Miért van a Darabanth aukción, egy tétel megnevezése után, kérdőjel?

Az éppen aktuális ( 442. aukció, 2023 május 16. – 25.  ) Darabanth Aukciósház,  numizmatikai árverésén szúrtam ki egy kelta “gyűrűpénzt” ( Ókori államok, 33264. tétel ). Én általában az ilyen, vagy hasonló tételeket keresem, amik ritkábban tűnnek fel, amikhez kapcsolódik valamilyen történet, történelmi narratíva, vagy éppen nem általánosan “pénz” formájúak, vagy kategorikusan is szükségpénznek, tokennek, vagy éppen premonetáris valutának vannak definiálva. Nos az említett “pénz” abszolúte ilyen, azonban van vele egy kis “probléma”. Az aukciósház, a leírásban, kérdőjelet tett a gyűrűpénz kifejezés után. Na de vajon miért? Elöljáróban annyit elárulhatok, hogy nem véletlenül, és véleményem szerint bár kicsit jelképesen ( én a leírásban próbálnék magyarázatot adni a kérdőjelre ), de nagyon helyesen járt el!

Nézzük meg először ezt a tételt:

Nyilván kiszúrtátok volna a ( ? )-jeleket, de azért pirossal bekarikáztam. Nos tehát. Miért kell, vagy nem kellene kérdőjellel jelezni, a vevőnek, hogy a fenti gyűrűpénz, kérdőjeles “gyűrűpénz”. Erre viszonylag egyszerű a magyarázat, vagyis legalábbis annak tűnik. Mert nem biztos, hogy ez az! Az sem biztos, hogy létezett gyűrűpénz? Igen, még ez is lehet.

Sokáig teljesen elfogadott volt a fenti, vagy hasonló “eszközök”, vagy leletek pénzként való azonosítása. Bár egyértelmű bizonyítékok erre nem voltak. A feltételezések szerint a gyűrűpénzeket, a kelták használták, az Írországtól a Duna vidékéig tartó kereskedelemben. A kelta gyűrűpénz datálása is bizonytalan. Egyes régészek úgy gondolják, hogy már  i.e. 800 körül is használták, és egészen i.e. 100-ig. A pénzként való használat legfőbb “bizonyítéka” az az, hogy ezeket a bronzgyűrűket igen gyakran, meglehetősen nagy értékű fellelt kincsekben találták meg, Spanyolországban pedig néha ezüstrudakkal, valamint a Római Köztársaság i.e 2. századi dénárjaival együtt. 

Az első kételkedők véleménye szerint azonban, ezek a gyűrűk, nem pénzként funkcionáltak. Abban egyetértettek, hogy valamilyen vagyontárgyként használhatták a kereskedelemben, de nem pénzként. Azonban vannak már olyan kutatók is, akik  határozottan úgy vélik, hogy a bronzgyűrűk valójában csak hevederszerelvények, és nem kereskedelmi valuták. Én az ilyen, vagy hasonló “pénzek” bemutatásakor a premonetáris valuta kifejezést szoktam használni, ez esetben, azonban egy új kifejezéssel is találkoztam. Több cikkben “protovaluta” ( protopénz )-ként hivatkoznak rá. Ez a kifejezés tulajdonképpen az általam használt premonetáris kifejezés egyfajta szinonimája. Az árucserés kereskedelemben használt “pénzekre” utal. A “protó” előtag a görög “első” vagy “kezdeti” szót jelenti, míg a latin “pre” kifejezés előtti; előzetes; elő- jelentéssel bír.

Kik voltak a kelták?

A kelták egy ókori népcsoport, akik a i. e. 8. és az i. e. 1. század között élték virágkorukat. A kelta kultúra és civilizáció kiterjedt területeken található, amelyek a mai Írország, Skócia, Wales, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország és Észak-Olaszország területére is kiterjedtek.

 

Társadalom és szerveződés: A kelta társadalom általában klánokra és törzsekre oszlott. Az őket vezető politikai és vallási vezetőknek, akiket druidáknak neveztek, nagy tekintélyük volt. A kelták híresek voltak harcos hagyományaikról és haditechnikáikról.

 

Nyelvek: A kelta nyelvcsalád több kelta nyelvet tartalmazott, amelyek közül néhány még ma is fennmaradt, például az ír és a walesi.

 

Vallás: A kelták természetközpontú vallást gyakoroltak, és tiszteletben tartották a természetet és az isteneket. A druidák fontos szerepet játszottak a vallási rituálék és a megfigyelések terén.

 

Művészet és kézművesség: A kelták művészetükben és kézművességükben bonyolult mintákat, díszítéseket és szimbólumokat alkalmaztak. Készítettek ékszereket, fegyvereket, edényeket és más tárgyakat, amelyeken gyakran láthatók voltak az ikonikus kelta csomók és spirálok.

 

Kereskedelem és terjeszkedés: A kelták aktívan kereskedtek más népekkel, és kiterjedt kereskedelmi hálózatokat hoztak létre. Számos területen településeket és erődítményeket alapítottak, amelyek segítették őket a terjeszkedésben és az erőfölény kialakításában.

 

Kelta művészet és jelképek: A kelta művészet és a jelképek széles körűen elterjedtek és nagyon jellegzetesek voltak. A kelta csomók és spirálok bonyolult mintázatokat alkottak, amelyek szimbolizálták a végtelent és a körforgást. Az állatok és a növények motívumai is gyakran megjelentek a kelta művészetben.

Hirdetés

 

Stonehenge és kőkörök: A kelták egyik legismertebb öröksége a Stonehenge és más kőkörök, amelyeket az ősi időkben emeltek és használtak vallási és rituális célokra. Ezek az építmények fontos szerepet játszottak a kelta kultuszokban és a csillagászati megfigyelésekben.

 

Bárdok és epikus költészet: A kelták híresek voltak epikus költészetükre és dalosaikra. A bárdok és az énekmondók fontos szerepet játszottak a kelta társadalomban, és az ő feladatuk volt a történetek és hősökről szóló balladák előadása és továbbadása.

 

Kelta utazások és kereskedelem: A kelták hajóikkal és járműveikkel hosszú távolságokat utaztak és kereskedtek más népekkel. Eljutottak a Földközi-tenger vidékére, különösen az Ibériai-félszigetre, ahol érintkeztek a föníciaiak és a rómaiak által alapított városállamokkal.

 

A rómaiakkal való találkozás: A kelták szembe kerültek a Római Birodalommal, és hosszú évszázadokon keresztül küzdöttek a római terjeszkedés ellen. Bár végül a rómaiak alávetették a kelta területeket, a kelta kultúra néhány eleme fennmaradt és beolvadt a római kultúrába.

 

Ezek csak néhány kiemelt vonása keltákra vonatkozóan. A kelta kultúra és örökség még mindig sok területen él a modern társadalomban is, például a kelta zene, tánc és ünnepek formájában. A kelta hagyományok továbbra is fontosak és használatosak azokon a területeken, ahol a kelták élték virágkorukat.

Mi is akkor a probléma?

A két tábor különféle magyarázatokkal próbálja bizonyítani az igazát. A jelenlegi állás szerint, talán több bizonyíték, vagy feltételezés igazolja azokat, akik nem pénzként tekintenek a fenti tárgyakra. Azt biztosan tudjuk, hogy a kelták, mind a férfiak, mind a nők szerettek arany ékszereket hordani. A férfiaknál jellemző volt az úgynevezett torques, amely általában nemesfémből készült nyakpánt, amely a viselőjének társadalmi státuszát hivatott jelezni. Szerettek karperecet is hordani, ami szintén jellemzően aranyból készült. Azonban ez esetben, már kerültek elő sírokból, bizonyíthatóan karperecként használt tárgyak, bronzból is. Vannak tehát olyanok, akik ezeket a tárgyakat tekintik olyan vagyontárgyaknak, amivel talán kereskedtek is, vagy vagyon tárolásának eszközeként használták, ami ugyebár tulajdonképpen a pénz egyik hagyományos felhasználási módjának is tekinthető. Ez főleg pedig az aranytárgyakra lehetett jellemző. A fenti gyűrűpénz formájú bronz tárgyakból viszonylag sokat találtak, ami bár nem jelentené azt, hogy nem lehettek pénzek, azonban azt igen, hogy nagy mennyiségük miatt, nem lehettek túl értékesek. Ezért is gondolják sokan úgy, hogy nem használták érték-csere eszközként őket.

A másik probléma, hogy minden fellelt hasonló tárgynak jellemzően más, más a súlya. Nehéz ezért elképzelni, hogy „szabványos pénzegységként” használják őket a mindennapi tranzakciók során. De “természetesen” erre is van ellenpélda, mert találtak nagy tömegben, nagy számban, hasonló méretű bronz gyűrűket is, amik pedig a fenti feltételezést cáfolják.

Azonban jelenleg az ilyen, vagy hasonló formájú kelta tárgyakat tekintik mégis az “eredeti” gyűrűpénznek, és a fenti bronz tárgyakat, helyesen, ?-jel jelölik. Az alábbi képen, egy kelta gyűrű ( de nem kelta gyűrűpénz ) látható. Ezt a megnevezést használja a weboldal, amiről letöltöttem.

Azonban a cikk írója, határozottan elutasítja, hogy ez egy gyűrűpénz lenne. A véleménye szerint, a körön található 6 egyenletesen elhelyezett gomb miatt, ez egy hevedergyűrű, amit  több heveder összekapcsolására használtak, és semmiképpen nem pénzként, de valóban igen régi, valószínűleg a római korból származik. A kelták gyűrűpénz használatával kapcsolatban azonban ez a cikk is megemlít egy esetleges lehetőséget, ami a másik oldalt igazolná. Ez esetben azonban más anyagról beszélünk. Találtak ugyanis Franciaország és Svájc egyes részein ón és potin ( ónötvözet ) kerékszerű küllős gyűrűket, amelyek túl puhák vagy törékenyek hámgyűrűként ( lovakhoz ), vagy hevederként való használatra, és mivel az ón akkoriban féldrágafém volt, ezek esetében már sokkal valószínűbb, hogy  pénzként használták őket. Íme, ez lenne egy példa erre:

Nos tehát, ha összefoglalást akarnék írni, az lenne a lényeg, hogy igazából nem jutottunk sokkal közelebb a válaszokhoz. Sőt, csak még bizonytalanabb lettem. Az biztos, hogy nagyon nehéz gyűjtési terület a kelta, és amúgy úgy általában a római, vagy ókori időszak is. Mennyivel egyszerűbb egy modern kiadás esetén, megkeresni az adott érmét, vagy bankjegyet egy online, vagy nem online katalógusban, mint a fenti esetben gyűjtői döntést hozni. Fentebb említettem, hogy az ilyen tételeket keresem, azonban ilyen esetben, el szoktam engedni őket. Sajnos valóban túl sok a kérdőjel, és őszinte leszek, mivel érméket, bankjegyeket gyűjtök, nem akarnék hevedergyűrűt, vagy hámgyűrűt a gyűjteménybe rakni, még akkor sem ha valóban a kelta, vagy római korból származik. De ha valaki a másik táborba tartozik, és bizonyítottnak tekinti a gyűrűpénz kifejezést, akkor a  fenti tétel kikiáltási ára elfogadható, vagyis ebből a megközelítésből jó vételnek számítana.