Mit jelenít meg egy “karácsonyi érme”? Hogy jelenítették meg először Jézust egy érmén?

A közeledő karácsony alkalmából, gondoltam írok egy cikket, aminek egyszerűen csak ezt a címet adom: Karácsonyi érmék 🙂 De aztán rájöttem, hogy ez azért, ennél sokkal bonyolultabb 🙂 Nos tulajdonképpen léteznek ilyen érmék, nevezhetjük így őket, azonban tisztáznom kellett magammal, hogy pontosan milyen irányba induljak el, ha erről szeretnék írni. Ha karácsonyi érmékről beszélünk, lehet, hogy sokan a karácsonyfa, mikulás, hóesés… stb. ábrázolására gondolnának, és igen, valóban sok ilyen modern veret, emlékérme, ajándék token készült, és készül, de én nem ezekre gondolok. Mit jelentett régen a karácsony az embereknek? Az uralkodóknak, királyoknak, vezetőknek akik a pénzverés felett rendelkeztek? Hogyan jelenítették ezt meg? Készült egyáltalán igazi “karácsonyi érme”? Erre keresném a válaszokat.

A karácsony egy nagyon ősi, fontos keresztény ünnep, Húsvét után, a második legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. December 25-én tartják, bár Jézus születésének pontos dátuma nem ismert. Az Újszövetség leírása szerint a kis Jézus Betlehemben, egy istállóban született, mivel  a várandós Máriát senki nem fogadta, engedte be a házába, aki elötte  érkezett férjével, az akkor kiírt, kötelező népszámlálásra. A születésnek híre ment, amit a történet szerint napkeleti bölcsek ( később a magyar népnyelvben „háromkirályok” ) ajándékokkal megrakodva indultak útnak, köszönteni a születendő Messiást, és egy csillag vezette el őket Jézushoz.

A karácsony keresztény ünnep, de ennek ellenére sok nem keresztény ember is megüli világszerte, az emberi szeretet ünnepeként “megnevezve”. A modern karácsonyhoz hozzátartozik ( adott helyi kultúrától függően ) az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözletek küldése, templomi ünneplések, vacsora szenteste, és ilyenkor sokan díszítésbe kezdenek, ünnepi hangulatú tárgyakat vásárolnak, és hát ugye karácsonyfát 🙂  ( fenyőfát ) állítanak, fényekkel, karácsonyi díszekkel, színes üveggömbökkel…stb. Gyertyákat gyújtanak, és sütemény készül, szaloncukrot aggatnak a fenyőfára. Ezért írtam fentebb, hogy egy érme amin pld. karácsonyfa szerepel, az bizony sokak szerint igazi karácsonyi érme, karácsonyi megjelenítés. De nem, az amit mi keresünk a történelemben, az a kis Jézus születésének, a bethlehemi jászolnak a megjelenítés érmén, vagy az ehhez kapcsolható történések ( pld.: napkeleti bölcsek ), vagy maga Krisztus megjelenítése.

Nos tehát ekkora bevezetőt kellett írjak, azért, hogy elmagyarázzam, miért az alábbi érmékre gondoltam, amikor “karácsonyi érmékről” szerettem volna írni. Amikor ezeket az érméket verték nem volt cél ilyen “kategóriájú” érméket “gyártani”, nem “szuvenírnek” készültek, hanem valóban a kereszténység szimbólumának megjelenítéseként tekintettek rájuk. Éppen ezért nem sok van belőlük! Nem készült sok “születés ábrázolás”, sőt, meglehetősen kevés készült, amire egyszerű magyarázatotokat találtak, az ezzel komolyabban foglalkozó kutatók, történészek.

Az egyik ok, hogy egy ilyen fontos eseményt, ami milliónyi vallási hívő legfontosabb ünnepe, a középkori vágószerszámokkal egyszerűen nem tudtak megfelelően ábrázolni. Erre rájöttek az uralkodók is, és nem akartak “pálcikaemberes” megjelenítést, egy ilyen fontos eseményről. A kompozíció, a perspektíva és a mikro domborműves szobrászati ​​megjelenítés készségeit, elemeit, csak a reneszánsz korában kezdték használni. A másik ok pedig még lehet ennél is logikusabb. Az uralkodók, még akkor is ha legmagasztosabb  vallásos keresztények is voltak, inkább a hatalmukat akarták népszerűsíteni. A palotákban, pompában lakó császárok, királyok, pápák és püspökök nyilván kényelmetlenül érezhették volna magukat, ha arra emlékeztették alattvalóikat, hogy az egyik legfontosabb keresztény vallási történet, egy szegény nőről szól, aki egy istállóban szült.

313 februárjában I. Konstantin császár kiadta a milánói rendeletet , amely legalizálja a kereszténységet az egész Római Birodalomban. Konstantint 337-ben a halálos ágyán keresztelték meg, és a II . Julianus ( 361-363-ban uralkodó ) rövid pogány ébredést leszámítva minden későbbi római és bizánci császár ( legalábbis névlegesen ) keresztény volt.

Az első érme, amin Krisztust jelenítik meg

Végre elérkezünk az első Krisztus képe érme megjelenítéshez, amit 450-ben vernek, egy egyedi arany solidust, amelyet Konstantinápolyban Marcianus császár és Pulcheria, a néhai II . Theodosius császár nővérének esküvője alkalmából készítettek. A hátoldalon egy halogén alak, személy áll a menyasszony és a vőlegény között. Sem a vőlegénynek, sem a menyasszonynak nem volt már élő apja, aki megkötné a házasságot, ezért a tervező Jézus alakját helyezte el a jelenetbe; legalábbis a legtöbb szakértő így értelmezi. Ezeket az érméket, “ceremoniális érmeként szoktak hívni”, amelyek hátoldalán a FELICITER NUBTIIS ( „Boldog házasok” ) latin felirat szerepelt, mivel az esküvőn megjelent vendégeknek adták, és gyakran nemzedékeken át őrzték, ékszerbe foglalták őket.

A fenti érme sérült, de az említett 3.dik 🙂 személy középen jól látható

Az első érme, amin Szűz Máriát jelenítik meg

A Krisztus arcát viselő érmék első tömeges forgalomba hozatala 692-ben II. Justinianus ( 685-695 és 705-711 uralkodó ) érme kiadása jelentette. Az első Szűz Mária megjelenítés pedig, jóval később, egy ritka arany solidus formájában történt, Leo VI ( 886-912 ) uralkodás alatt.

886-912 i.sz. Konstantinápoly, Leo VI – Maria Gold Solidus

Az első érme, amin a bethlehemi jászolt jelenítik meg

A Betlehem legkorábbi numizmatikai megjelenése pedig egy aranymedálon látható, amelyet Charito hercegnőnek, II. Konstantin Tiberius császár lányának (  i. e. 574-582 ) esküvőjére adtak ki, aki 583 karácsonya táján feleségül ment a hadsereg parancsnokához, Germanost-hoz. A konstantinápolyi császári pénzverdében vert nagy méretű, 90 grammos medál nem volt szigorúan érme, de súlya 20 solidusnak ( solidi ) felelt meg.

A kép forrása: flickr.com

VII. Kelemen pápa

A következő “Születés megjelenítésig”, majdnem 1000  évnek kellett eltelnie! VII. Kelemen pápa különleges emlékérmék kiadását rendelte el, köztük egy nagyon ritka ötdukátos aranydarabot és egy ezüst negyeddukátot ( körülbelül 9,2 gramm ). A hátoldalon a pápa látható, amint egy szertartás során, csákány segítségével kinyitja a befalazott Szent Péter-templom ajtaját, miközben Szent Péter fölött a felhőkben kulcsával kinyitja a mennyország kapuját. Az előlapon ismerős betlehemi kép látható, körülötte a Hodie Salus Facta Est Mundo latin felirat : „Ma megvalósult a világ megváltása.” Ezekből az érmékből sokat átfúrtak, így kevés eredeti, jó állapotú maradt fenn. Az ilyen példányok, 2500$ és 3000$ körüli áron szoktak elkelni aukciókon.

Jubilee Quarter Ducat 1525, AR 9,68 g. · HODIE · SALVS · FACTA · EST · MVNDO · A betlehemes; in exergue, CLEMENS · VII / ANNO · IVBI / LAEI · Rv. · ET · POR – TAE · CAE – LI · APERTAE · – · SVNT A Szent Ajtó megnyitása. Muntoni 26. Berman 835. Rendkívül ritka.

XIII. Gergely pápa

A következő pápa, aki alatt Betlehemet ábrázoló érme készült, XIII. Gergely, Jóllehet Gergely pénzverése bőséges volt, a születést ábrázoló, keltezetlen ezüst érme meglehetősen ritka, mivel a legtöbb fennmaradt példányt átfúrták, hogy vallási érmeként viseljék. Az 1545-ben készült el a kiváló minőségű ezüst érme volt, amely a negyed-ducatot váltotta fel. A dizájn a pápai vésnökök növekvő magabiztosságát és ügyességét mutatja: a csecsemő Jézus kisbaba arányos, és a József és Mária ruháinak drapériája pedig az ő imádó testtartásukat tükrözi. A LETAMINI GENTES felirat fordítása: „Ti nemzetek, örüljetek”.

Az 1700-as évekig, már nem is találunk több vatikáni ábrázolást, de német földön, akadt még néhány jelentős, említésre méltó érme.

Wolfgang Roll érmék

Wolfgang Roll a tehetséges ötvös a szlovákiai Kremnitzből, az 1550-es években vésnökként szolgált. Legalább két, a születést ábrázoló érmetervet készített  amelyeket tekintélyes karácsonyi ajándéknak szántak I. Ferdinánd Habsburg császár ( aki Csehország királyaként uralkodott 1526-1564 ) udvarában.

Münster városa

Az észak-németországi vesztfáliai régióban található Münster városa, ami a  harmincéves háború ( 1618-1648 ) vad vallási konfliktusának egyik csatatere volt. Végül a katolikus herceg-püspök, Ferdinand von Bayern ( 1611-1650 ) kezén maradt. 1638 és 1647 között a város háromnegyed és másfél talléros ezüstérmék sorozatát bocsátott ki.

Ezeket a „ schautaler ” vagy „ doppelte schautaler ” valószínűleg karácsonyi ajándéknak szánták. A betlehem előlapját német felirat veszi körül, amelyet kb így  fordíthatunk: „…és az Ige testté lett” (János 1:4). A szokatlan hátlap Jézus körülmetélését ábrázolja, a megfelelő Lukács 2:21-es szöveggel: „… Jézusnak hívták.”

Ennek az érmének egy nagyszerű állapotú példánya  4500$-t hozott egy 2007-es német aukción. Azonban ez viszonylag gyakori típusnak számít jellemzően  270 és 1500 $ közötti áron kelnek el.

Hamburg városa

A nagy észak-német tengeri kikötő, Hamburg szintén kiadott 1635-től 1668-ig egy  ezüst karácsonyi schautaler sorozatot. Keltezés nélkül ütötték őket egynegyed taler és két taler címleteken. Legtöbbjük lendületes, egyedi megjelenítésű, népművészeti hagyományokat tükröző stílusban készült. Például a bal oldalon megjelenő pásztor tizenhetedik századi ruhába van öltözve, úgy van jelen a kis Jézus születésénél, és angyal szárnyas feje néz le a felhők közül. A hátoldalon Krisztus keresztre feszítése látható. Ezek a hamburgi kiadások a legelterjedtebb és legmegfizethetőbb numizmatikai ábrázolások a Születésről 1700 előtt, általában 100$ és 1500$ közötti áron lehet megvásárolni őket. Vannak azonban nagyon ritka darabok is, de azok aranyból készültek.

Nos “röviden” ennyi lenne, lehetne azért még mit írni a témában, de ennyit gondoltam egyenlőre. A fenti érmék, medálok a jelentősebbek, ismertebbek közé tartoznak. Azt azonban valóban kijelenthetjük, hogy a karácsonyi ünnep, nem a karácsonyfa, fények, ajándékok ünnepe, hanem emlékezés Jézus születésére, a család egységének ünnepe, a jövőbe vetett hit, remény ünnepe, amely most 2021 év végén, fokozottan fontos, hisz súlyos világjárvánnyal küzd az emberiség, és ezért még jobban kell hinnünk abban, hogy a következő évek boldogabbak, békésebbek lesznek. Ez kívánom én is, mindenkinek!

Felhasznált irodalom: Mike Markowitz – The Nativity on Coins / The Image of Jesus on Ancient Coins