1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó napjaiban, Berlin ostroma során a német hadsereg és az SS még utolsó tartalékait vetette be a Vörös Hadsereg megállítására. Ebben a reménytelen küzdelemben játszottak kulcsszerepet a hírhedt Királytigris ( Tiger II ) harckocsik és azok tapasztalt személyzete. Az s.SS-Panzer-Abteilung 503 egységének néhány megmaradt páncélosa napokon keresztül próbálta feltartóztatni a túlerőben lévő szovjet páncélosokat Berlin peremvidékén, majd a város romjai között. A történetük egyrészt a német páncélos technológia félelmetes erejét, másrészt a végső vereség elkerülhetetlenségét mutatja meg. Az itt következő események során olyan nevekkel találkozunk, mint Karl Körner, Georg Diers, Karl Brommann és Oskar Schäfer, akik mind részt vettek ebben a kétségbeesett harcban. A beszámoló drámai példája annak, hogyan próbált egy maroknyi, kiválóan képzett harckocsi személyzet helytállni a világ legnagyobb páncélos haderejével szemben, miközben a Harmadik Birodalom már a végső óráit élte.
1945. április 19-én, a kora reggeli órákban két Királytigris harckocsi haladt keresztül Klosterdorf kis falun, Strausbergtől északkeletre. Mindkét páncélos az s.SS-Pz.Abt.503-as nehézpáncélos zászlóaljhoz tartozott. Elfoglalták tüzelőállásaikat a környék legmagasabb pontján, ágyúikat Prädikow-Grunow irányába fordítva. A 314-es toronyszámú Királytigris parancsnoka Georg Diers volt. A legénység tagjai: Wolf-Dieter Kothe lövész, Alex Sommer töltő, Willi Kenkel vezető és Bodo Harms rádiós. A másik harckocsi parancsnoka Karl Brommann volt. Az első szovjet támadás északkeletről érkezett, de a német harckocsik kedvező pozícióból könnyedén megállították az előrenyomulást. Diers 13 szovjet páncélost semmisített meg.
Az utolsó Királytigrisek – Berlin, 1945. május ( A kép forrása: Az Osprey Publishing „Campaign” sorozatának 293. kötete: „A bukás 1945 — Hitler Harmadik Birodalmának összeomlása” )
Ezzel egy időben Müller egysége Grunow közelében várakozott tankjaival. Az első szovjet harckocsik, gyalogság támogatásával, délelőtt 10 óra körül jelentek meg Ihlow és Grunow között, mindössze 400 méterre a német állásoktól. A Királytigrisek habozás nélkül tüzet nyitottak. A heves harcok során a németek kezdtek kifogyni a lőszerből, ezért pozíciójukat feladva Müllerék csatlakoztak Körner egységéhez Grunow és Klosterdorf között. A német páncélosok körülbelül 70 szovjet harckocsit pusztítottak el. A dimbes-dombos terep lehetővé tette, hogy több szovjet harckocsi fedezékbe húzódjon az öldöklő 88 mm-es lövegek elől. A kilőtt tankokból gomolygó fekete füst rövidesen átláthatatlanná tette a környéket. A szovjet gyalogság elvesztette a tájékozódási képességét, miközben a német géppuskák is folyamatos tűz alatt tartották őket, így súlyos veszteségek árán kénytelenek voltak visszavonulni.
A Pz.Kpfw. VI Ausf. B „Tigris II” ( Királytigris ) német nehézharckocsi, amely aknára futott Berlinben. Ez a harckocsi az SS 503. nehézpáncélos-osztályához ( schwere SS-Panzer-Abteilung 503 ) tartozott, parancsnoka Georg Diers SS-untersturmführer ( szül. 1921 ). A tank a megmaradt 11. SS páncélgránátos hadosztály ( „Nordland” ) egységeivel együtt vett részt az ostromgyűrűből való kitörési kísérletben az 1945. május 1-jéről 2-ára virradó éjszaka. Diers harckocsija május 2-án reggel elérte a Schönhauser Allee metróállomást, majd áthaladt a vasút feletti hídon, ahol aknára futott. A robbanás következtében a jobb oldali lánctalp leszakadt. A személyzet megpróbálta megjavítani a járművet, de Erich Bärenfänger vezérőrnagy ( 1915.01.12. – 1945.05.02. ) parancsára végül elhagyták a tankot. ( A kép forrása: waralbum.ru )
Ezt követően Körner egysége parancsot kapott, hogy azonnal indítson ellentámadást Bollersdorf közelében, és nyújtson támogatást az ott harcoló csapatoknak. Müller továbbra is tartotta állásait. Délután 13 óra körül Körner egysége Bollersdorf felé vonulva szovjet csapatokba ütközött, akik épp a következő támadást készítették elő. Az úton 11 IS-2 típusú nehézharckocsit, a falu mellett pedig 100-120 T-34/85-ös páncélost állomásoztattak. Körner az első és az utolsó tankot lőtte ki, így a többi harckocsi a keskeny úton keletkezett torlasz miatt nem tudott manőverezni, az IS-2-esek hosszú csövei pedig elakadtak. Körner mind a 39 lövedékét kilőtte, így 39 ellenséges páncélost semmisített meg. Harrer további 25 tankot pusztított el. Miután kifogytak a lőszerből, az egység visszatért Müller állásaihoz.
Egy másik kép, egy kicsit távolabbról
Délután négy óra körül Müller harckocsija és egy további páncélos is megsemmisült egy heves Katyusa rakétatámadásban. A megmaradt tankok visszavonultak Werneuchenbe. Körnerhez 17 órakor Schäfer parancsnok csatlakozott. A négy Királytigris a következő szovjet támadás során újabb 30 harckocsit, valamint mintegy 1000 szovjet gyalogost semmisített meg. Másnap Körner egysége egészen Altlandsbergig húzódott vissza. Egy nappal később, április 21-én már Berlin külvárosában zajlottak a harcok. Körnerhez ekkor Gerhard Feige parancsnok is csatlakozott. Ketten együtt további 17 szovjet tankot lőttek ki. A két Tiger II egészen Neuköllnig vonult vissza, ahol Feige harckocsija találatot kapott, a parancsnok pedig életét vesztette a robbanásban.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az 1640-es években Mihály orosz cár „halálos bűnnek” nyilvánította a dohányzást, és súlyos büntetéseket alkalmazott érte, például ostorral verette az elkövetőket, vagy levágatta az ajkakat, illetve az orrot. |
Karl Körner, Georg Diers, Oskar Schäfer és Karl Brommann
Körner április 29-én megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, majd a kitüntetés után azonnal visszatért még harcoló egységéhez, amelyet Charlottenburg környékén talált meg. Ekkorra az s.SS-Pz.Abt.503-nak már csak két Királytigrise maradt Berlinben. Az egyik Georg Diers SS-Unterscharführer parancsnoksága alatt állt. Április 30-án Diers tankjával éppen a Reichstag felé tartott, amikor a Kroll Operaház közelében szovjet páncélosokba ütköztek. Összesen 39 T-34/85-ös és IS-2-es harckocsit semmisített meg. Aznap délután Hitler öngyilkosságot követett el. A körbezárt német csapatok ekkor egy utolsó kitörést kíséreltek meg az orosz ostromgyűrűből, minden még mozgásképes járművet, köztük Diers Királytigrisét is bevetve. A kitörésben számos magas rangú német vezető részt vett, köztük Martin Bormann is.
Karl-Heinz Turk az s.SS-Panzer-Abteilung 503 ( nehéz SS-páncéloshadosztály 503 ) egyik Tiger II ( Királytigris ) harckocsi személyzetének tagja volt a Berlinért folytatott utolsó harcok során 1945 áprilisában. A 503-as egység a Birodalom utolsó védővonalai között játszott jelentős szerepet, többek között Strausberg, Klosterdorf, Grunow, majd később közvetlenül Berlin környékén. Bár Turk neve kevésbé ismert a híresebb parancsnokok ( Körner, Diers, Brommann, Schäfer ) mellett, egyes veterán visszaemlékezésekben, hadtörténeti kutatásokban és másodlagos forrásokban az ő neve is feltűnik mint harckocsi-kezelő vagy személyzeti tag. Valószínűleg egyik Királytigris lövésze, töltője vagy rádiósa lehetett. A források alapján Turk is részt vett a harcokban, amelyek során a 503-as egység több tucat szovjet páncélost semmisített meg a Berlin felé vonuló Vörös Hadsereg ellen. A végső harcok során a megmaradt Királytigrisek közül több is bekerült a városba, és részt vett a Reichstag környéki küzdelmekben, ahol Diers, Körner, Schäfer és feltehetően Turk is jelen volt. Az áttörési kísérlet során — amely során a német katonák megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből — Turk valószínűleg szintén része volt annak a csapatnak, amely végül fogságba esett, majd több év hadifogság után szabadult.
A támadás éjfél után indult, a katonák a Friedrichstraße állomáson keresztül próbáltak áttörni, ám a heves harcok során sokan életüket vesztették. Diers tankja egy német aknára futott, és mozgásképtelenné vált. A legénység elhagyta a járművet, és gyalog próbáltak eljutni az amerikai vonalakig, ám tervük kudarcba fulladt, és szovjet hadifogságba estek. Egyedül Alex Sommer töltő sorsa maradt ismeretlen: haslövést kapott, majd eltűntként tartották nyilván. A hadifoglyok végül 1949-ben szabadultak. Karl Körner, Georg Diers, Oskar Schäfer és Karl Brommann mindannyian túlélték a háborút.
Összefoglaló táblázat a Berlin védelmében részt vevő s.SS-Pz.Abt. 503 főbb személyeiről
| Név | Beosztás / Rang | Szerep Berlin védelmében | Kiemelt események |
|---|---|---|---|
| SS-Untersturmführer Karl Körner | Harckocsizó parancsnok | Számos szovjet páncélos megsemmisítése Berlin körül | 1945. április 30-án 39 harckocsi megsemmisítése a Reichstag közelében |
| SS-Untersturmführer Georg Diers | Harckocsizó parancsnok | Részt vett a városi harcokban | Utolsó napokban Reichstag környéki harcok, sikeres kitörési kísérlet |
| SS-Untersturmführer Helmut Wendorff | Harckocsi parancsnok | Részt vett a Strausberg–Grunow térségében zajló harcokban | Több szovjet páncélos megsemmisítése |
| SS-Oberscharführer Georg Scholze | Harckocsi parancsnok | Védekező harcok Berlin és környékén | Több sikeres összecsapás szovjet páncélosokkal |
| SS-Untersturmführer Otto Blase | Harckocsi parancsnok | Berlin környéki páncéloscsaták | Szovjet áttörések megakadályozása |
| Karl-Heinz Turk | Valószínűleg harckocsi személyzeti tag ( pl. lövész, töltő, rádiós ) | Részt vett Berlin utolsó védelmi harcaiban a 503. kötelékében | Szovjet páncélosok elleni védelem, valószínű fogságba esés |
| SS-Untersturmführer Karl Brommann | Harckocsi parancsnok | Harcok az Odera és Berlin között | Kimagasló megsemmisítési eredmények áprilisban |
| SS-Oberscharführer Hans Schäfer | Harckocsi parancsnok | Utóvédharcok Berlin központjában | Utolsó napokban Reichstag térségi védelem |
Megjegyzés: A s.SS-Pz.Abt. 503 kötelékét főként a Tiger II ( Königstiger ) harckocsik alkották, amelyek az utolsó napokban hatalmas túlerő ellen harcoltak. Sok személyzet túlélte az ostromot, de hadifogságba estek, sokan a szovjet hadifogságból csak évekkel később tértek haza.
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
