II. Lajos, Bajorország “Őrült mesekirályának”, őrületesen szép kastélya, még Walt Disney-t is megihlette!

A kastélyok mindig is titokzatos és varázslatos helyek voltak, amelyek magukon hordozzák az időtlen történelmet és a lenyűgöző építészeti csodákat. A Neuschwanstein-kastély is egy ilyen elvarázsolt hely a romantika és a történelem találkozása Németországban, Bajorország északi részén. A kastély története egészen a középkorig nyúlik vissza ( 1090 ), amikor is még “Castrum Swangowe” néven ismerték. Akkor a mai Neuschwanstein-kastély helyén két kastély állt – a Hohenschwangau és Hinterhohenschwangau nevű középkori kastélyok. Ebben a cikkben egy különleges utazásra invitálunk, hogy felfedezzük ezt a lenyűgöző kastélyt és megismerjük a mögötte húzódó történeteket és titkokat.

A Neuschwanstein-kastély ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )

A bajor Alpokban, a németországi Füssen közelében, egy sziklán emelkedik a Neuschwanstein-kastély, az idill megtestesítője. Tornyai az égig nyúlnak, a környező tájak pedig álmodozásra csábítanak. Az épület megalkotója  „Mesekirály”  vagy  “Hattyúkirály”, illetve “Őrült király” néven vonult be a történelembe – II. Ludwig ( II. Lajos ) bajor király, aki 1845-ben született. II. Ludwig  szándéka az volt, hogy az építészet, a művészet és a tájképek harmóniáját valósítsa meg egy Gesamtkunstwerkben – egy teljes műalkotásban –, ahogy Alexander Wiesneth, a bajor palotaigazgatás ( Bavarian Palace Administration ) munkatársa elmondta. Ez egyébként személyes véleményem szerint, sikerült is neki, bár az odavezető út, nem igazán “mesébe illő” volt…

Menedékhelynek készült

A Neuschwanstein-t mindössze néhány héttel II. Ludwig 1886-ban bekövetkezett titokzatos halála után nyitották meg a nagyközönség előtt. Ez ironikus fordulat volt, mivel a király magánmenedékként tervezte a kastélyt, mivel magányra vágyott, a kastélyban szeretett volna “elbújni” a világ elől. II. Ludwig, az excentrikus király, inspirációt merített németországi és franciaországi utazásaiból. A Wartburg kastély Eisenach mellett és a Chateau de Pierrefonds Franciaországban a középkori lovagvárak autentikus stílusában szolgált mintául.

II. Ludwig király, Zsófia Sarolta hercegnő ( A kép forrása: dpa/picture alliance )

Érdekesség: Egy időre jegyben járt unokatestvérével, Zsófia Sarolta Bajor hercegnővel, azonban végül az esküvő előtt pár nappal Lajos visszalépett. A férfiak iránt érzet vonzalmat. Hosszú időn keresztül ( húsz éven át ) folytatott viszonyt fő lovászmesterével, Richard Horniggel.

A kastély különböző stílusokat ötvöz, modern innovációkkal kiegészítve, mint a központi fűtés, az öblítő WC-k és a szolgák csengőrendszerének bevezetése. Az épület tervezése során II. Ludwig a zeneszerző Richard Wagner operáinak, úgy mint a “Tannhäuser”, “Lohengrin” és “Parsifal” elemeit is “beépítette” az épületbe. A kastélyban található Singers’ Hall aranyozott keretekkel és freskókkal büszkélkedhet, amelyek lovagokat, udvari szerelmet és más középkori legendákat, például a Szent Grált ábrázolnak. A mennyezeten csillagjegyek láthatók, míg a falon Parsifal fia, a “hattyúlovag” Lohengrin látható. Maga II. Ludwig fiatal kora óta azonosult ilyen figurákkal.

Érdekesség:  A Neuschwanstein kastély konyhájának működéséről az egyik legérdekesebb forrás a főszakács, Hierneis Theodor feljegyzése. II. Lajos rendkívül puhán aprított ételeket fogyasztott, mivel éveken keresztül fogászati problémákkal küzdött. Kifejezetten szerette a leveseket és rendszeresen fogyasztott húslevest, gyakran kiegészítve rizzsel, tésztával és galuskával.  II. Lajos király napi menüje egy nyári napon a 1885-ben: Húsleves májgombóccal, rakott csuka savanyú káposztával, pisztráng hollandi mártással. Ezt követte a citrom sorbet, ami után Hähnchenfrikassee ( tejszínes csirkemellragu párolt zöldségekkel ) következett. A desszert  bor zselé volt gyümölccsel és vanília fagylalt, narancs mártással.

Ludwig egy levelében ezt írta tisztelt barátjának, Richard Wagner operaszerzőnek 1868 májusában: “Az a szándékom, hogy a Pöllat-szoros melletti régi várromot […] a régi német lovagvárak autentikus stílusában újjáépítsem fel, és be kell vallanom, nagyon várom, hogy egyszer ott élhessek.” A kastély egyfajta “tisztelgés” barátja a híres zeneszerző előtt. Azonban mindazok ellenére, hogy bár a király Richard Wagner életének és munkásságának szentelte a kastélyt, Wagner 1883-ban anélkül halt meg, hogy felkereste volna az épületet. A 200 szobát magában foglaló “új kastély” építése 1869 szeptemberében kezdődött, és évtizedeken át folytatódott, de soha nem fejezték be teljesen.

Érdekesség: Nem volt szokatlan, hogy a király több tucat vendégnek rendelt ebédet, még akkor is, ha valóságos vendégek nem voltak jelen. Ő azonban nagyon élvezte a képzeletbeli vendégek társaságát, hosszan beszélgetett velük egy 20-30 fős asztalnál, melyet ételekkel gazdagon megterítettek.

“Őrült” Lajos furcsa halála

A Neuschwanstein építése igen hosszú volt, de II. Ludwig király élete rövid Ráadásul, ő maga csak rövid ideig ( 170 nap ) élt a kastélyban. 40 éves korában, 1886 júniusában, titokzatos körülmények között vesztette életét ( II. Ludwig élettelen testét a München melletti Starnberg-tóban fedezték fel orvosa holttestével együtt, miután egy esti sétára indultak? ), hivatalosan vízbefulladás okozta öngyilkosságnak nyilvánítva, bár ez az elmélet vitatott. Halála előtt érkezett a kastélyba Friedrich Krafft von Crailsheim báró vezetésével egy küldöttség, hogy letartóztassák. A bajor vezetők a leváltása mellett döntöttek. Bár Ottó, Lajos öccse is elmebaj jeleit ( ekkor már “Őrült” Lajosnak is nevezték ) mutatta, mégis őt kívánták trónra ültetni. Ugyanakkor a tényleges hatalmat Luitpold herceg, az elhunyt II. Miksa király öccse gyakorolta volna. II. Ludwig leváltásának oka pedig az állítólagos elmebaja, illetve véget nem érő költekezése ( a kastély építésének költsége jelentős részét képezte ezeknek a kiadásoknak ) volt, amelyek már Bajorország működését veszélyeztették. Vagyis kormányzásra alkalmatlannak nyilvánították. Valljuk be, ebben lehetett valami. Ugyanakkor az is igaz, hogy “örülté” nyilvánítása körülményi is vitatottak. A „kényes diagnózis”-t Bernhard von Gudden, elmegyógyász vállalta magára, aki az udvari szolgák tanúvallomásai alapján állította össze szakvéleményét a király mentális állapotáról. “Szerinte” Lajos király paranoid skizofréniában szenvedett. Érdekesség azonban, hogy Gudden, igazából sohasem vizsgálta meg Lajost. Csupán hat héttel II. Ludwig király halála után a kastély ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Az első nyolc hét során mintegy 18.000 ember tekintette meg a kastélyt. Napjainkban évente körülbelül 1,5 millió látogatót vonz.

Érdekesség: II. Ludwig halálakor, a kastély építése még nem fejeződött be, és még egészen 1892-ig folytatódtak a munkálatok.  

A kastély nemcsak II. Ludwig pazar tervei miatt vált híressé, hanem a második világháború alatt is, amikor a nácik kifosztották műalkotások raktárává alakították. A Neuschwansteinben tárolt kincsek feltárását a háború végén, bemutatta a “Műkincsvadászok” ( The Monuments Men ) című, 2014-ben készült német-amerikai háborús-filmdráma is, melynek forgatókönyvírója, rendezője és producere George Clooney volt. A filmben, és a való életben is létező csoport az ellopott műalkotások megtalálásáért, és visszajuttatásáért küzdött.

A nácik által összerabolt műalkotások raktára

Miután a német csapatok 1940-ben megtámadták szomszédos Franciaországot, Adolf Hitler meghatalmazott Alfred Rosenberg vezetésével egy munkacsoportot, hogy “könyvtárakat, archívumokat, és más filozófiai és kulturális intézményeket” alaposan átkutassanak, és minden megfelelő anyagot lefoglaljanak, ideértve a zsidók kulturális vagyonát is, ahogyan azt a Smithsonian Institution American Archives of Art és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának helyszínein dokumentálták. 1940 és 1945 között a nácik főként zsidók értékeit rabolták össze Európában, majd azokat Németországba szállították, amiket végül sóbányákban, kolostorokban és kastélyokban rejtettek el.

Mosolygó amerikai katonák 1945-ben Neuschwansteinben, visszaszerzett műalkotásokkal ( A kép forrása: Horace Abrahams/Keystone/Getty Images )

A Neuschwanstein-kastély ideális volt a Rosenberg vezette munkacsoport főhadiszállásának, mint depónak és központnak. Az osztrák határ közelében, távol a fővárostól, Berlintől, vagy más valószínű szövetséges célpontoktól, bőséges teret biztosított a lefoglalt kincsek számára. Végül, amikor a szövetséges erők 1945-ben elfoglalták Neuschwansteint, katalógusokat, diafotókat és listákat találtak, amelyek dokumentáltak több mint 20 000 műalkotást és egyéb, a nácik által elrabolt tárgyat. Ezek közé tartoztak a Rothschild ékszerek és bútorok, valamint a Van Eyck testvérek “Ghent oltárműve” is.

Egy amerikai katona kibont egy festményt, amelyet a neuschwansteini raktárban találtak, 1945-ben ( A kép forrása: Horace Abrahams/Keystone/Getty Images )

Ezek közül sok tárgy Franciaországból származott. Rose Valland, a bátor francia kurátor érdeme, hogy a szövetségesek munkacsoportja felfedezte a neuschwansteini raktárt – állította S. Lane Faison Jr., művészettörténész, az Archives of American Art egyik valódi “műkincsvadász” tagja. Faison megjegyezte, hogy Valland úgy tett, mintha náci kollaboráns lenne, miközben a párizsi Jeu de Paume Múzeumban dolgozott, ami a nácik egyik gyűjtőhelye volt. Az elrabolt árut a nácik, innen szállították Németországba. Valland éveken keresztül titokban nyomonkövette, hogy hová szállítják az összerabolt tárgyakat. Pontos feljegyzései szerencsére a szövetséges erők kezébe kerültek. A háború vége felé megalakult a müncheni központi gyűjtőpont ( MCCP ), amelynek célja a nácik által kifosztott műalkotások visszaszolgáltatása volt, azok jogos tulajdonosaiknak.

Cate Blanchett, Rose Valland szerepében, Matt Damon oldalán a „The Monuments Men” című filmben 2014-ben ( A kép forrása: Claudette Barius/Cinema Publishers Collection/IMAGO )

Érdekesség: Neuschwanstein csupán egy volt II. Ludwig grandiózus építészeti projektek közül. Ezek közé tartozik a rokokó stílusú Linderhof-palota és a barokk Herrenchiemsee-palota is. Az említett épületek, végül együttesen kerültek az UNESCO Világörökség listájára.

Matthias Memmel, a Bajor Palotaigazgatás (  Bavarian Palace Administration ) származási kutatásáért felelős vezetője  “The Monuments Men ( 2014 )” kapcsán hangsúlyozta, hogy “a neuschwansteini kastély örömmel működött együtt a filmprojekttel, mivel ezáltal az amerikai szövetségesek történelmi érdemei, a szélesebb nemzetközi közönség előtt is ismertté váltak.” Maria Blenk, a bajor palotaigazgatás  múzeumi munkatársa, elmagyarázta, hogy a látogatók gyakran tesznek fel kérdéseket  Neuschwansteinről és a második világháború kapcsolatáról. “Különösen az amerikaiak, de a britek is emlékeznek a “Monuments Men” történetére, és sokuknak van vagy voltak családtagjai, akik Bajorországban állomásoztak, ezért érdekli őket Neuschwanstein újabb kori története.“

Érdekesség: A Neuschwanstein kastély szépségnek híre eljutott egészen Amerikáig. Walt Disney-t is megihlette a lenyűgöző fehér mészkőtornyokkal rendelkező kastély, így nem meglepő, hogy az megjelenik a 1950-es Hamupipőkében. Illetve más Disney produkcióban is feltűnik, ahol felismerhetjük a karcsú tornyokat és kék tetőket. A Csipkerózsika Disneyland-i mesepalotája is számos ismerős jegyet hordoz magán. Később szerepelt az 1959-es Szépség és a Szörnyeteg animációs filmben is. Az évek során pedig az amerikai cég emblémájává, sőt hivatalos logójává vált.

 

A kastély napjainkban

A kastély Németország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága lett. Az ünnepnapokat leszámítva, a kastély az év minden napján nyitva van. A szezon januártól decemberig tart. A kastély kívülről is megtekinthető, és így is lenyűgöző látványban lehet részünk. Azonban ha már ellátogattunk oda, mindenképp érdemes belülről is megtekinteni. Ehhez belépőjegyet kell váltanunk, amit akár “természetesen”  online is meg tudunk tenni. A várat belülről csak kiscsoportos, vezetett túra keretében lehet végigjárni.

 

Felhasznált források:

schwangau.de, Neuschwanstein Castle

dw.com, Ludwig II: Bavaria’s ‘fairytale king’ and his dream castle