A legújabb kutatási eredmények új megvilágításba helyezik azon ősi népek történetét, akik Nyugat-Magyarország területén éltek – azon népcsoportokét, akiknek kiléte továbbra is rejtély a tudósok számára. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint a Kr. e. 15. században, azaz több mint 3 000 évvel ezelőtt az akkor élt emberek legalább hat fémtárgyakból álló kincset rejtettek el egy magányosan álló domb – a Somló – környékén, egy titokzatos település közelében. A kutatás során a szakemberek lézeres térképezést ( lidar ) és terepi feltárásokat is végeztek, amelyek során figyelemre méltó leletek kerültek elő.
A Somló ( korábban gyakran Somlyó néven is említve ) egy 431 méter magas vulkáni tanúhegy, amely Ajkától mintegy tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti peremén emelkedik. A hegy a földtörténeti harmadidőszakban alakult ki, amikor Magyarország mai területét még tenger borította. E tenger idővel elveszítette kapcsolatát a világtengerekkel, majd a Turáni-tó kiszáradását követően a mélyben rejtőző vulkáni bazaltkúpok kiemelkedtek a felszínre.
Már az első évben több mint 300 tárgyat sikerült beazonosítani fémdetektorok segítségével – ezek az időszámításunk előtti 1450 és 450 közötti korszakból, azaz a késő bronzkorból és a kora vaskorból származnak. Az előkerült tárgyak között ékszerek, katonai díszek és fegyverek is szerepeltek. A legrégebbi leletek a Kr. e. 1400–1300 közötti időszakra datálhatók, de a legtöbb tárgy a Kr. e. 1080–900 közötti évekből származik. A fémtárgyakon kívül borostyángyöngyök, textil- és bőrdarabok, valamint vaddisznó- és házisertés agyarak is előkerültek. A Somló, ez a vulkanikus eredetű magaslat ma elsősorban borvidékként ismert, de a 19. század vége óta régészeti szempontból is jelentős. Már akkoriban is találtak itt ékszereket, fegyvereket és bronzedényeket a helyi szőlősgazdák, ám azok pontos lelőhelyeit nem dokumentálták. Így ma is nyitott kérdés, kik élhettek itt a Kr. e. 13. és 6. század között. Korábbi ásatások során hatalmas halomsírokból kora vaskori sírmellékletek is előkerültek a Somló környékén.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A Wrigley nevű cég, eleinte még szappanokat árult, ami mellé kis meglepetéseket adtak. Első körben sütőport, majd rágókat osztogattak a vásárlóknak. A vevők körében olyan nagy népszerűségnek örvendtek azok a rágók, amiket adtak, hogy már csak azért megvették a szappanokat, hogy hozzájussanak. Egy idő után a cég megváltoztatta a profilját és nagyüzemben kezdett el finom gumikat gyártani. |
Néhány a korai vaskorra keltezhető fémtárgyak közül, amelyeket régészek találtak a magyarországi Somló-hegyen. ( A kép forrása: Soós Bence és munkatársai; ( György László ))
Ez egyes kutatók szerint arra utalhat, hogy a dombot uralkodói vagy elit harcos vezetők használták hatalmi központként. E feltételezések alapján indította el Soós Bence régész-múzeológus ( Magyar Nemzeti Múzeum ) csapatával az új ásatásokat, amelyeket önkéntesek is segítettek. A kutatás során terepbejárásokra és fémdetektoros vizsgálatokra került sor, valamint légifelvételek alapján készült topográfiai feltérképezésre ( lidar ) is. „Az önkénteseink segítségével sikerült először dokumentálni a Somlón talált fémtárgy-együtteseket” – nyilatkozta Soós. „Már az első évben hat bronzkori és vaskori fémkincset azonosítottunk.” 2025 áprilisáig már több mint 900 fémtárgyat sikerült feltárni, főként a domb délkeleti fennsíkjáról. Az itt talált tárgyak között sok olyan van, amely bronzfeldolgozással kapcsolatos – ez arra utalhat, hogy a fémtárgyakat helyben készítették. A leletek különösen fontosak, mert segítenek megérteni a késő bronzkorból a vaskorba való átmenetet – ez az időszak, a Kr. e. 9. század vége, eddig kevéssé volt feltárt a kutatás számára. Kiemelkedő fontosságú az úgynevezett V. számú kincslelet, amely az első közvetlen bizonyíték a térségben a fémek szakrális vagy szimbolikus célú elrejtésének gyakorlatára ebből az átmeneti korszakból.
Az alpesi típusú lándzsahegy különböző nézetei, amelyet a régészek az I. számú kincsleletben találtak a Somló-hegyen, Magyarországon. ( A kép forrása: Soós Bence és munkatársai )
Ez a lelet egy kerámiaedényben elhelyezett fémtárgyakat tartalmazott – ez az első ilyen típusú felfedezés Nyugat-Magyarországon. Mindezen bizonyítékok arra utalnak, hogy a Kr. e. 13. és 6. század között itt élők valószínűleg törzsi vagy klánalapú társadalomban éltek, amelyet elit harcos vezetők irányítottak. A friss felfedezések alapján a Somló nemcsak egy hatalmi központ lehetett, hanem egy jelentős, a fémkincs-elrejtés kultúráját is őrző közösség otthona is. Bár a kutatók nem találták meg egyértelműen egy fémfeldolgozó műhely nyomait, egy épület maradványaira is bukkantak. A kutatócsoport reméli, hogy a jövőbeli feltárások még pontosabban feltérképezhetik a Somló benépesülésének időrendjét és a kincselrejtési szokások kialakulását.
Hirdetés
