Heti makronaptár – GDP-, ipari és építőipari adatokat közölnek a jövő héten
Hirdetés

Tudtad? ( történelmi érdekességek )
1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
Hirdetés
Budapest, 2022. november 13., vasárnap ( MTI ) – Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük a harmadik negyedévi bruttó hazai termék ( GDP ) adata.
Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal ( KSH ) az építőipari termelés szeptemberi teljesítményének statisztikáit. Augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint megegyezett az egy évvel korábbival. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 5,5 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 8,5 százalékkal csökkent. Az előző havinál 4,4 százalékkal alacsonyabb volt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. A megkötött új szerződések volumene a tavaly augusztusinál 50,4 százalékkal kisebb volt.
Szintén hétfőn jelenik meg a szeptemberi ipari termelés részletes adata a KSH második becslése alapján. A múlt kedden kiadott első becslés szerint szeptemberben már ötödik hónapja mutatott növekedést az ipari termelés és egymás után másodszor volt kétszámjegyű a kiigazítatlan éves index. A kibocsátás volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 11,6 százalékkal emelkedett. Az előző havihoz viszonyítva 1,6 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján. A szezonálisan és munkanappal korrigált éves mutató 2020 júniusa óta először mutatott újra kétszámjegyű növekedést.
Kedden közli a KSH a bruttó hazai termék ( GDP ) harmadik negyedévi adatát. A GDP volumene a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez mérten pedig 1,0 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék második negyedévi, 6,5 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, a gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t, 1,3 százalékponttal. A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására.
Hirdetés
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?