Az Egyesült Államok első hivatalosan kibocsátott forgalmi emlékérméje

Az Egyesült Államok első hivatalosan kibocsátott forgalmi emlékérméje

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

Ismerjük az emlékérméket. Valamilyen eseménynek, állítanak “emléket”, kb. ez a definíciója: az ( emlék )érme, érem, az adott ország fontosabb történelmi eseményét, személyiségét, uralkodóját ( egyéb ) bemutató megemlékezés tárgyi formája. De ezt azért mégsem ilyen egyszerű megfogalmazni 🙂 , szóval ha érdekel kicsit részletesebben ez a téma, itt tudhatsz meg többet: Ugye tudod, hogy az érme, nem ugyanaz, mint az érem? Mi is a különbség?

Vagyis van ugye forgalmi emlékérme, és emlékérme. A forgalmi emlékérmét kizárólag az adott ország pénzverésre jogosult központi bankja bocsájthatja forgalomba. A mai történetünk, az Egyesült Államok első forgalmi emlékérméjét mutatja be. Ez az érme az 1892-ben, és 1893-ban vert a “Kolumbuszi világkiállítás” alkalmából készült ½ dolláros.

A kép forrása: coinshome.net

A  Kolumbuszi világkiállítás, vagy más néven Chicago világkiállítást 1893-ban (  1893. május 1. és október 30. között ) rendezték Chicago-ban, hogy megünnepeljék, Kolumbusz Kristóf Új Világba való érkezésének ( 1492 ) 400. évfordulóját. Ez volt a világ addigi legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Rengetek látogatója volt, hatalmas területen épültek fel a bemutató termeket, és nagyon sok pénzbe került a szervezés, és építkezés.

Korabeli térkép a helyszínről

Hogy miket mutattak be? Mit állítottak ki? Mindent ami az akkori korban újításnak számított, mindenféle témában. A magyar kormány túl messzinek találta a helyszínt, és a várható magas költségek miatt nem nyitott “Magyarország pavilont”, de volt néhány magyar cég, aki saját költségére megtette ezt. A közvélemény akkoriban nagyon nem örült ennek, mert az esetleges hírverés az országunk számára ( elsősorban az idegenforgalomra gondoltak ) megérte volna a kiutazást. Az “Iparpalotában” végül, mindössze a herendi porcelángyár képviselte hazánkat, míg a Zsolnay csupán egy külföldi  közvetítő cég által, más kerámia- és porcelángyárak termékeivel együtt mutatta be termékeit, de így is elismerésben részesült.

Nos röviden ennyit magáról az eseményről. De hogy is “született” akkor meg az első amerikai forgalmi emlékérme. A világkiállítás ötletének felmerülése és elfogadása után, annak szervezési költségei kerültek terítékre. A kezdeti összegek, amiket erre szántak volna, ahogy az ugye lenni szokott 🙂 folyamatosan emelkedtek, és állandó vitákat szültek a Kongresszusban. Mindent elkövettek a pénz előteremtésére, még országos, és nemzetközi gyűjtést is szerveztek, sikerrel. De még így is szükség volt további forrásokra, a szervező Tom DeLorey  5 millió $-t szeretett volna még az államtól. A Kongresszus végül belement ebbe, de csak egy “csavaros” módon. Ők csak 2,5 millió $ tudtak adni, de hajlandóak voltak ezt úgy, hogy 10 millió db  ½ dollárost vernek ( ez ugye 5 millió névértékű ), és azt a szervezők, emlékérme formájában értékesíthetik a kiállításon, 1 $-ért, és az így befolyt összegből vissza tudják fizetni a 2,5 millió $ különbséget.

Az érméket 1892-ben és 1893-ban a  verték, 1892-ben  950 000, 1893-ban pedig 4 050 000 ( plusz próbaérmét ); az érmék keltezésük évével vannak ellátva. A kiállításon eladott érmék száma jelentősen elmaradt a várttól ( pár 100 ezer db ), de ezzel megszületett 🙂 az első forgalmi emlékérme. Akkoriban az szokatlannak számított, hogy ½ $ névértékű érméért, 1 $ fizessen valaki, de a világraszóló esemény alkalmából, az esemény végére ez “természetessé” vált, és a későbbiekben sem csökkent vissza ½ dollárra az emlékérme értéke, ugyanúgy 1 dollárért, vagy többé forgott tovább.

A szervezők nem csak a látogatóknak árulták az akkor még egyébként “szuvenír érméknek” nevezett fél dollárosokat, hanem a nagyobb kiállító cégeknek is. A legnagyobb vevő a Wells, Fargo & Company volt, aki alkalmazottainak vásárolt több darabot, és “díszes” csomagolásban adta őket ajándékba. Íme:

Hirdetés

Well Fargo alkalmazotti elismerés birtokosa Kolumbusz fél dollárral.

Személyre szabott boríték Wells Fargo szuvenír érméhez.

Ezeket pedig nevezhetjük az első “csomagolt emlékérméknek” 🙂 A még fennmaradt, csomagolt fél dollárost, értelemszerűen sokkal többé el lehet adni aukciókon, a gyűjtök szeretik, hisz Amerika történelmének részét képezik.

Maga az érme ezüst (.900)-ből készült, viszonylag nagy méretű, 30,61 mm az átmérője, és 12,5 gramm a súlya. Jelenlegi értéke, állapottól függően, 5 és 10 ezer ( az UNC darabok akár 15-18 ezer ) Ft körül mozog.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Limes dénár

...limes dénár..... az utóbbi időben egyre többet látok.... Angliában nincs nap hogy a keresősök ne szednének belőle, itt nálunk ( >>>

Új-Zéland 1 unciás ezüstdollárt bocsátott ki, a Gyűrűk Ura film franchise 20. évfordulója alkalmából.

Új-Zéland 1 unciás ezüstdollárt bocsátott ki, a Gyűrűk Ura film franchise 20. évfordulója alkalmából. Az érme 0,999%-os finomságú ezüst, átmérője 38,6 mm, >>>

Az 1950-es évek Magyarországon, ( 100 év gazdaságtörténete, 4. rész )

10 részes videó sorozat, amit a Magyar Nemzeti Bank készített. Az 1920-as évektől kezdve, 10 éves bontásokban mutatja be Magyarország >>>

Hirdetés