Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!

Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!
 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az európaiak megjelenésével az Újvilág 1500-ban még 12 milliósra becsült őslakossága, 1900-ra 237000 főre csökkent.

Hirdetés


Szeretem Afrika történelmét, bár ezzel maguk az afrikaiak nem biztos, hogy így vannak. Miért is szeretem? Számomra Afrika olyan, mintha minden erejével próbálta volna függetleníteni magát, elzárni magát a nyugati világtól, vagy úgy általában minden más “külső” országtól. Sokáig nem fogadtak el semmi “modern” dolgot, legyen az ipari, gazdasági, vagy éppen monetáris újítás. Mint anno Kína, vagy Japán. A “hivatalos” történelmükben is szinte csak a gyarmatosítási időszak után szerepel bármi is, addig mintha senkit nem érdekelt volna az, hogy leírja a kontinens történetét. Vagyis kiismerhetetlen, és még a mai napig is számos titkot rejteget. 

Sajnos a számtalan háború, polgárháború, szegénység, nyomor is része a történetének, de most tekintsünk el ettől, és nézzünk meg egy különleges premonetáris valutát, amely a fent említett kritériumoknak simán megfelel.  Vagyis ellenáll a modern rendszereknek, jelen esetben a monetáris rendszereknek. Ezek mellett, vagy felett működött. Az említett premonetáris valuta, “pénz” nem más, mint az úgynevezett patronpénz, vagy tölténypénz. Nekünk európaiknak mindig furcsa volt, és szerintem az is lesz mindig, ha nem a számunkra megszokott módon definiált, és értelmezett pénzzel fizetnek egy adott országban. Na ebben pedig Afrika nagyon erős volt mindig 🙂

A patronpénzt körülbelül 1800-tól az 1930-as évekig használták. Mind a betöltött, mind az elhasznált “patronokat”, töltényeket, pénznek tekintették. A valuta Etiópiában, valamint az Ádeni-öböl túloldalán Jemenben is forgott. 1900 körül az üres töltényeket 1 Mária Terézia tallérhoz viszonyítva 28-32-re becsülték. Vagyis ennyi db töltény érte a tallért. Azokat a patronokat, amelyek újak voltak, és sértetlen papírszalaggal rendelkeztek, 10 az 1-hez váltották. De nem ez volt a legmagasabb értéke, amit története során elért. Amikor 1919-ben az európai hatalmak fegyverembargót hirdettek Etiópiával szemben, a töltények értéke megugrott. Az 1920-as években a töltényeket, 6 az 1-hez váltották. Nos így nézett ki amiről beszélünk:

Vannak feljegyzések amik említik, és terjednek “legendák” is arról, hogy amikor egyre értékesebbé vált a tölténypénz, az emberek inkább kereskedési célból használták szívesebben, mint, hogy lőjenek velük, és ezen időszakokban megesett, hogy ezen okból csökkentek a fegyveres konfliktusok, összetűzések. Innen ugrott be, a bejegyzés címének az  ötlete. “Ha ez a premonetáris valuta “forgalomban” maradt volna, lehet nem lett volna többé háború!”

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Milliókat érhet ha van ilyened otthon! “Leesett a tantusz?”

Elnézésedet kérem kedves olvasó a címmel kapcsolatban, ugyanis becsaptalak. A célom kizárólag az volt, hogy ide csábítsalak. 🙂 Szóval el >>>

Sir Thomas Gresham: „…a jó és a rossz érme nem foroghat együtt” ( A Gresham-törvény )

Létezik egy kevésbé ismert monetáris "törvény", a Gresham-törvény, amiről ejtenék most pár szót. Azért mert már több száz éve jól >>>

A forgalomba nem került Rákóczi-dukát története

A gyűjtök körében, legfőképpen Magyarországon, nagyon népszerűek a II. Rákóczi Ferenc ( Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) -hez köthető veretek. Akkoriban, mint >>>

A világ valaha volt legnagyobb pénzhamisítási művelete ( A Bernhard művelet )

A II. világháborúban számtalan hadműveletet, hadjáratot, akciót, titkos manővert, bevetést indítottak vagy hajtottak végre, és kereshetném még a szinonimákat a >>>

Hirdetés