Sziasztok! Nem tudom, ki hogy van vele, de én mindig kíváncsi voltam arra, hogy pontosan mennyi is a különbség az 1941-es 2 pengős hullámos talpú, és normál változata között azon túl, ami szemmel látható. Felmerült bennem a kérdés, hogy pontosan milyen hamisítványt lehet(ne) csinálni, miért olyanok a hamisítványok, amilyenek. Arra gondoltam, ha egymásra teszem a 2 képet, ez talán némi támpontot, választ ad erre a fenti kérdés(em)re. Nem tudom korábban csinált-e valaki ilyet, de én még nem láttam hasonlót. Első lépésként egymásra tettem 2 képet, és citromsárgával jelöltem azt a részt, ahol a hamisítónak el kellene távolítania a többletet, és rózsaszínnel azt a részt, ahol hozzá kellene tennie anyagot ( akkor, ha a két érmét pontosan fedésbe tesszük ). Még kipróbálok egy verziót majd, ahol feljebb nyomom a hullámos talpat, torzítom az arányokat, és arról még teszek majd fel képet, milyen lenne. Igazából látszik, hogy a különbség nem csak a talpakban van, hanem a 2-es szám szárán, és fejrészén is. Némileg karcsúbb a hullámos talpú 2-es száma.
( Nem volt kedvem a saját érméim fotózásával kínlódni, így a kép a zominumizmatika.hu oldalról lett felhasználva, a tulajdonos hozzájárulásával, így külön köszönet neki. )

Sziasztok! ( Folyt. köv… ) Csináltam egy “ideális” hamisítványt, ahol az 1941-es “normál” 2 pengősből a hamisító csak az anyagtöbblet eltávolításával “dolgozott. Nem tudom lehetséges-e megfelelő szerszámokkal ilyen minőségben dolgozni (majd kisegít, aki ért ehhez), de elvileg anyageltávolítással ez elérhető. Természetesen az arányok itt már torzultak, még ha nem is szembetűnő, a normál és a hullámos talpú 2 pengős nincs tökéletes fedésben, mint az előző posztban azt mutattam. Döntse el mindenki, hogy beugrana-e neki, ha egy ilyen érmével találkozna?!
Balról a hamisítvány, mellette jobbról az eredeti “hullámos”!
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók. |
( A kép alapja a zominumizmatika.hu oldalról lett felhasználva, a tulajdonos hozzájárulásával, így külön köszönet neki. )

A cikk szerzője: Borsi Jenő, az eredeti források: cikk1, cikk2
Hirdetés