Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!

Szeretem Afrika történelmét, bár ezzel maguk az afrikaiak nem biztos, hogy így vannak. Miért is szeretem? Számomra Afrika olyan, mintha minden erejével próbálta volna függetleníteni magát, elzárni magát a nyugati világtól, vagy úgy általában minden más “külső” országtól. Sokáig nem fogadtak el semmi “modern” dolgot, legyen az ipari, gazdasági, vagy éppen monetáris újítás. Mint anno Kína, vagy Japán. A “hivatalos” történelmükben is szinte csak a gyarmatosítási időszak után szerepel bármi is, addig mintha senkit nem érdekelt volna az, hogy leírja a kontinens történetét. Vagyis kiismerhetetlen, és még a mai napig is számos titkot rejteget. 

Sajnos a számtalan háború, polgárháború, szegénység, nyomor is része a történetének, de most tekintsünk el ettől, és nézzünk meg egy különleges premonetáris valutát, amely a fent említett kritériumoknak simán megfelel.  Vagyis ellenáll a modern rendszereknek, jelen esetben a monetáris rendszereknek. Ezek mellett, vagy felett működött. Az említett premonetáris valuta, “pénz” nem más, mint az úgynevezett patronpénz, vagy tölténypénz. Nekünk európaiknak mindig furcsa volt, és szerintem az is lesz mindig, ha nem a számunkra megszokott módon definiált, és értelmezett pénzzel fizetnek egy adott országban. Na ebben pedig Afrika nagyon erős volt mindig 🙂

A patronpénzt körülbelül 1800-tól az 1930-as évekig használták. Mind a betöltött, mind az elhasznált “patronokat”, töltényeket, pénznek tekintették. A valuta Etiópiában, valamint az Ádeni-öböl túloldalán Jemenben is forgott. 1900 körül az üres töltényeket 1 Mária Terézia tallérhoz viszonyítva 28-32-re becsülték. Vagyis ennyi db töltény érte a tallért. Azokat a patronokat, amelyek újak voltak, és sértetlen papírszalaggal rendelkeztek, 10 az 1-hez váltották. De nem ez volt a legmagasabb értéke, amit története során elért. Amikor 1919-ben az európai hatalmak fegyverembargót hirdettek Etiópiával szemben, a töltények értéke megugrott. Az 1920-as években a töltényeket, 6 az 1-hez váltották. Nos így nézett ki amiről beszélünk:

Vannak feljegyzések amik említik, és terjednek “legendák” is arról, hogy amikor egyre értékesebbé vált a tölténypénz, az emberek inkább kereskedési célból használták szívesebben, mint, hogy lőjenek velük, és ezen időszakokban megesett, hogy ezen okból csökkentek a fegyveres konfliktusok, összetűzések. Innen ugrott be, a bejegyzés címének az  ötlete. “Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!”

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN

Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Középkori kikötőre bukkantak francia régészek

Középkori kikötőre bukkantak régészek Nyugat-Franciaországban a vendeé-i kastély térségében folytatott ásatások során.- MTI A feltárt leletek olyan jó állapotban őrzödtek >>>

A magyar aranytartalék megmentése, az MNB aranyvonat története ( II. világháború )

A II. világháború és az 1944. évi német megszállás a Magyar Nemzeti Bank működésére is rányomta a bélyegét. A háború >>>

Miért volt szükség gyarmati pénzre az Egyesült-Államokban ( Újvilág, gyarmatok ) ?

Amikor az angol gyarmatosítók megérkeztek az Újvilágba, magukkal hozták az anyaországi valutájukat, a fontot, a shillinget és a pennyt, spanyol >>>