Sziasztok! Nem tudom, ki hogy van vele, de én mindig kíváncsi voltam arra, hogy pontosan mennyi is a különbség az 1941-es 2 pengős hullámos talpú, és normál változata között azon túl, ami szemmel látható. Felmerült bennem a kérdés, hogy pontosan milyen hamisítványt lehet(ne) csinálni, miért olyanok a hamisítványok, amilyenek. Arra gondoltam, ha egymásra teszem a 2 képet, ez talán némi támpontot, választ ad erre a fenti kérdés(em)re. Nem tudom korábban csinált-e valaki ilyet, de én még nem láttam hasonlót. Első lépésként egymásra tettem 2 képet, és citromsárgával jelöltem azt a részt, ahol a hamisítónak el kellene távolítania a többletet, és rózsaszínnel azt a részt, ahol hozzá kellene tennie anyagot ( akkor, ha a két érmét pontosan fedésbe tesszük ). Még kipróbálok egy verziót majd, ahol feljebb nyomom a hullámos talpat, torzítom az arányokat, és arról még teszek majd fel képet, milyen lenne. Igazából látszik, hogy a különbség nem csak a talpakban van, hanem a 2-es szám szárán, és fejrészén is. Némileg karcsúbb a hullámos talpú 2-es száma.
( Nem volt kedvem a saját érméim fotózásával kínlódni, így a kép a zominumizmatika.hu oldalról lett felhasználva, a tulajdonos hozzájárulásával, így külön köszönet neki. )
Sziasztok! ( Folyt. köv… ) Csináltam egy “ideális” hamisítványt, ahol az 1941-es “normál” 2 pengősből a hamisító csak az anyagtöbblet eltávolításával “dolgozott. Nem tudom lehetséges-e megfelelő szerszámokkal ilyen minőségben dolgozni (majd kisegít, aki ért ehhez), de elvileg anyageltávolítással ez elérhető. Természetesen az arányok itt már torzultak, még ha nem is szembetűnő, a normál és a hullámos talpú 2 pengős nincs tökéletes fedésben, mint az előző posztban azt mutattam. Döntse el mindenki, hogy beugrana-e neki, ha egy ilyen érmével találkozna?! Balról a hamisítvány, mellette jobbról az eredeti “hullámos”!
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából. |
( A kép alapja a zominumizmatika.hu oldalról lett felhasználva, a tulajdonos hozzájárulásával, így külön köszönet neki. )
A cikk szerzője: Borsi Jenő, az eredeti források: cikk1, cikk2
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?