Az Egyesült Államok első hivatalosan kibocsátott forgalmi emlékérméje

Hirdetés

Az Egyesült Államok első hivatalosan kibocsátott forgalmi emlékérméje

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

Ismerjük az emlékérméket. Valamilyen eseménynek, állítanak “emléket”, kb. ez a definíciója: az ( emlék )érme, érem, az adott ország fontosabb történelmi eseményét, személyiségét, uralkodóját ( egyéb ) bemutató megemlékezés tárgyi formája. De ezt azért mégsem ilyen egyszerű megfogalmazni 🙂 , szóval ha érdekel kicsit részletesebben ez a téma, itt tudhatsz meg többet: Ugye tudod, hogy az érme, nem ugyanaz, mint az érem? Mi is a különbség?

Vagyis van ugye forgalmi emlékérme, és emlékérme. A forgalmi emlékérmét kizárólag az adott ország pénzverésre jogosult központi bankja bocsájthatja forgalomba. A mai történetünk, az Egyesült Államok első forgalmi emlékérméjét mutatja be. Ez az érme az 1892-ben, és 1893-ban vert a “Kolumbuszi világkiállítás” alkalmából készült ½ dolláros.

A kép forrása: coinshome.net

A  Kolumbuszi világkiállítás, vagy más néven Chicago világkiállítást 1893-ban (  1893. május 1. és október 30. között ) rendezték Chicago-ban, hogy megünnepeljék, Kolumbusz Kristóf Új Világba való érkezésének ( 1492 ) 400. évfordulóját. Ez volt a világ addigi legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Rengetek látogatója volt, hatalmas területen épültek fel a bemutató termeket, és nagyon sok pénzbe került a szervezés, és építkezés.

Korabeli térkép a helyszínről

Hogy miket mutattak be? Mit állítottak ki? Mindent ami az akkori korban újításnak számított, mindenféle témában. A magyar kormány túl messzinek találta a helyszínt, és a várható magas költségek miatt nem nyitott “Magyarország pavilont”, de volt néhány magyar cég, aki saját költségére megtette ezt. A közvélemény akkoriban nagyon nem örült ennek, mert az esetleges hírverés az országunk számára ( elsősorban az idegenforgalomra gondoltak ) megérte volna a kiutazást. Az “Iparpalotában” végül, mindössze a herendi porcelángyár képviselte hazánkat, míg a Zsolnay csupán egy külföldi  közvetítő cég által, más kerámia- és porcelángyárak termékeivel együtt mutatta be termékeit, de így is elismerésben részesült.

Nos röviden ennyit magáról az eseményről. De hogy is “született” akkor meg az első amerikai forgalmi emlékérme. A világkiállítás ötletének felmerülése és elfogadása után, annak szervezési költségei kerültek terítékre. A kezdeti összegek, amiket erre szántak volna, ahogy az ugye lenni szokott 🙂 folyamatosan emelkedtek, és állandó vitákat szültek a Kongresszusban. Mindent elkövettek a pénz előteremtésére, még országos, és nemzetközi gyűjtést is szerveztek, sikerrel. De még így is szükség volt további forrásokra, a szervező Tom DeLorey  5 millió $-t szeretett volna még az államtól. A Kongresszus végül belement ebbe, de csak egy “csavaros” módon. Ők csak 2,5 millió $ tudtak adni, de hajlandóak voltak ezt úgy, hogy 10 millió db  ½ dollárost vernek ( ez ugye 5 millió névértékű ), és azt a szervezők, emlékérme formájában értékesíthetik a kiállításon, 1 $-ért, és az így befolyt összegből vissza tudják fizetni a 2,5 millió $ különbséget.

Az érméket 1892-ben és 1893-ban a  verték, 1892-ben  950 000, 1893-ban pedig 4 050 000 ( plusz próbaérmét ); az érmék keltezésük évével vannak ellátva. A kiállításon eladott érmék száma jelentősen elmaradt a várttól ( pár 100 ezer db ), de ezzel megszületett 🙂 az első forgalmi emlékérme. Akkoriban az szokatlannak számított, hogy ½ $ névértékű érméért, 1 $ fizessen valaki, de a világraszóló esemény alkalmából, az esemény végére ez “természetessé” vált, és a későbbiekben sem csökkent vissza ½ dollárra az emlékérme értéke, ugyanúgy 1 dollárért, vagy többé forgott tovább.

A szervezők nem csak a látogatóknak árulták az akkor még egyébként “szuvenír érméknek” nevezett fél dollárosokat, hanem a nagyobb kiállító cégeknek is. A legnagyobb vevő a Wells, Fargo & Company volt, aki alkalmazottainak vásárolt több darabot, és “díszes” csomagolásban adta őket ajándékba. Íme:

Hirdetés

Well Fargo alkalmazotti elismerés birtokosa Kolumbusz fél dollárral.

Személyre szabott boríték Wells Fargo szuvenír érméhez.

Ezeket pedig nevezhetjük az első “csomagolt emlékérméknek” 🙂 A még fennmaradt, csomagolt fél dollárost, értelemszerűen sokkal többé el lehet adni aukciókon, a gyűjtök szeretik, hisz Amerika történelmének részét képezik.

Maga az érme ezüst (.900)-ből készült, viszonylag nagy méretű, 30,61 mm az átmérője, és 12,5 gramm a súlya. Jelenlegi értéke, állapottól függően, 5 és 10 ezer ( az UNC darabok akár 15-18 ezer ) Ft körül mozog.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Limes dénár

...limes dénár..... az utóbbi időben egyre többet látok.... Angliában nincs nap hogy a keresősök ne szednének belőle, itt nálunk ( >>>

Új-Zéland 1 unciás ezüstdollárt bocsátott ki, a Gyűrűk Ura film franchise 20. évfordulója alkalmából.

Új-Zéland 1 unciás ezüstdollárt bocsátott ki, a Gyűrűk Ura film franchise 20. évfordulója alkalmából. Az érme 0,999%-os finomságú ezüst, átmérője 38,6 mm, >>>

Egy volt francia gyarmat, ahol még mindig nincs saját forgalmi érme kibocsátva.

Ez a rövid cikk, Afrika kedvelőknek készült, és egy volt francia gyarmati országról szól, pár mondatban. Ez az ország,  Szenegál, >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?