Kalózok elől elrejtett ezüst dénárokat találtak egy Földközi-tengeri szigeten!

Régészek 27 darab ókori római ezüstérmét, úgynevezett dénárokat tártak fel a Pantelleria szigeten, amely a Földközi-tengeren, Szicília és Tunézia között található. Az érmékre a sziget két fontos történelmi helyszínén, a Santa Teresa Akropoliszon és a Szent Márk-akropoliszon végzett helyreállítási munkálatok során bukkantak. Az i. e. 94 és 74 közötti időszakból származó pénzérméket a Római Köztársaság idején verték, és egy falban elrejtve fedezték fel őket. Néhány érmét az esőzések mozdítottak el a talajból, míg másokat egy sziklatömb alól emeltek ki.

A 2000 éves ezüstérmék még piszkosan, tisztítatlanul közvetlenül az előkerülésük után. ( A kép forrása: Parco Archeologico di Selinunte, Cave di Cusa e Pantelleria )

A felfedezés különös jelentőséget kapott, mert nem ez az első alkalom, hogy ezen a helyszínen hasonló lelet került elő: 2010-ben ugyanezen az akropoliszon 107 darab római ezüstérmét tártak fel. A feltárási munkálatokat Thomas Schäfer, a németországi Tübingeni Egyetem régésze vezette, aki már 25 éve dolgozik ezen a területen. Schäfer elmondása szerint a helyszín, ahol az érméket találták, rendkívül érintetlen maradt az évszázadok során, ami tovább növeli történelmi jelentőségét. Az elrejtett érmékről feltételezik, hogy egy kalóztámadás idején rejtették el, ami ebben az időszakban gyakori volt a régióban. A Római Köztársaság idején a Földközi-tenger part menti városait gyakran fosztogatták kalózok, akik komoly fenyegetést jelentettek a térség lakóira. A helyiek gyakran kényszerültek arra, hogy értékeiket elrejtsék, mint ahogyan ezek az ezüstérmék is rejtve maradtak egészen mostanáig.

Már megtisztított ezüst dénár ( A kép forrása: Parco Archeologico di Selinunte, Cave di Cusa e Pantelleria )

Az ezüst dénárok a római birodalom szabványos fizetőeszközei voltak, és széles körben használták őket évszázadokon át. Minden dénár értéke körülbelül egy római katona napi bérének felelt meg, ami mai áron nagyjából 20 dollárnak tekinthető. Az ilyen leletek lehetőséget nyújtanak a régészek számára, hogy jobban megértsék a Római Köztársaság gazdasági és politikai struktúráját. Ezen túlmenően a lelet új fényt vet a kalóztámadásokkal sújtott időszakra, mielőtt Pompeius hadvezér i. e. 67-ben végleg legyőzte a kalózokat. A Pantelleria szigete nemcsak a most feltárt dénárok miatt ismert, hanem korábbi régészeti felfedezéseiről is. Az akropolisz területén három híres római szoborfejet találtak, amelyek Julius Caesart, Titus császárt és egy nőt ábrázolnak, aki vagy idősebb Agrippina, vagy Antónia lehetett. Ezek a szobrok ma olyan nagyhírű múzeumokban láthatók, mint a British Museum és a Palermói Salinas Múzeum. A régészeti park igazgatója, Felice Crescente hangsúlyozta, hogy az ilyen felfedezések nemcsak a konkrét tárgyak miatt jelentősek, hanem azért is, mert összekapcsolják a történelmi eseményeket és személyiségeket, és segítenek jobban megérteni a múltat. A lelet nemcsak a római történelem egy szeletét világítja meg, hanem betekintést nyújt a kalózok által fenyegetett korabeli társadalmi viszonyokba is. A felfedezést  a Palermói Selinunte és Cave di Cusa Régészeti Park Facebook-oldalán közzétett közleményben jelentették be.