Hirdetés


A legendás francia érme, amit Napóleon is magánál hordott, és a Harmadik Birodalom pilótái sem indultak el csatába, nélküle


A bejegyzés becsült olvasási ideje 4 perc

Lehet, hogy már te is dobtál “szerencse érmét” egy szökőkútba, vagy tóba, mint mások is, hátha neked is szerencsét hoz ez a régi “szokás”, vagy őrzöl magadnál egy érmét, vagy medált… stb, hogy hited szerint biztonságban legyél, és óvjon, védjen téged, amíg nálad van.

Bonaparte Napóleon, és Hermann Wilhelm Göring, a német légierő ( Luftwaffe ) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere.

Nos megnyugtatlak, ezzel nem vagy egyedül, sőt, nem is kell különcnek érezned magad, és rejtegetned ezt a szokásodat. A történelem során, rengeteg legenda keringett már, szerencsehozó tárgyakról, érmékről, ezek közül mutatnám most be az egyik leghíresebbet. A “főszereplő”, az úgynevezett francia “szerencse angyal” érme, amelynek tervezője Augustine Dupré azt állította, hogy védelmezi azt aki magánál tartja. De miért is hittek neki olyan sokan, honnan indult a legendás angyali érme története…

Augustin Dupré, korabeli rajz

1791/92-ben XVI. Lajos király, Duprét, korának egyik elismert érme metszőjét,  bízta meg új francia érmék tervezésével. Dupré megszállottan hitt az őrangyalokban, és mivel egy évvel korábban a  Convention nationale pályázaton, díjat nyert a minta érméjével, az azon található elemeket felhasználva készítette el a legendás angyal érméket.  Több címlet készült ezüstből, majd elkészült a 25 livre Lajos arany. Az érme hátoldalán egy angyal talapzaton állva, egy dokumentumot ír, amelyről általánosan elfogadott, hogy a francia alkotmány. Dupré ábrázolásának népszerű értelmezése az, hogy isteni ihletésű demokráciát javasolt Franciaország számára. XVI. Lajos király valószínűleg fenyegetést látott ebben, és ráadásul felmerült, hogy Dupré egy forradalmi kommün tagja, amely abban az évben Párizsban indult. Így kiesett a király kegyeiből, és guillotine általi halálra ítélték.

Nos sikerült megint egy olyan érmét választanom, amely egy igazán zűrzavaros, és káosszal teli időszakban született, ezért nehéz pontosan követni az ekkor történt eseményeket. Nézzétek el nekem, ha valamit rosszul értelmezek, vagy írok le.  Az első angyalos arany és ezüst érmék előlapján még,  XVI. Lajos király szerepel, majd még 1793-ban váltás történik ( logikus, hisz teljessé válik a forradalom győzelme, és kivégzik a királyt is ). Az érmékre felkerül a “Republique Francaise”, vagyis a “Francia Köztársaság” felírat, és lekerül a király portréja. A történetünkben szereplő érmén is ez a változás megy végbe. Íme:

1793, 24 livre, ( A kép forrása: Numismatica Genevensis SA, 8. aukció   2014. november 24-25. numisbids.com )


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az ébresztőórák előtt voltak „kopogtatók”. Az 1970-es évekig felbérelhettél, úgynevezett kopogtatót, hogy megkopogtassa az ablakot, és reggel felébresszen. Hosszú botokat, csörgőket, puha kalapácsokat vagy borsólövőket használtak a "munka" elvégzéséhez. A szabály szerint addig nem hagyhatták el az ügyfél ablakát, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy fel nem ébredt. A fizetésük kevés volt, csak az eredeti munkájuk kiegészítésére volt elég. Általában időseb férfiak vagy nők végezték ezt a munkát, de volt rá példa, hogy járőröző rendőrök is így egészítették ki a keresetüket.

1793, 24 livre, Nemzeti Amerikai Történeti Múzeum Nemzeti Numizmatikai Gyűjtemény, Nemzeti Amerikai Történeti Múzeum. ( A kép forrása: wikipedia.org )

Ebben az “átmeneti” időszakban akarták végrehajtani Dupré kivégzését. Ekkor születik a meg a legenda! Több változat, feltételezés is létezik arra, hogy Dupré hogyan menekült meg a kivégzés elől, vagy hogyan nem sikerült végrehajtani rajta. Annyit lehet tudni, hogy egy angyalos arany érme volt a zsebében ekkor. ( valószínűsíthető, hogy az 1793-as ” királyi porté nélküli verziója”, de ezt azért pontosan nem lehet tudni ). Elterjedt az a verzió, hogy Dupré az érme segítségével megzavarta a guillotine ( nyaktiló ) mechanizmusát, illetve, hogy a kivégzés pillanatában megdörzsölte az érmét, és ekkor egy hatalmas villám csapott le a közelben, ami megzavarta a kivégzést ( mások szerint a hóhért érte halálos villámcsapás ). A leállított kivégzés elhalasztása pedig időt adott arra, hogy kegyelmet kapjon a megváltozott hatalomtól. De a legvalószínűbb, hogy az aranyérmével lefizette a hóhért, és így menekült meg. Az biztos azonban, hogy ahogy Dupré szabadulásának, megmenekülésének híre elterjedt, a szabadulást segítő angyalérme azonnal legendává vált, és a „szerencsés angyal” néven szerzett hírnevet magának. Ezt a konkrét elnevezést, ha jól értelmeztem, kizárólag az arany angyalos érme érdemelte ki. Ez azonban nem világos teljesen számomra, ezért lehet rosszul is értelmezem. Mivel ugye ezüstből, kisebb címletű, hasonló, álló angyalt ábrázoló érme is készült. A francia angyalos érméket a  19. században rendszertelenül verték, így meglehetősen gyakoriak voltak. 1791/92-es eredeti megjelenésük után 1871-ben kezdték újra gyártani őket. Ezt követően a francia angyalt időszakosan bocsátották ki 1898-ig. A mintát 1848-ban és 1849-ben, majd 1899-től 1906-ig is használták az érméken.

Bonaparte Napóleon

A  19. század közepén a francia katonák, parancsnokok gyakran megtagadták, hogy “szerencsés angyal érme” nélkül induljanak harcba. Még maga  Bonaparte Napóleon is hordott magánál egyet, sokan ennek “is” tulajdonították legendás győzelmeit. Állítólag a waterlooi csata ( 1815. június 18. ) előestéjén elvesztette, vagy egy másik feltételezés szerint ő maga dobta folyóba, arroganciából, hogy bizonyítsa nem egy “érme” miatt aratta a sok győzelmet, nem kell “szerencse angyal” ahhoz, hogy legyőzze a brit, és szövetségeseik, és a porosz seregeket… Nos tudjuk, hogy mi lett a csata kimenetele…

A halászok, soha nem mentek ki a tengerre nélküle, és az I. világháborúban, francia, brit, és amerikai vadászpilóták is magukkal vitték minden csatába. Ez a hagyomány a mai napig fennmaradt. A koreai, vietnami háborúban, valamint a sivatagi vihar hadműveletben is maguknál tartották a katonák egy-egy érmét. Még a hírhedt Hermann Goering, a német Luftwaffe vezetője is a II. világháború alatt olyan erősen hitt a francia angyali érmék védelmező erejében, hogy a legjobb német repülő pilótáknak, gyakorlatilag kötelező volt magukkal vinni a csatába.

A képen két Messerschmitt Bf 110 nehézvadász látható, Szicília partjai felett 1942-ben. Ez a kép egyike annak a 400-nak, amelyet a Luftwaffe felemelkedését és bukását dokumentáló új könyvhöz gyűjtöttek össze. ( A kép forrása:  dailymail.co.uk )

A francia “szerencse angyal” mítosza még ma is él, és sokan még mindig a szerencse és a védelem talizmánjaként viselik őket.  A gyűjtök is kedvelik ezeket az érméket, az őket körüllengő történelmi narratíva ( ami ez esetben nem feltétlenül alapul tényeken, pusztán feltételezéseken, legendákon ) és rejtélyes mítoszok miatt.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések