Merre mennek majd az árak? Érdemes-e még vásárolni? Egyáltalán mit jelent az, hogy “érdemes-e?”

Lehet felmerült mostanában benned is a kérdés. Mi lesz most a numizmatikai piacon? Merre fognak indulni az árak? Hogyan fogja az eladási, vásárlási döntéseidet befolyásolni a külső piaci helyzet, az infláció emelkedése, a pénzügyi kockázatok növekedése, a vagyoni helyzeted, kiadásaid, kötelezettségeid ( rezsi, adó, hitel törlesztő részlet ) változásai. 

Sokszor mondjuk, hogy nehéz időket élünk. Még akkor is ha nem is olyan rossza, az a rossz, csak elégedetlenek vagyunk. Azonban most kimerem jelenteni, hogy valóban nehéz időket élünk. Az infláció valóban megugrott, a kockázatok nőnek. Munka még van, de mi lesz ha elindulnak a létszám csökkentések? Van erre esély? Van bizony. Ebben a cikkben nem erről szeretnék írni. Vagyis igen erről, de numizmatikai szempontból. Hogyan érinti azokat, akik csak hobbiból, vagy akár befektetés céljából gyűjtenek, érméket, papírpénzeket. Nem szeretnék nagyon részletesen ebbe belemenni, hisz akkor lehet nem egy cikk, hanem egy könyv születne. A numizmatika egy történeti segédtudomány. Az érmék, bankjegyek, egyéb papírvaluták, premonetáris valuták gyűjtése, elképesztő szerteágazó lehet. Azt hogy egy ilyen gazdasági helyzetben minek fog fel, minek fog lemenni az ára, lehetetlen megmondani.

Numizmatikai üzletek esetén is érvényes a legegyszerűbb definíció. Minden annyit ér, amennyit adnak érte. Vagyis akkor, abban a pillanatban, hisz lehet egy perccel később, lett volna valaki ( licit esetén ) aki többet is hajlandó lett volna adni az adott tételért. Ezt a nevezzük leütési árnak, pedig a kereslet, és kínálat alakítja. Ezt sem kell nagyon magyarázni. Éppen ezért van az, hogy sok esetben katalógus ár szerint ritka, értékes tételek nem kelnek el, míg könnyen, kis pénzért beszerezhető tételek árai pedig folyamatosan emelkednek. Miért? Lehet magyarázat egy célirányos kereslet, kialakult narratíva, sima butaság, félreértelmezés. Nem akarok senkit megsérteni, de például ez a tendencia volt megfigyelhető véleményem szerint itt Magyarországon, a Szent István 5 pengős, vagy az 1946-os Kossuth 5 forint esetén. Én személy szerint örültem a hatalmas áremelkedésnek, mert van a gyűjteményemben egy 46-os forint, venni többet nem akarok, befektetésnek már túl drágának ítélem meg őket, de általa, értékesebb lett a gyűjteményem. Azonban aki éppen venni akar, nyilván nem örül ennek. Nos ez a piac! Ezt nehéz befolyásolni. Legalábbis a numizmatikai piacot, és ez benne a lényeg. A tőzsdéket, spekulatív piacokat lehet. Olyannyira lehet, hogy 100%-ig biztos vagyok benne, hogy manipulálják is.

A véleményem a sajátom, azonban sok tanulmányt olvastam, ami hasonlóakat fogalmaz meg. A lényeg, hogy mondhat akárki, akármit, hogy a régi érmék, bankjegyek rossz befektetések, nem lesz igaza. Ezen a piacon is vannak kilengések, visszaesések, azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy egy adott érméből, amennyiben már kivonták a forgalomból, semmiképpen sem lesz több darab, inkább egyre kevesebb. Az egyszerű közgazdasági elmélet szerint is, amiből kevesebb van, de a kereslet növekszik rá ( amennyiben növekszik ), annak növekedni fog az ára, ergo jó befektetés. Itt azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez elsősorban a ritka ( rare ), vagy még ritkább ( very rare, extremely rare ), vagy az unikum ( unique ) tételekre igaz.

Nos nem véletlenül, hogy már évek óta próbálok kizárólag ilyen érméket vásárolni ( bankjegyek nem a gyűjtési területem ) amennyiben az anyagi helyzetem éppen megengedi. Nem akarok senkinek sem tanácsot adni, sem minősíteni a saját elképzelését a gyűjtésről, mert simán vásárolok én is úgy, hogy egyszerűen csak tetszik, és kész. Konkrétan örömet okoz, mikor a kezembe foghatom az adott érmét. De ugyanakkor jó érzés azt is látni, hogy a fent említett érmék megszerzése, nem csak örömet, hanem akár hasznot is fog hozni. Én amúgy is utálom az online fizetéseket, az okostelefonokat, a virtuális sz@rokat. Azt szeretem, amit a kezembe tudok fogni, azt a pénzt szeretem, ami a zsebemben van. Ne kövezzetek meg ezért, nem utalom azokat akik másképp gondolják, pusztán csak én ilyen vagyok. A lényeg tehát, hogy egyenlőre nem lőttem nagyon mellé. Minden ritkább érmém, többet ér már mint amikor vettem. Ha egy Kossuth 1945-ös 5 forintos is 900 Ft-ról, 2000 Ft környékére emelkedik, akkor elhiszitek nekem, hogy a ritka érmék is így tesznek, csak sok esetben nagyobb %-ban.

Erről írt elemzést nemrég a Heritage aukciós ház is. Az ő statisztikájuk is azt mutatja, hogy a gyűjtők, még ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben is emelik a téteket. De ez igaz, a kisebb értékű tételek esetén is, ami azt mutatja, hogy egyre több “átlagember” befektetésként kezeli az érme, és bankjegygyűjtést. Úgy is mondhatnánk, hogy a menedék termékek közé kerültek a numizmatikai termékek, a befektetési arany, és befektetési ezüst mellé. Egy szó erejéig a nemesfémekről. A legújabb adatok azt mutatják, hogy a fizikai arany, és ezüst kereslet óvatosan emelkedett. Egy kicsit elvált egymástól a tőzsdei, és azonnal ár.( ez nagyon érdekes, ez egy másik téma….feltételezem azonban, hogy ez azért van, mert manipulálják az árat… hisz a tényleges fizikai mennyiséget nem lehet befolyásolni, de a tőzsdei ETF papírokat bizony lehet ). Merthogy a tőzsdén, nem igazán akar emelkedni sem az arany, sem az ezüst ára.

Vagyis mi is a következtetésem? Nos az, hogy ha áremelkedést is remélünk, érdemes a valóban ritkább, sajnos ezáltal drágább tételeket keresni. Ha “csak” saját örömünkre gyűjtünk, akkor sem követünk el hibát, mert egyenlőre úgy néz ki, hogy az árak nem esnek, hanem inkább emelkednek, a nem ritka tételek esetén is. Én nem igazán figyelem a nemesfémek árfolyamát, de ha valaki ezért tekinti vásárlásait befektetésnek, az sem lő nagyon mellé. Azonban az említett manipuláció miatt, bármelyik irányba mozdulhat az ár. Akár hatalmasat is emelkedhet, vagy hatalmasat eshet is. Ez kockázat, bár messze nem akkor mint más befektetések esetén. Ebben az esetben az arany, aranypénzek jobb befektetések lehetnek, mivel %-os elmozdulások terén, jóval stabilabb mint az ezüst.

A fentebbi megállapításomban van ellentmondás ( ritka, drágább tételek ), mert véleményem szerint, amennyiben a rosszabbodó pénzügyi helyzet miatt ( elszegényedő vásárlók ) csökkenne a kereslet, akkor is jobban járunk, ha ritka, drágább érméket birtoklunk. Ezt nem csak én mondom, hanem elemzők is. A ritka érme minden körülmény ellenére is ritka marad 🙂 ( Na ezt nem lehet manipulálni 🙂 ) A ritka, vagy nagyon ritka érmék eleve keveset szerepelnek aukciókon, hisz ritkák :). Ezáltal jobban átvészelik majd az esetleges válságot. Lehet nem is, vagy csak néhány aukción lesz lehetőségük arra, hogy esetleg essen az áruk. Míg a nem ritka érméknek, bankjegyeknek 10-20 aukció is adott lesz ( mivel folyamatosan jelen vannak ), hogy folyamatosan lefele zuhanjon az áruk. Plusz a ritka tételeket sok esetben a tehetősebbek veszik, őket lehet nem fogja annyira érinteni a válság, szóval képesek magasan tartani az árakat. De hangsúlyozom csak ritka tételek esetén, tömeges terméknél ők is várni fognak a vételekkel, ha látják, hogy esni kezd a piac.

Vagyis a legjobb amit tehetsz, ha van ritka érméd, bankjegyed, hogy nem adod el 🙂 Add el azokat, amiket később könnyebb lesz majd visszavenni amennyiben egyáltalán akarod majd ezt. Hogy érint-e engem a kialakuló válság? Érint hát! Még van munkám, és van havi keretem vásárlásra ( érme ), de a munkámat elveszíthetem, a keretem pedig már csökken. Minél jobban csökken, annál jobban válogatok. Annál jobban a drágábbat keresem! Most nem akarok pénzt kiadni olyan tételért, amit később is bármikor megvehetek. Ott várok, hátha csökkennek az árak. De ritka érmét nem fogok kihagyni, amíg a keretem kitart.

Lehet-e olyan pillanat amikor teljes vásárlási stop lesz? Sajnos igen…. Nem fogom majd bánni, türelmes leszek amíg a keretem újra feltöltődik, és addig a meglévő gyűjteményben lelem majd az örömömet. 🙂