Egy több mint 2200 éves, apró, ám rendkívül ritka aranypénzt tártak fel a jeruzsálemi Dávid városa Nemzeti Park területén, a Givati parkoló régészeti ásatásán. Ez az első alkalom, hogy ezt a pénztípust ellenőrzött, régészeti kontextusban találták meg. A negyed-drachma értékű érmét szinte teljesen tiszta aranyból ( 99,3% ) verték Kr. e. 246–241 között, III. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó és felesége, II. Bereniké idején.
Ebből a pénztípusból mindössze körülbelül 20 ismert példány létezik, és ez az első, amely Egyiptomon – a Ptolemaidák hatalmi központján – kívül került elő. Az érme előlapján II. Bereniké látható diadémmal, fátyollal és nyaklánccal. Hátlapján egy szarutölcsér ( cornucopia ) szerepel, az ősi termékenység és jólét szimbóluma, két csillag kíséretében. A görög felirat „ΒΑΣΙΛΙΣΣΗΣ” („Bereniké királynéé”) olvasható rajta. Ez különlegesnek számít a korszakban: míg a legtöbb királynét csupán hitvesként ábrázolták, Berenikét itt önálló uralkodóként jelenítették meg. A pénzérmét valószínűleg Alexandriában verték, talán jutalomként azoknak a katonáknak, akik visszatértek a Harmadik szíriai háborúból – ez volt a Ptolemaidák és a Szeleukidák közötti egyik legjelentősebb összecsapás. Ez a felfedezés a város történetére nézve is fontos.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Oroszországban kifogyott a vodka a második világháború végének ünneplésekor. A háború befejeztével az emberek elözönlötték az utcákat, és addig buliztak, amíg a nemzet összes vodkatartaléka el nem fogyott. |
Bereniké királyné ritka aranypénze Jeruzsálemben, A pénz mindkét oldala. ( A kép forrása: Eliyahu Yanai, City of David )
A tudományos közvélekedés sokáig úgy tartotta, hogy az első templom Kr. e. 586-os pusztulása után Jeruzsálem csupán egy jelentéktelen, kisvárosi település maradt, amelynek alig volt gazdasági befolyása. Azonban ez az érme – más, Kr. e. 3. század közepi leletekkel együtt – egészen más képet rajzol fel. II. Bereniké Kr. e. 267 körül született. Apja halála után önállóan uralkodott Kyrénaika felett, majd házasságot kötött III. Ptolemaiosszal, ezzel hazáját ismét Egyiptomhoz kapcsolva. A királyné a dinasztikus kultuszban is szerepet kapott: istennőként tisztelték, és kulturális örökségét nagyra becsülték. Híressé vált, amikor hajának egy fürtjét áldozatul ajánlotta fel, amelyről később a Bereniké haja ( Coma Berenices ) csillagkép kapta a nevét. Halála hirtelen és erőszakos volt: Kr. e. 221-ben meggyilkolták, miután fia trónra lépett, és a régens, Szószibiosz eltávolíttatta őt a hatalomból. A most előkerült érme, valamint más ékszerek a Givati parkoló ásatásáról szeptember elején, a 26. Dávid városi kutatási konferencián lesznek először közszemlére téve.
Hirdetés
