Az egyetlen indián vezető, aki rákerült egy amerikai bankjegyre! ( Futó Antilop, és az 1899-es 5 dolláros bankjegy )

Hirdetés

Az egyetlen indián vezető, aki rákerült egy amerikai bankjegyre! ( Futó Antilop, és az 1899-es 5 dolláros bankjegy )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 3 perc

Vajon kitalálnád-e, hogy az összes kiadott Egyesült Államok-i dollár bankjegyen, hány ismert indián, vagy indián törzsfőnök, vezető szerepel felismerhető formában? Hát nem sok… konkrétan 1. Ennek okát ne is keressük, hanem beszéljünk konkrétan erről az egy bankjegyről. A bankjegyet 1899-ben nyomták, címlete 5 dollár, ezüst certifikáttal ( tanusítvánnyal ).

Az ezüst tanusítványok egy reprezentatív pénzfajta, amelyet 1878 és 1964 között bocsátottak ki az Egyesült Államokban a papírvaluta forgalom részeként. Ezeket a pénzeket, kezdetben ezüstdollárokra, később (egy évre – 1967. június 24-től 1968. június 24-ig) nyers ezüstre lehetett beváltani.

Nagy méretű volt, 25%-al nagyobb, mint  a mai dollár bankjegy, „lótakarónak” is szokták hívni. Íme a bankjegy, utána megnézzük ki is volt az a  “szerencsés” indián törzsfőnök, aki az amerikai történelemben eddig az első, és egyetlen, aki felismerhető formában, rákerült egy dollár bankjegyre.

Ő nem más mint Futó Antilop vagy Tȟatȟóka Íŋyaŋke (1821-1896), aki a Hunkpapa ( lakota nyelven : Húŋkpapȟa ) ( Sziú nagy törzs, lakota csoport, 7 törzsének egyike )  egyik vezetője volt, 1851-től. A lakotákat más néven teton-sziúknak is szokták hívni.  Maga a törzs is, már Futó Antilop előtt is folyamatos “diplomáciai” kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal. Természetesen voltak harcok is köztük, és az amerikai hadsereg között, de számtalan dologban, békésen egyeztek meg. Például 1825-ben ( ekkor említik őket elsőnek, addig nem nagyon lehetett hallani róluk ) egyezményt írtak alá, amiben a Hunkpapa és az Egyesült Államok elkötelezték magukat, hogy fenntartják az “addig létező barátságot”. A főnökök gyakorlatilag X-jelükkel az Egyesült Államok “felsőbbrendűségét”, is elismerték.  Bár történészek szerint, nem biztos, hogy valóban megértették-e a dokumentum szövegét 🙂 1832-ben a kevés indián törzsek egyikeként, beleegyeztek, és elfogadták a  himlő elleni oltást. A himlő 1837-ben lecsapott a Hunkpapa területére, a vírusban elhunytak száma  száz főnél kevesebb lehetett, és így összességében úgy tűnik, hogy a Hunkpapa kevésbé szenvedett az új betegségektől, mint sok más törzs. 

De mint ahogy fentebb írtam számtalan fegyveres konfliktusban, csatában harcoltak az amerikai hadsereg ellen. Például 1876 ​​júliusában, a legendás  a Little Bighorn-i csatában a győztesek között voltak. Ebben a csatában ölték meg a híres  George Armstrong Custer tábornokot, és csapatát. A Hunkpapa-ák, az Ülő Bika vezetése alatt álló sziú indián törzsek között harcoltak.

Futó Antilop, bátor harcos és kiváló diplomata, Ülő Bika közeli tanácsadója volt. Gyakran mondták róla, hogy népének  legnagyobb szónoka. Idővel összekülönbözött Ülő Bikával, mert ő a fehérekkel való kompromisszumos megoldást szorgalmazta inkább. 1868-ban írta alá azt a szerződést, amivel tulajdonképpen feladták az indián életformát. Körülbelül 60 családból álló települést hozott létre a Grand River völgyében, és üzletet nyitott. Későbbi éveiben megbánta, hogy aláírta az 1868-as szerződést, és vágyott arra az időre, amikor a lakoták szabadok voltak, és Ülő Bikával harcoltak. 1881 tavaszán  besorozták felderítőnek a hadseregbe, és részt vett abban a küldetésben, amikor Gallt, a legendás lakota indián parancsnokot, Üllő Bikát, és követőit elkísérték a Standing Rock rezervátumba, ahol ők is letették a “fegyvert”. Gallt 1894-ben Oak Creek-i otthonában hunyt el. Ülő Bika 1890. december 15.-i Wounded Knee-nél vesztette az életét, egy tisztázatlan körülmények között kialakult lövöldözésben a hatóságokkal.

Hirdetés

Na de vissza Futó Antilophoz. Őt választották az utolsó nagy sziú bölényvadászat vezetésére 1882 júniusában, amit sikeresen le is vezényelt. Ez volt az utolsó bölényvadászat, ami a jellegzetes sziú életforma egyik végleges lezárásnak is tekinthető. 1896-ban ( 1897?? ) 74 -75 éves korában hunyt el.

Így már nem láthatta, ahogy arcképe ott szerepel az 1899-ben forgalomba került 5 dolláros amerikai bankjegyen. Öt választották ki ( ez még 1896-ban történt ) ugyanis az akkori vezetők közül, mint egyfajta jelképét a megbékélésnek ( sok vita van még mindig arról, hogy miért pont őt ), és a készítők is ragaszkodtak a törzsi díszekhez, hogy abban jelenítsék meg. Az Alexander Gardener által 1872-ben készített fényképeket felhasználva George FC Smillie metsző készítette róla a képet, azonban pawnee fejdíszre cserélte a fejdíszt, mivel a lakota népnek a törzsi fejdísze, túl magas lett volna a méretarányos gravírozáshoz. A legenda szerint ezt ő nem szerette volna, de a kész bankjegyen mégis pawnee fejdísszel látható, ami komoly nemtetszést váltott ki az indián törzsek között, pláne úgy, hogy “eredetileg” a Pawnee és Lakota nép halálos ellenségek voltak.

Minden idők egyik legnépszerűbb bankjegye lett, ez a bankjegy az Egyesült Államok történelmét ötvözi, élethű, művészi megjelenítéssel, így egyedülálló amerikai műalkotást alkot a századfordulóról. Bár sok készült belőle, tökéletes állapotú példány, nagyon kevés maradt fent.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Hegyaljai szükségpénzek és forgalmuk 1849-ben

A pénztörténeti szakirodalomból ismert a Kossuth-, majd az Almásy-bankók megjelenése, forgalmuk. Az aprópénz hiányt nem tudták pótolni, sem úgy, hogy >>>

A valaha legdrágábban eladott brit érme, amit a szerelem tett azzá!

Egy igazán különleges érmét fogok most bemutatni. Ez az érme jelenleg a valaha legdrágábban eladott brit érme, 2019-ben ( pontos >>>

Egy volt francia gyarmat, ahol még mindig nincs saját forgalmi érme kibocsátva.

Ez a rövid cikk, Afrika kedvelőknek készült, és egy volt francia gyarmati országról szól, pár mondatban. Ez az ország,  Szenegál, >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?