“Pénzmúzeum” nyílik, március 15.-én, Budapesten, a Szél Kálmán téren. A pontos megnevezése, PÉNZMÚZEUM, Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont.
Hogy mi is ez pontosan?
” A pénz nem csak anyagi, de kulturális szempontból is érték; történetéhez, használatához számtalan fontos információ, ismeret, gondolat kapcsolódik. Ez a tudás elengedhetetlen a pénzzel való tudatos gazdálkodás és a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez, ezért a Magyar Nemzeti Bank pénzmúzeumot hoz létre a Széll Kálmán téren. “
Küldetésünk, hogy lebontsuk a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat. Bemutatjuk, hogy a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége: ez az egyetlen, ember alkotta bizalmi rendszer, amelynek közvetítésével bármely két ember képes az együttműködésre. A gazdaság pedig átlátható és megérthető, logikus rendszer, amelynek működtetésében minden ember minden egyes nap részt vesz – tudatosan, vagy kevésbé tudatosan.
A Pénzmúzeumban Európa leginnovatívabb jegybanki élményterét szeretnénk létrehozni – mely Magyarországon előzmény nélküli. Az intézmény koncepciója az élményalapú ismeretterjesztésre épül: a látogatók a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat a múzeumi élmény által, kreatív, XXI. századi eszközökön, interaktív aktivitásokon keresztül fedezhetik majd fel.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Célunk, hogy az elsősorban megszólítani kívánt fiatalok és diákok mellett minél szélesebb közönség számára tegyük átláthatóvá és megismerhetővé a pénzügyi folyamatokat, miközben maradandó kulturális és szórakoztató élményt nyújtunk számukra.
A Márciusi Ifjak 12 pontjukban követelték egy önálló jegybank létrehozását. A Magyar Nemzeti Bank e jeles nap évfordulóján 2022. március 15-én nyitja meg az egykori Postapalota Széll Kálmán téri épületében az Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont kapuit a nagyközönség előtt. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
A világ vezető kiállítási trendjei alapján létrehozott Pénzmúzeumban leomlanak a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabuk, akiknek ismeretlen volt a pénzügyek világa, vagy csak idegenkedtek tőle, azok egyedülálló módon szerezhetnek magabiztos tudást már egy órás séta alatt is. A XXI. századi, interaktív élménytérben 58 lenyűgöző installáció (például bankjegytervezés, aranyrúd emelés vagy a Pénzmúzeum robotjai) és közel 2000 műtárgy tartalmas és szórakoztató vizsgálata várja a látogatókat. A látványosságokat egy olyan átívelő játék köti majd össze, amelyben a látogatás során gyűjtött virtuális vagyonukat a kiállítás végén ajándékra válthatják.
A Pénzmúzeum helyszínéül szolgáló, Sándy Gyula tervei alapján 1924-ben épült egykori Postapalota az ország első irodaháza volt. A mindenki által jól ismert, ikonikus épület, amely túlélte Budapest ostromát is, jellegzetes szecessziós jegyeit megőrizve született újjá az elmúlt években, hogy multifunkciós épületként több intézmény otthonául szolgálhasson.
A Pénzmúzeum honlapján, illetve közösségi média felületein izgalmas tartalmak, pályázatok, értékes nyereményjátékok mellett, a nyitással kapcsolatban is minden naprakész információ megtalálható.
Hirdetés
