Az első ember akit lefotóztak! Fekete-fehér fotók, amik színesek, de nem Photoshopal készültek! ( + néhány érdekesség a fotográfia történetéből )

A címben már olvashattad, hogy “fekete-fehér, de mégis színes fotók”. Nos ilyen, eredetileg fekete-fehér, de mégis színes képeket, fotókat, “képes-lapokat” mutatunk majd be a cikkben, és bár ezek a képek a 19. század végén készültek, vagyis több mint 100 évesek, sőt a legtöbb jóval több mint 100 éves, mégis “eredetileg színesek”. De hogy ez mégis pontosan mit jelent, azt alábbiakban próbáljuk majd elmagyarázni, egy kis történelmi áttekintéssel kiegészítve, amiben röviden meg próbájuk bemutatni magát a képrögzítés, fényképészet vagyis a fotográfia történetét is. Azonban a nagyon kezdeteket átugorjuk, és a színek megjelenésére koncentrálunk elsősorban. De természetesen azért megnézzük, az “elsőket” 🙂 azokat nem hagyjuk ki. 

 

A valaha készült legrégebbi fennmaradt fénykép, a nagyon “első” 🙂

Először azonban nézzük meg az első fényképet, ami a valaha készült legrégebbi fennmaradt fénykép. Ezt itt láthatjátok, “színesben”. Ez azonban a mai modern technikával, ( Photoshop-al ha úgy tetszik ) lett kiszínezve.

1826, vagy 1827 körül készítette több mint 8 órás expozícióval: Joseph Nicéphore Niépce ( a fotográfia egyik feltalálója ), a franciaországi Saint-Loup-De-Varennes-i „Le Gras” birtokának ablakából ( Kilátás a dolgozószobából  ). A fényképen néhány épületet látható a birtokán és a környező vidéken. A kép minősége még elég gyenge, de ezen ne lepődjünk meg, hisz ez a kép pedig, már majdnem 200 éves.

Az első ember, akit lefotóztak

Az alábbi képen pedig, először látható ember. Ezt a fényképet pedig  Louis Daguerre készítette 1838 végén vagy 1839 elején Párizsban, a  Boulevard du Temple-n. Ez egy igen forgalmas utca volt már akkor is, de mivel az expozíciós idő ez esetben is még elég hosszú volt ( meghaladta a tíz percet ), a városi forgalom túlságosan “gyorsan” mozgott ahhoz, hogy látszódjon. A kivétel egy férfi a bal alsó sarokban, aki mozdulatlanul állt, és elég sokáig csiszolta a csizmáját ahhoz, hogy látszódjon.

Az első színes fénykép

Azonban máris térjünk rá a “színes” képekre. Ahogy már fentebb említettem, most elsősorban a “színek megjelenésére” koncentrálunk, a fényképészet nagyon kezdetét, az indulást, a képrögzítés első próbálkozásainak részleteit átugrottuk, megemlítve azért néhány “elsőt” 🙂 Nos tehát most pedig nézzük meg mikor készült az első valóban eredeti színes fénykép, amelyet James Clerk Maxwell ( 1831-1879 ), skót matematikus és fizikus készített 1861. május 17-én ( legalábbis ekkor mutatta be ), Thomas Sutton fotográfus ismerősének a segítségével. Ezen a képen egy skót kockás masni látható, és ekkor még csak néhány színt sikerült megjeleníteni. A Sutton által használt fotólemezek csak a kék fényre voltak érzékenyek, a vörös színre egyáltalán nem, a zöldre pedig alig. Íme ez a kép:

Az 1910-es évekig a színes képek rendkívül ritkák voltak. Ezek túlnyomó többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, amelyet utólag kézzel színeztek ki. Az első színes film 1907-ben vált elérhetővé a Kodak által. Az igazán valósághű színes fotográfiára azonban egészen 1935-ig kellett várni, amikor a Kodak piacra dobta az előző évben kidolgozott Kodachrome nevű színes filmjét. Természetesen nem a Kodak volt az egyetlen gyártó, de Európában kétségkívül igen elterjedt volt. A fényképészet története nagyban összefonódik a Kodak által végzett fejlesztésekkel és kísérletekkel. Vagyis az első jobb minőségű, és színes fényképek a II. világháború kezdetekor, illetve közben készültek, majd az igazi áttörés a háború után történt, mikor  Dr. Edwin Land  1947. február 21-én bemutatta a 18×24 cm-es kameráját és a polaroid eljárást az Optical Society of America-nak.

A “köztes időszak”, a fotokróm és autokróm eljárás

Ha a fotózásról olvasol, vagy hallasz információt, sok esetben hallhatod azt a nevet, hogy a  Lumière fivérek. Ez azért van, mert bár a fenti rövid összefoglalóban nem lettek megemlítve, mégsem lehet őket kihagyni a fotózás, színes fotózás kialakulásának történetéből. Ők szabadalmaztatták ugyanis 1904. május 30-án  a világ első, használható színes eljárását. Ez az eljárás volt az autokróm eljárás, az első valódi, tömegesen is alkalmazható színes képrögzítési eljárás. Azonban még mindig nem mentünk vissza eléggé ahhoz, hogy bemutathassam nektek azokat a gyönyörű “képes-lapokat”, amiket a bevezetőben említettem. Ezek a képek, és direkt nem fényképet írok, mert ezeket inkább egyfajta képeslapoknak is szokták nevezni, eredetileg fekete-fehérek voltak, és csak később színezték ki őket, valósághű színekkel. Ezt a technikát nevezik fotokróm eljárásnak. Az 1880-as években a svájci Orell Gessner Füssli nyomda alkalmazottja, Hans Jakob Schmid ( 1856–1924 ) fejlesztette ki a fotokróm eljárást. Bár ez a módszer rendkívül időigényes volt és alapos odafigyelést igényelt, de lehetővé tette a meglepően valósághű képeslapok létrehozását. A Füssli nyomda később megalapította a Photochrom Zürich ( későbbi nevén Photoglob Zürich ) részvénytársaságot. A szabadalom értékesítése után az 1890-es évek közepétől más vállalatok is engedélyt kaptak az eljárás használatára, például az Egyesült Államokban a Detroit Photography Company és Londonban a Photochrom Company.

Az eljárásról röviden, nagyon röviden

Ennek az eljárásnak az alapja az volt, hogy fekete-fehér fotónegatívokat különböző színű festékekkel kezeltek, így előállítva a kívánt színeket. Ezek a színezett negatívok aztán lehetővé tették a színes képek elkészítését. A fotokróm eljárás során először egy fényérzékeny anyagra ( negatívra ) rögzítették a fotót, majd ezt a negatívat egy speciális eljárással festékkel kezelték. A festékek a fény hatására reagáltak, és színes képet eredményeztek. A színek a fény hatására változtak, és ennek köszönhetően a kép színes lett. A kényes eljárás  meglepően élethű színeket eredményezett, sokkal nagyobb pontossággal, mint a hagyományos kézi színezés.

A képek

Eléggé össze-vissza ugráltunk az időben, de úgy gondoltam, most muszáj ezt kicsit így bemutatni, mert az alábbi képek, képes-lapok bár az “első” színes képek, a fenti leírásban olvashattátok, hogy sok mindenben mégsem az “elsők”. Egyfajta köztes időszakot képviselnek, ráadásul egy olyan technikát amit már természetesen nem használnak, és egy olyan történelmi időszakot jelenítenek meg, amit egyfajta békebeli időszaknak is nevezhetünk, hisz még jó pár év múlva tört ki az I., majd később a II. világháború. A képek valóban “gyönyörűek”, nosztalgikus hangulatúak. A történészek véleménye szerint egyfajta propaganda anyagnak készültek, amelyek sok esetben gyarmati területeket, csodás tájakat, épületeket,  békés embereket, jeleneteket mutatnak be. Vagyis mondhatjuk úgy, hogy turistáknak készültek 🙂  Természetesen Európából is találhatunk ilyen képeket, de az alábbi képeslapok ( postcard ) többsége elsősorban az imént említett ábrázolást és helyszíneket  mutatják be, kiegészítve néhány más Európán kívüli országgal.

Európa

Fotó: Photoglob & Co.: Görlitz Neisse. Alte Brücke & Peterskirche, 1890–1900, Museum für Kunst und Gewerbe – Hamburg 

 

Fotó: Photoglob & Co.: Párizs, Musee de l’Hotel de Cluny, 1880–1899, Museum für Kunst und Gewerbe – Hamburg  

 

Fotó: Photoglob & Co.: Heringsdorf, 1890–1900, Museum für Kunst und Gewerbe – Hamburg 

 

Fotó: Photoglob & Co.: Insel Rügen, Sassnitz Hafen, 1890–1900, Museum für Kunst und Gewerbe – Hamburg

 

Fotó: Photoglob & Co.: Blick auf die Wartburg I., 1890–1900, Museum für Kunst und Gewerbe – Hamburg 

Bergen, Norvégia, kb. az 1890-es években.  A bal alsó sarokban látható a bergeni katedrális, a Szent Kereszt templom középen, az öböl ( Vågen ) és a Bergenhus-erőd.

Ezen a linken  további csodás képeket nézhetsz meg, köztük más európai országokból is. Na de akkor végre megérkeztünk Észak-Afrikába, a gyarmati birodalmak afrikai országaiba, amikor is az utazás egyre könnyebbé vált a modernebb hajók, a vasúthálózat fejlődése révén, és európai turisták, utazok, bevándorlók indultak megcsodálni, beutazni ezeket a területeket. Az egzotikumot keresték és találták is meg, más kultúrákat ismertek meg, bár nem feltétlenül értettek is meg. Ebben a hangulatban, és már-már mesésnek tűnő helyeken készültek az alábbi képek. Úgy gondolják, hogy az észak-afrikai korszakból származó fotokrómok nagy részét európaiak készíthették, bár az is igaz, hogy a legtöbb készítő neve ismeretlen.

Tunézia

A képen a Barbouchi Freres üzlet látható a tuniszi arab bazárban. A dísztárgyakat árusító üzletet 1899-ben a Barbouchi család vezette, Souq El Trouk Bazaar, Tunézia

 

Utca Kairouanban ( Kairuán, Kajraván, Kairouan a tunéziai Kairuán-kormányzóság fővárosa. Napjainkban az UNESCO-Világörökség része. A várost az Omajjádok alapították 670 körül. I. Muávija omajjád kalifa korszakában a szunnita iszlám és a Korán-tanulás fontos központjává vált. )

 

Utca Kairouanban

 

Szabadtéri étkezés a 19. század végén, Kairouan

 

Kilátás Kairouanra az Uqba-mecset minaretjéből

 

Szent Lajos székesegyház, Karthágó

 

Férfiak az árnyékban pihennek, hűsölnek, hagyományos észak-afrikai köntösben, egy tuniszi mór kávézó előtt 1899-ben.

 

Mór kávézó, középen európai ember

 

Bab-Suika-Suker tér, Tunézia fővárosában – Tuniszban

 

Kuszkusz árusok

 

Emberek barangolnak Sousse gyönyörű vízparti területén, amely körülbelül 100 mérföldre délre található Tunisz fővárosától.

Ezen a linken, további csodás képeket nézhettek meg ebből a sorozatból. De nézzünk még meg pár hasonló “képes-lapot” más afrikai országból.

 

Algéria

A kikötő és admiralitás, Algír, Algéria. 

 

Híd Konstantinban, Algériában. 

 

Marokkó

Az Igazságügyi Palota, Tanger, Marokkó. Bár akkor még nem volt gyarmat, amikor ez a fotokróm készült, Marokkót ennek ellenére erősen befolyásolták már az európaiak ( elsősorban Franciaország és Spanyolország )

 

Egyiptom

Pihenő beduinok a nagy piramisnál, Kairó, Egyiptom.

Illetve itt van még  meg néhány fotokróm nem európai, vagy afrikai országból. Nyilván tudsz még találni többet is, ha érdekel a téma, vagy szeretnél még nézegetni ilyen képeket. Bátran keress rá a kifejezésre neten, találni fogsz még ezeken kívül is jó néhányat.

Egyesült Államok

Mulberry Street, New York City, 1900. Ez a kép ehhez a Kategóriához tartozik :Photochrom képek eredeti állapotukban. Ez egy feldolgozatlan kép. Célja a fotokróm nyomat tulajdonságainak bemutatása. Ez a mű közkincs az Egyesült Államokban, mert 1928. január 1. előtt tették közzé ( vagy regisztrálták az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalánál ).

India

Taj Mahal, Agra, India, körülbelül 1890–1900. Ez a kép az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Prints and Photographs részlegétől érhető el a ppmsca.52646 digitális azonosítóval. Ez a címke nem jelzi a csatolt mű szerzői jogi állapotát. Normál szerzői jogi címke továbbra is szükséges. Lásd : Commons:Licensing.