Megszűnik a kuna, megszűnik a határellenőrzés! 2023 január 1-jétől Horvátország csatlakozik az euróövezethez!
Hirdetés
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| A japánok a második világháborúban különleges fegyverként használták fel a legyeket. Mindegyiket kolera vírussal fertőzött edénybe mártották és Kína határában engedték szabadon őket. Mivel a japánok beoltatták magukat a betegség ellen, ezért őket nem fertőzte meg. Ám a határ mellett élők közül, közel fél millióan kapták el a betegséget. |
Hirdetés
Horvátország 2023 január 1-jén 20. országként csatlakozik az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat. A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot egy euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban.
Horvátországban az árakat 2022 szeptember 5-től kunában és euróban is ki kellett írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a horvát posta és az állami pénzügyi intézet. A Horvát Nemzeti Bankban korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM–2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót. Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, ami azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
Hirdetés
MTI
Folytatódik a sikersorozat, és egy újabb magyar kutyát ábrázoló emlékérmével bővült a paletta. A vizsla és a komondor után megjelent >>>
Az Egyesült Államok Pénzverdéje a múlt hónapban mutatta be, a majd 2022-ben forgalomba kerülő indián 1 dolláros érme tervét. Az amerikai pénzverde dollársorozata >>>
Budapest, 2022. január 23., vasárnap (MTI) - A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács idei első >>>
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?