Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.
Posted in

Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!

Szeretem Afrika történelmét, bár ezzel maguk az afrikaiak nem biztos, hogy így vannak. Miért is szeretem? Számomra Afrika olyan, mintha minden erejével próbálta volna függetleníteni magát, elzárni magát a nyugati világtól, vagy úgy általában minden más “külső” országtól. Sokáig nem fogadtak el semmi “modern” dolgot, legyen az ipari, gazdasági, vagy éppen monetáris újítás. Mint anno Kína, vagy Japán. A “hivatalos” történelmükben is szinte csak a gyarmatosítási időszak után szerepel bármi is, addig mintha senkit nem érdekelt volna az, hogy leírja a kontinens történetét. Vagyis kiismerhetetlen, és még a mai napig is számos titkot rejteget. 

Sajnos a számtalan háború, polgárháború, szegénység, nyomor is része a történetének, de most tekintsünk el ettől, és nézzünk meg egy különleges premonetáris valutát, amely a fent említett kritériumoknak simán megfelel.  Vagyis ellenáll a modern rendszereknek, jelen esetben a monetáris rendszereknek. Ezek mellett, vagy felett működött. Az említett premonetáris valuta, “pénz” nem más, mint az úgynevezett patronpénz, vagy tölténypénz. Nekünk európaiknak mindig furcsa volt, és szerintem az is lesz mindig, ha nem a számunkra megszokott módon definiált, és értelmezett pénzzel fizetnek egy adott országban. Na ebben pedig Afrika nagyon erős volt mindig 🙂

A patronpénzt körülbelül 1800-tól az 1930-as évekig használták. Mind a betöltött, mind az elhasznált “patronokat”, töltényeket, pénznek tekintették. A valuta Etiópiában, valamint az Ádeni-öböl túloldalán Jemenben is forgott. 1900 körül az üres töltényeket 1 Mária Terézia tallérhoz viszonyítva 28-32-re becsülték. Vagyis ennyi db töltény érte a tallért. Azokat a patronokat, amelyek újak voltak, és sértetlen papírszalaggal rendelkeztek, 10 az 1-hez váltották. De nem ez volt a legmagasabb értéke, amit története során elért. Amikor 1919-ben az európai hatalmak fegyverembargót hirdettek Etiópiával szemben, a töltények értéke megugrott. Az 1920-as években a töltényeket, 6 az 1-hez váltották. Nos így nézett ki amiről beszélünk:


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A középkorban számos embert végeztek ki boszorkányság miatt, egy antropológus szerint számuk elérhette akár a 600.000 főt is.

Vannak feljegyzések amik említik, és terjednek “legendák” is arról, hogy amikor egyre értékesebbé vált a tölténypénz, az emberek inkább kereskedési célból használták szívesebben, mint, hogy lőjenek velük, és ezen időszakokban megesett, hogy ezen okból csökkentek a fegyveres konfliktusok, összetűzések. Innen ugrott be, a bejegyzés címének az  ötlete. “Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!”

Hirdetés