Már lehetett sejteni ugyan, de azért ekkora érdeklődésre, még a szervezők sem számítottak. Történt ugyanis, hogy 2009. október 22-én délben, a barcelonai Hotel Arts nagytermében 1200 jelentkező gyűlt össze egy aukcióra várva, akik közül csak 200 lett kiválasztva, ők kapták meg a lehetőséget, hogy licitálhassanak egy rendkívül értékes 100 escudós spanyol aranyérmére.
A nevezetes aukciót, a Golden & Calico aukciósház szervezte, és az említett darab az úgynevezett Knight of Yndias kollekció része volt, amely egy több mint 2000 tételből álló gyűjtemény, amely egy Kubában élő spanyolé volt, és amelyet egész élete során nagy becsben tartott, keveseknek adatott meg, hogy láthassák.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A hatalmas, 71 mm átmérőjű, 339 grammos!! érmét amit 1609-ben, Segoviában, III. Felipe uralkodása alatt vertek, 800.000 eurós kikiáltási áron ( +18% jutalék ) kínálták. Licitháború kezdődött, amit végül az ismeretlen „74-es számmal azonosított svájci” licitáló nyert meg. 944.000 eurót ( mai értéken, kb: 347 millió Ft ) volt hajlandó fizetni érte! Ezzel Spanyolország történetének legdrágábban eladott, dokumentált érméje lett az övé.
Az érmét a Segoviai Királyi Pénzverdében verték , ez volt akkoriban az egyetlen pénzverde, ahol egy ekkora méretű, és különleges technikával vert érme készítéséhez alkalmas gépekkel rendelkeztek. Úgy tudjuk, hogy csak 7 hasonló érme létezik a világon. Ezeket az érméket tartják a történelem során, Európában vert legnagyobb méretű aranyérméknek. Feltehetően, még a korában is akkora értéket képviselhettek, hogy nem voltak soha forgalomban, hanem egyfajta “elismerés” képen adományozhatták el őket.
A spanyol kormány nem tudott élni az elővásárlási, kedvezményes beszerzési jogával, mert az érme úgynevezett „ideiglenes behozatal” volt, vagyis kizárólag csak az aukció kedvéért külföldről hozták “haza” Spanyolországba.
Hirdetés
