Kína a megújuló energiarekordok ellenére sem engedi el a szenet – sőt, éppen ellenkezőleg. Bár 2025 első felében minden eddiginél több új naperőművi és szélerőművi kapacitás állt üzembe, Kína ugyanebben az időszakban 21 gigawattnyi ( GW ) új szénerőművet is átadott – ez a legmagasabb első féléves adat 2016 óta – közölte jelentésében a Tiszta Levegőért és Energiáért Központ ( CREA ) és a Global Energy Monitor ( GEM ) a féléves jelentésében.
Előrejelzésük szerint az egész éves új szénkapacitás meghaladhatja a 80 GW-ot. Világszinten Kína vezeti a megújuló energiás beruházásokat, ugyanakkor a széntüzelésű erőművek terén is élen jár, és továbbra is kulcsszereplője a világrekordot döntő globális szénkeresletnek. Ráadásul Peking idén a hazai szénfogyasztást és az árakat is élénkíteni kívánja. A szénárak 2025-ben nyomottak voltak, ami jelentősen rontotta a bányacégek nyereségességét. Bár tavaly úgy tűnt, hogy lassul a szénenergia-bővítés, és idén a tiszta energia fellendülése dominál, a szén továbbra is erősen tartja magát: az új és újraindított projektek száma a legmagasabb az elmúlt tíz évben – emeli ki a CREA és a GEM. Az új széntüzelésű erőművek felfutása annak is a következménye, hogy 2022-ben és 2023-ban Kína átlagosan heti két új szénerőmű építését engedélyezte. Mindkét évben több mint 100 GW-nyi új kapacitásra adtak ki engedélyt.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Egy munkás szenet rakod egy teherautóra a sanhszi tartománybeli Csangcsiben található szénbányában ( A kép forrása: Guangxi An / Panda Eye / Alamy ).
„Ez a trend 2026–2027-ig is folytatódhat, ha nem születik határozott kormányzati beavatkozás” – áll a jelentésben. 2025 első felében ugyan „csak” 25 GW-nyi új szénerőművet engedélyeztek, ám az új és újraindított projektek összesen 75 GW-ra rúgtak – ez a legmagasabb érték az elmúlt évtizedben. Az építkezések és újraindítások 46 GW-ot tettek ki, ami nagyjából megegyezik Dél-Korea teljes szénerőművi kapacitásával.
„Kína tisztaenergia-robbanása egyszerre hajtja a gazdasági növekedést és a dekarbonizációt, de a folytatódó szénbővítés kockázatot jelent erre” – mondta Qi Qin, a jelentés vezető szerzője, a CREA Kína-elemzője. „További szénerőművek építése nemcsak elpazarolt beruházás, hanem kiszorítja a megújulókat is – pedig azok jelentik Kína gazdasági jövőjének valódi motorját.”
Hirdetés
