A régészek egy 1000 éves indiai érmét találtak egy Szuzdal ( Oroszország ) közelében található „hercegnő” sírjában!

A Gnyezdilovo nekropolisz ( temető ) területén végzett ásatások során a régészek számos leletet tártak fel: köztük ezüst- és üvegdíszeket, egy harci bárdot és egy ritka, az időszámításunk szerinti 8–9. századból származó indiai dzsital érmét. Ez az első hasonló lelet, amelyet a Szuzdali-Opolje területén találtak – közölte az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének sajtószolgálata.

„Különös figyelmet érdemel a dzsitalból készült pénzfüggő – ez egy középkorban elterjedt ezüstérme, amely főként a mai Afganisztán, Pakisztán és India területén volt használatos. Úgy tartják, hogy az ilyen érméket a 8. század második felében és a 9. században verték a kabuli régióban. A dzsitalok Észak- és Kelet-Európában, ahová a 8–11. században a kufi feliratos dirhamokkal együtt jutottak el, rendkívül ritkák” – áll a közleményben.

Gnezdilovo temető. Az ásatás általános képe

A ritka érmét és más tárgyakat a Gnyezdilovo nekropolisz területén fedezték fel, amelyet először a 19. század közepén tárt fel Alekszej Uvarov, a Moszkvai Régészeti Társaság alapítója. A tudósok csak 2019-ben tudták azonosítani az általa feltárt kurgánokat geofizikai módszerek, műholdas felderítés és térinformatikai rendszerek segítségével. Azóta a régészek számos új temetkezést tártak fel, amelyek Gnyezdilovót és környékét az egyik legizgalmasabb kutatási régióvá tették az előmongol kori Északkelet-Oroszország kultúrájának és mindennapi életének tanulmányozásában. Az utóbbi időben az Orosz Tudományos Akadémia régészei a nekropolisz központi és délkeleti részén dolgoztak, ahol a 10–11. századból származó, bolygatatlan sírokat találtak, köztük 13 új temetkezést – öt nőit és öt gyermekét is.

Női temetkezésből származó díszek. A bal alsó sarokban egy Indiában vert jital látható.

Az orosz elit kultúrája és életmódja

A friss feltárások számos érdekes leletet hoztak. Az egyik férfisírban övvereteket, kést, kovakövet, kovakőcsiholót, valamint egy harci bárdot találtak, amelyet a holttest jobb oldalánál, a csípő mellett helyeztek el. A sírban nyugvó férfi lábánál egy másik férfi földi maradványai feküdtek, akit szűk sírgödörbe, behajlított lábakkal és mellékletek nélkül temettek el – ez a társadalmi egyenlőtlenség ritka, de szemléletes megnyilvánulása lehetett a korabeli Ruszban. A nők és gyermekek sírjaiban a kutatók ékszerek gazdag anyagát találták: színes üveggyöngyöket, köztük úgynevezett „citromgyöngyöket” és szemgyöngyöket, amelyeket a 9–10. században a Közel-Keletről hoztak a Rusz területére. Ezek mellett nyakékek is előkerültek üveggyöngyökből és ezüstfüggőkből, amelyek között voltak érmékből készültek is: keleti dirhamokból, nyugat-európai dénárokból és indiai dzsitalból. A kutatók szerint ezek a leletek jelentősen kibővítik ismereteinket az ősi orosz elit temetkezési szokásairól, mindennapjairól, jólétéről és a különböző társadalmi rétegek közti viszonyokról az előmongol Ruszban.

„A gyűlő anyagokkal Gnyezdilovo egyre inkább kulcsfontosságú lelőhellyé válik a Szuzdali-föld korai történetének tanulmányozásában. Az új ásatások, az előző évek eredményeivel együtt, lehetővé teszik, hogy pontosan azonosítsuk az elit temetkezéseit Északkelet-Rusz 10–11. századi nekropoliszaiban, és képet alkossunk kultúrájukról és életmódjukról” – foglalta össze Nyikolaj Makarov akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója.