Numizmatikai különlegesség egy el nem ismert államból – a világ első hivatalosan forgalomban lévő kompozit ( műanyag ) pénzérméinek története

Transznisztria pénzügyi rendszere kiváló példája annak, miként próbál egy el nem ismert állam gazdasági önállóságot teremteni politikai elszigeteltségben. A Transznisztriai Köztársasági Bank által kibocsátott transznisztriai rubel ( PRB ) kizárólag a régió területén használható, szabadon lebegő árfolyammal, de nem konvertibilis külföldön. A rubel 100 kopejkára oszlik, és megjelenésében sokáig erősen kötődött a szovjet pénzverési hagyományokhoz. Az ország pénztörténete azonban nemcsak politikai szempontból érdekes, hanem numizmatikai értelemben is különleges, különösen a 21. században megjelent, világszinten is egyedülálló műanyag pénzérmék miatt.

Transznisztria – hivatalos nevén a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság – Kelet-Európában, a Dnyeszter folyó bal partján fekvő, nemzetközileg el nem ismert államalakulat. Területe a Szovjetunió felbomlását követően, 1990–1992 között vált külön Moldovától, miután a régió orosz ajkú lakosságának jelentős része nem fogadta el a moldáv nemzetállami törekvéseket. Az 1992-es fegyveres konfliktus lezárása óta Transznisztria de facto önálló államként működik, saját kormánnyal, hadsereggel, rendőrséggel és pénzügyi rendszerrel, fennmaradását nagyrészt orosz politikai és gazdasági támogatás biztosítja. Bár a nemzetközi közösség Moldova részének tekinti, Transznisztria a gyakorlatban saját intézményeket épített ki, köztük egy központi bankot és önálló valutát is.

A kezdetek: rögtönzött bankjegyek és infláció

A transznisztriai rubel első bankjegyei 1993-ban készültek, sietve, az önállóság kikiáltása után néhány évvel. A kormány régi szovjet és orosz bankjegyeket vásárolt fel az 1960-as évektől a korai 1990-es évekig terjedő időszakból, majd ezeket felülbélyegezte. A bélyegeken Tiraszpol alapítójának, Alekszandr Vasziljevics Szuvorov tábornoknak ( a legyőzhetetlen ) a portréja szerepelt. Ezek a szükségmegoldások hamar kikerültek a forgalomból, és új, már egységesebb megjelenésű bankjegyek váltották fel őket, szintén Szuvorov arcképével. A gazdasági nehézségek és a magas infláció miatt azonban rövid időn belül felülbélyegzésekre, majd többszörös címlet-emelésekre került sor. Előfordult, hogy korábbi bankjegyekre egyszerűen extra nullákat nyomtattak, évekkel később hozva őket újra forgalomba.

Alekszandr Vasziljevics Szuvorov ( 1730–1800 ), orosz generalisszimusz, gróf, Rymniki grófja és Itáliai herceg. Portré, vászon, olajfestmény, 84 × 66 cm. Ismeretlen művész alkotása, 19. század. Szentpétervár. A portré a szentpétervári Szuvorov múzeumban van kiállítva. ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )

Külföldi pénzverés és politikai konfliktusok

2005-ig Transznisztriának nem volt saját pénzverdéje. A kopejkaérméket a lengyelországi Varsóban verték, majd fegyveres kísérettel, Ukrajnán keresztül szállították Tiraszpolba. Ez a gyakorlat komoly diplomáciai feszültséget váltott ki, mivel Moldova ezt Transznisztria hallgatólagos elismeréseként értelmezte. A helyzet 2004-ben éleződött ki, amikor az ukrán hatóságok lefoglaltak egy jelentős értékű érmeszállítmányt. A politikai nyomás végül oda vezetett, hogy a lengyel pénzverde felmondta a szerződést. Válaszul 2005. november 18-án megnyílt a tiraszpoli pénzverde, amely ettől kezdve a helyi pénzkibocsátás központja lett.

A világ első hivatalos kompozit ( műanyag ) pénzérméi

A transznisztriai pénztörténet legkülönlegesebb fejezete 2014-ben kezdődött. Ekkor bocsátotta ki a Transznisztriai Köztársasági Bank a világ első, hivatalosan forgalomban lévő műanyag pénzérme-sorozatát. Ezeket az érméket kifejezetten a hasonló címletű bankjegyek leváltására szánták. Az érmék fejlett polikarbonát anyagból készültek, rendkívül ellenállók, gyakorlatilag törhetetlenek. Mindegyik címlet eltérő alakú és színű, ami egyszerre szolgálja a könnyű felismerhetőséget és a hamisítás elleni védelmet:

• az 1 rubel kerek és sárgás színű,

   
  

  Tudtad? ( történelmi érdekességek )

  A reneszánszkori Velencében egy erőszakot tévőnek kétféle büntetési lehetőséget kínáltak. Az első szerint börtönbe mehetett, és büntetést kellett volna fizetnie, a másik szerint feleségül kellett vennie a megerőszakolt nőt. A férfik általában a  házasságot választották.

  
  

• a 3 rubel négyzet alakú és zöld,

• az 5 rubel ötszögletű és kék,

• a 10 rubel hatszögletű és rózsaszín.

Az előlapokon történelmi személyiségek portréi szerepelnek, köztük Szuvorov tábornok, Nagy Katalin cárnő, valamint egy kevésbé ismert, de a régió történetében fontos szerepet játszó flamand hadmérnök, François Paul Swerts de Wollant, aki az orosz hadsereg erődítményeit tervezte a 18. században. A hátlapokon egységes, ismétlődő minta látható a kibocsátás évszámával és a bank emblémájával.

A Transznisztriai Köztársaság Bankjának tájékoztatója, amely a kompozit érmék összes biztonsági jellemzőjét tartalmazza, 2014.

Műanyag vagy  kompozit?

Ebben az esetben a „kompozit” valóban műanyagot jelent, de nem a hétköznapi értelemben vett, egyszerű műanyag tárgyakról van szó. A kompozit kifejezés technikai megnevezés, amely olyan anyagot jelöl, amely több összetevőből áll, és amelynek alapja egy fejlett műanyag, jellemzően polikarbonát. Ezeket az anyagokat kifejezetten azért fejlesztik, hogy nagyobb szilárdságot, kopásállóságot és hosszabb élettartamot biztosítsanak, valamint lehetővé tegyék különféle biztonsági elemek beépítését. A transznisztriai pénzérmék esetében tehát nem egyszerű műanyag korongokról beszélünk, hanem ipari minőségű, adalékanyagokkal és speciális gyártástechnológiával készült kompozit érmékről. Emiatt a „kompozit érme” megnevezés szakmailag pontosabb, míg a „műanyag érme” inkább közérthető, leegyszerűsítő kifejezés. A kettő azonban nem ellentmond egymásnak: minden kompozit érme műanyag alapú, de nem minden műanyag tárgy tekinthető kompozitnak. Numizmatikai és tudományos szövegkörnyezetben ezért indokolt a kompozit elnevezés használata, míg ismeretterjesztő magyarázatban a műanyag kifejezés is helytálló és érthető.

Transznisztria, 10 db-os teljes készlet, 1-3-5-10 Rubel, 2014 ( A kép forrása: katzauction.com )

A transznisztriai rubel története jól mutatja, hogyan válhat a pénz az államiság egyik legfontosabb szimbólumává. Az ideiglenes felülbélyegzett bankjegyektől a külföldön vert érméken át egészen a világon egyedülálló műanyag pénzekig Transznisztria pénzrendszere folyamatos alkalmazkodás eredménye. Bár a transznisztriai rubel szinte sehol sem elfogadott a régión kívül, és az államalakulat nemzetközi jogi helyzete továbbra is rendezetlen, a 2014-es műanyag érmesorozat maradandó nyomot hagyott a modern pénztörténetben. Ezek az érmék nemcsak fizetőeszközök, hanem politikai üzenetek és numizmatikai kuriózumok is egyben, amelyek jól tükrözik Transznisztria különutas, sajátos helyét Európa térképén.