Január 23-tól ősemberek barlangrajzai kerülnek fel a Magyar Nemzeti Múzeum falára!

Budapest, 2023. december 28., csütörtök ( MTI ) – A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása, amelyen a barlangrajzok a fényképeken eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum az MTI-vel csütörtökön.

Barlangfestmények vizsgálata az Altamira-barlangban. Jose Antonia Lasheras, 1991 és 2016 között az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont igazgatója ( balra ) Alistar Pike ( középen ) Dirk Hoffman ( jobbra ) mintát készít az Altamira mennyezetéről. ( A kép forrása: ancientartarchive.org, Stephen Alvarez )

Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879 volt, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokról van szó. Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi, vagy szabad ég alatti lelőhelyről váltak ismertté festmények, sziklarajzok és karcolatok Európában; 1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált – idézték fel a közleményben.

Az Altamira-barlang érzékenysége miatt csak korlátozottan látogatható. Falképeiből az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a januárban nyíló kiállítás alapanyagát is képezi. A tárlaton a látogatók megismerhetik a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt is. Emellett a múzeum Nemzeti Régészeti Intézetében található magyar anyagnak köszönhetően, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is. “Az Altamira-barlang első falképei 35 ezer, míg az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt születtek. Vagyis a felső-paleolitikum időszakába tartoznak, amely a 45-12 ezer évvel ezelőtti időszak. Magyarország területéről ugyan nem ismerünk barlangrajzot, ám vannak egyéb leleteink, amelyek az akkor élt emberek puszta önfenntartáson kívüli tevékenységéről tanúskodnak” – idézi a közlemény Lengyel Györgyöt, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészét, a készülő kiállítás kurátorát.

Hozzátette: “Részben karcokkal díszített tárgyakat mutatnak be, amelyek közül az egyik legismertebb például a Jankovich-barlangban talált, úgynevezett létrás amulett. Az ábrának a jelentése rejtély számunkra, de valamiféle művészi, elvont gondolkodásról tanúskodik. Emellett az őskőkori vadászok fegyvereit és ősállati maradványokat láthatnak majd a látogatók, hogy megismerjék a Kárpát-medence őskőkori környezetét.” Az ALTAMIRA barlangrajzai – A művészet kezdetei címet viselő tárlat 2024. január 23-ától június 2-ig lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében. A kiállításhoz szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak – közölte a múzeum.