldal jobb alsó sarkában szavazóláda nyílásába helyezve, korabeli lebélyegzett szavazócédula részletének ábrázolása látható, melyen hazánk magyar, német és horvát megnevezése – „Magyarország”, „Ungarn”, „Ugersko” – olvasható. A tervező, Soltra E. Tamás szobrászművész mesterjegye a hátlap szélén, lent, jobb oldalon – a szavazóláda ábrázolásába illesztve – szerepel.
Mindkét négyzet alakú emlékérme mérete 38,61 x 38,61 mm, széle sima. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 forintos névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 38,5 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 7000 darab készíthető.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Sopron, a leghűségesebb város” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2021. december 14-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában (https://www.penzvero.hu /).
forrás: mnb.hu
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?