Tudtad, hogy a Mikulásnak volt saját bankja, és számos forgalmi amerikai dollár bankjegyen is szerepelt?

Most nem gondolnám túl a bevezetés első mondatát 🙂 A Mikulás (  Santa Claus ) bankjegyekről fogok írni. Igen, Mikulás vagy Santa Claus ( a két megnevezésről majd később, a harmadik Télapóról pedig csak a végén írunk röviden ) bankjegyek, mert ilyenek is voltak, és nem Európában, azon belül pedig északon jelentek meg, ahogy azt elsőre gondolnánk, hanem az Egyesült Államokban, Amerikában. Sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e erről a témáról, mert van benne több olyan csavar, amit igen nehéz lesz értelmeznem, legalábbis így elsőre úgy érzem. Ha nem sikerül egyértelműen, inkább csak linkelek majd egyfolytában, és olvassátok és értelmezzétek ti is a leírásokat. 

A Szent Miklós Nemzeti Bank ( St. Nicholas Bank ) által 1875-ben kibocsátott 50 $-os bankjegy részlete

Ki az a Mikulás?

Nos ezt meghatározni nem is olyan könnyű, ugyanakkor nem is olyan nehéz. Könnyű, mert mindenki “ismeri”, és igazából ha valaki felteszi ezt a kérdést, “Ki az a Mikulás?” nem is igazán érdekli a válasz. Legalábbis úgy igazából, hisz elég annyi, hogy ő a Mikulás, Télapó, a piros ruhás, szakállas és duci idős bácsi 🙂 , aki decemberben ajándékokat vagy virgácsot hoz a gyerekeknek, szánkon, rénszarvasokkal, a kéményen keresztül. Azonban ez ennél sokkal bonyolultabb 🙂 Egyáltalán van-e valós alapja a történetének? Igen, van.

Íme egy idézet a Wikipédiáról: A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak (  Patara, 270. március 15. – Myra ( Mira, Müra ), 343. december 6.), a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják.

A következő mondatban az 1087-es évszám szerepel, ez az első konkrét évszám ami a történetével ( Mikulás, nem Szent Miklós ) kapcsolatban olvasható. Ekkor vitték Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. De máris ne tovább. Vagyis ha a Mikulásról szeretnétek még többet megtudni, keressétek fel a Wikipédiát, Mikulás. Azonban én máris megemlítenék valamit, ami összezavart. 

Most akkor hogy kezdjek bele? Mikulás bankjegyek, vagy Santa Claus bankjegyek? 

Az említett Mikulás bankjegyek az Egyesült Államokban jelentek meg elsőként, az 1800-as évek közepén. Muszáj valamilyen “fix” megnevezést használnom, nem akarok mindig kettőt írni. Pedig ez lesz itt a csavar, amit fentebb említettem. 8 állam 21 bankja ( összesen 27 bankjegy ) bocsátott ki  bankjegyeket ( obsolete bank notes ) Mikulást ábrázolva. Összesen hét Mikulás-matricát használtak ( a VII. típusra nincs példa, ez sajnos elveszett a történelemben ). Ezeket a bankjegyeket 1792 és 1866 között nyomták, mindaddig amíg az Egyesült Államok szövetségi kormánya az 1860-as években, a polgárháború idején kibocsátotta volna saját papírpénzét. Ezek a bankok magánbankok ( vállalkozások ) voltak, akik állami megbízásokra is pályáztak, vagyis idővel együttműködtek a szövetségi kormánnyal. Megemlítendő, hogy ezek a bankjegyek törvényes fizetőeszközök voltak, a kibocsátó bankok viselték értük a felelősséget, tehát valós forgalmi bankjegyekként  forogtak.

Ezek a bankjegyek bankonként eltérő kialakításúak voltak. A kibocsátó intézmények jellemzően a gravírozó és nyomdai cégek által biztosított  képeket használtak, ők maguk nem feltétlenül szóltak bele az ábrázolásokba. Ezért vannak jelentős eltérések, amik azonban igen egyedivé teszik az egyes darabokat. Nézzünk akkor meg néhány ilyen példát. Ilyenek voltak például a Howard Banking Company of Boston,  ( Massachusetts állam ) által kiadott jegyzetek. Íme egy darab tőlük, 1858-ból.

“Santa Clause Note”, 23.08.1858, Firme: C. Ellis, G.E. Hersey, BB, ( RR ), ( Haxby MA-246-C8 ) / World & US paper money FIVE DOLLARS banknotes ( A kép forrása: MORUZZI NUMISMATICA )

A numizmatikai cég, ezt a kifejezést használja megnevezésnek: “Santa Clause Note”. A Santa Clause fordítása azonban ez: Télapó. A Télapó azonban nem azonos a Mikulással, vagyis igazából nem használhatnám a Mikulás bankjegy megnevezést, de erről majd kicsit később, mert előbb megemlítenék még egy bankot ebből az időszakból, ami szintén adott ki ilyen bankjegyeket. Az ő nevük igen ikonikus volt, és igen releváns a mai témánkhoz 🙂 Ők voltak a New York-i St. Nicholas Bank. Vagyis nem nagyon írnánk hülyeséget, ha úgy neveznénk őket, hogy Mikulás Bank 🙂 Ez a történelmi bank a 19. század második felében a Wall Street-en működött, és csak azok a gyűjtők emlékeznek rá, akik nagyra értékelik a Mikulást ábrázoló bankjegyeit, mivel bankokhoz képest, viszonylag rövid ideig működött, és olyan sok említésre méltót sem lehet írni róla. 1853-ban alapították félmillió dolláros kapitalizációval. A bankot végül 1882. december 30-án felszámolták. A bankot sokáig Caleb Barstow vezette, aki 1856 és 1874 között volt elnök, őt igen nagyra becsülték, és nagylelkűnek ismerték. A bank neve tehát  St. Nicholas volt. Ha ezt ütöd be a fordítóba, az eredmény, láss csodát: Szent Miklós 🙂 Szent Miklós pedig ugyebár nem más mint a Mikulás történelmi alakja, de mégsem maga a Mikulás, Santa Claus, vagy a Télapó ( vagy valahogy így ). Az általuk kiadott bankjegyek sok esetben ábrázolnak hajókat is, merthogy Szent Miklós nem csak a gyermekek, diákok ( ahogy fentebb írtuk ), vagy az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, vagy általában minden nehéz körülmények között élők, hanem a tengerészek védőszentje is volt. Az alábbi bankjegyet pedig ők bocsátották ki 1862-ben:

SOLD ON APR 23, 2015 FOR: $3,290.00 New York, NY – St. Nicholas Bank $1 May 10, 1862 NY-1900 G2b. ( A kép forrása: Heritage Auctions, 2015 April 22 – 28 CSNS Currency Signature Auction – Chicago #3533 )

Ha elsőre nem találnád merre van a “Mikulás”, segítek. A jobb sarokban, és bármennyire is furcsának tűnik, ez az egyik legnépszerűbb Mikulás jegyzet. Ezt az ábrázolást  a Durand Type II-nek nevezik, és a  Rawdon, Wright, Hatch & Edson-tól származik. Roger H. Durand ( 1935 – 2022 ) egy elismert numizmatikai kutató és író volt. Sok esetben az ő kutatásait, meghatározásait használják ebben a témában. 2011-ben adta ki a bőségesen illusztrált, 85 oldalas könyvét, a The Fabulous Roger H. Durand Mikulás jegyzetgyűjteményt. Szóval a lényeg, a jobb sarokban egy “Mikulás” ábrázolást láthattok, aki amúgy egyáltalán nem hasonlít a ma elfogadott Mikulás ábrázolásokhoz.

Azonban ő végül is mégsem a “Mikulás”, hanem Santa Claus. Santa Claus története pedig már erősen kapcsolódik az Egyesült Államokhoz, ami logikussá teszi miért is került rá az ábrázolása bankjegyekre. A mitikus Mikulást egy valós szentről, Szent Miklósról a fent már említett Myra város püspökéről mintázták, aki nagylelkűségéről is ismert volt. Míg a legtöbb európai elfelejtette ezt a történetet, a holland lakosok továbbra is tisztelték  a saját “Mikulásukat”, ahogy ők nevezték “Sint Nikolasst” vagy másik holland nevén, Sinterklaas-t. New York City-t hollandok alapították, és eredeti neve Új-Amszterdam  ( Nieuw Amsterdam ) volt. A város és a Mikulás közötti kapcsolat még erősebbé vált, amikor a New York-i lakos és író, Clement Clarke Moore 1822-ben megírta az “A Visit From Saint Nicholas” című költeményt. A költemény a mára híres “Twas the night before Christmas” sorral kezdődött és igen népszerű lett. Az “ajándékhozó” alakja azonban már feltűnt  1809-ben  Washington Irving egyik novellájában is. A Mikulás legendája az 1830-as évek elejére pedig elterjedt New York városában. Az 1800-as évek közepén számos északi állam állami ünneppé nyilvánította a karácsonyt. A karácsony, és a Mikulás, Santa Claus, Télapó közötti kapcsolatba már biztosan nem megyek bele ( itt is igen nagy a “káosz” ), itt olvashattok róla: Karácsony. St. Nicholas végül 1863-ban kapta meg az amerikai nevét, a Santa Claust. Ettől kezdve “vette fel” a jól ismert piros ruhát, ekkor kapta a rénszarvasokat, a szánkót, és azóta lakik ( legalábbis az amerikai gyermekek szerint ) az Északi sarkon 🙂 Amíg nálunk, Magyarországon van Mikulás ünnep december 6-án, és Karácsonykor a Jézuska hozza az ajándékot, addig Amerikában “csak” a Santa Claus hozza a meglepetéseket a gyerekeknek, méghozzá szenteste éjjel a kéményeken keresztül 🙂 Így míg nálunk 24-én este van ajándékbontás, Amerikában 25-én reggel. Ezt több alkalommal is láthattátok már amerikai filmekben, ahogy reggel kiszaladnak a szobából a gyerekek és elkezdik kibontani az ajándékokat, vagy ahogy a kéményen keresztül megérkezik Santa Claus, és mondjuk “lebukik”, mint az alábbi jelenetben.

Íme pedig egy további segítség, amivel megérthetjük a két kifejezés, megnevezés közötti különbséget, és látni fogod, hogy ha azt hitted ismered őket, rá fogsz jönni, hogy egyáltalán nem 🙂

Itt pedig egy másik táblázat, a kifejezések angol fordítása ( vagy fordítva 🙂 ) :

A lényeg

Mivel a bankok gyakran olyan matricát választottak, amely az ügyfeleket a bankba vetett hitre készteti, nem meglepő, hogy egyes bankok a Mikulás-matricát választották a bizalom és a bank iránti lojalitás megszerzése érdekében. A bankok abban is reménykedhettek, hogy az ügyfelek a Mikulás-matrica miatt is félretesznek egy kisebb címletű bankjegyet emlékül. Bár a Mikulás ( vagy Szent Miklós ) alakja és neve a nyugati világban eltérő, “létezésének” lényegén azonban ez nem változtat. Numizmatikai szempontból,  Santa Claus alakja, akit nevezhetünk “amerikai Mukilásnak” és szokták is így nevezni, egy olyan történet megszemélyesítője aki nagylelkű, jóságos, jóra tanítja és buzdítja ( ajándékozás, szeretet ) az embereket. Bár kezdetben nem volt kihangsúlyozva, mára inkább a gyermekeknek “közvetít” üzeneteket, amennyiben megjelenik az ábrázolása, de a fent említett időszakban egyértelműen tudatosan választott “személy” volt. Ezért kerülhetett rá törvényes fizetőeszközökre, mert azokon való megjelenésüket, hasznosnak és figyelemfelkeltőnek találták a kibocsátás szempontjából. Ez pedig az 1800-as években elsősorban az Egyesült Államokra volt jellemző. Miután ezeket a bankjegyeket már nem fogadták el törvényes fizetőeszköznek, a Santa Claus megjelenítés nem tűnt el teljesen. Továbbra is megjelent reklám, és promóciós célra készítette ajándékkártyákon, ajándéktokeneken, kívánságérméken…stb. Íme egy 1930-as fantázia kiadás.

A “kiadó” a Bank of Happiness, a Boldogság Bankja 🙂 365 napnyi egészséget, jólétet, és boldogságot fizettek ki vele, és adták ajándékba a címzettnek ( a nevet oda kellett írni ). Baloldalon pedig a Boldog Karácsony felirat olvasható. ( A kép forrása: money.org )

Európában Notgeld ( sürgősségi hiperinflációs pénz ) jegyzeteken jelent meg Mikulás ábrázolás  Németországban és Ausztriában  az első világháború alatt és után. Íme egy ilyen példa:

World’s Loveliest Original SANTA CLAUS BANKNOTE! Germany December 1918! Exxxxtremely Rare! ( A kép forrása: etsy.com )

Ezt a gyönyörű Notgeldet az  I. világháború idején 1918. december 1-jén adták ki, mindössze 3 héttel azután, hogy a Nagy Háború Németország vereségével véget ért.  Bár az ország nagy része romokban hevert, a a notgeld fenségesen, és a jövőbe hitet öntve fejezi  ki a karácsony hangulatát. A képen Szent Miklós ( Mikulás ) látható, amint a hóban mászkál, miközben óvilági játékok, babák és bábok nosztalgikus sorozatát viszi magával. A jelenetet díszes zöld rács keretezi. Az ugyanilyen díszes hátlapon egy oroszlán aranypajzson látható. A papíron található hullámos vonalú vízjelek még egy dimenziót adnak az élvezetnek.

Ha Mikulás bankjegy megnevezéssel, magyar fordítással keresel rájuk, nem nagyon lesz találat ( nem láttam még magyar aukción egyetlen példányt sem ). Ha Santa Claus banknote-ként keresel, akkor fogsz rátalálni a fenti jegyzetekre. Ezek a darabok igazi ritkaságok, pláne jó állapotban nehezen fellelhetőek. Ritka történelmi narratívával rendelkeznek, és különleges helyet foglalnak el az amerikai bankjegy történelemben. A cikk alapjául szolgáló félreértések, megnevezésbeli különbségek pedig elsősorban a fordításokból eredhetnek. Mivel a Santa Claus angol kifejezést, vagy a magyar Mikulás kifejezést oda-vissza fordítja, miközben ez a két kifejezés nem ugyan azt a “személyt”, alakot formálja meg. Lásd a két különböző Wikipédia címkét, amiket már fentebb is linkeltem: Santa Claus és Mikulás. Így a cikk végén említsük meg egy kicsit jobban még a Télapót. Ő róla azért nem írtam fentebb, mert ezt a megnevezést már valóban nem tudjuk relevánsan az amerikai Mikulás bankjegyekhez kötni, de mégis a témához kapcsolódik. Mivelhogy a Télapó kifejezés is a “Mikulásra” vagy “Santa Claus-ra” utal, mégpedig a germán főisten, Odin továbbélésének tekintik, akinek a benne lakozó jó, és rossz kettőssége a december 6-i szokásokban: jóságos arccal ajándékot osztva, vagy büntető segédei által  ijesztgetve jelenik meg. Az ő megfelelője az egyik legismertebb skandináv kultúrkörben fellelhető alakja a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.

Azt azonban nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy valós forgalmi pénzeken, legyen az érme, vagy bankjegy nem fogjuk már látni a Mikulást, Télapót, vagy Santa Claust, hívjuk “őt” bárhogy is 🙂 még úgy sem ha ilyen jelentős történelmi háttérrel, és ismertséggel rendelkezik.

Kapcsolódó tartalom

 

Mit jelenít meg egy “karácsonyi érme”? Hogy jelenítették meg először Jézust egy érmén?