Újabb jelentős régészeti felfedezésekkel gazdagodott a törökországi Aspendos feltárása. A kutatók egy mintegy 2400 éves sírra bukkantak, amelyben olyan érméket és tárgyakat találtak, amelyek alapján a sírban nyugvó személy akár a város egyik birkózója is lehetett. A különleges leletet néhány nappal előzte meg egy 1800 éves, Asklepioszt és fiát, Telesphorost ábrázoló márványszoborcsoport felfedezése.
Az ókori Aspendos a mai Törökország déli részén, Antalya tartományban található, és elsősorban monumentális színházáról ismert. A mostani ásatások azonban a város kevésbé ismert történelmi korszakairól is fontos információkat szolgáltatnak. Augusztus 6-án egy 2,2 méter magas márványszoborcsoport került elő a város keleti terének nyugati oldalán, a Színház utca mentén álló monumentális kapu északi szárnyának maradványai közül. A mintegy 1800 éves alkotás a Kr. u. 2. század utolsó negyedében, a Római Birodalom idején készülhetett.
Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter bejelentette, hogy az Aspendos ókori városában folyó ásatások során egy 2,20 méter magas márványszoborcsoport került elő, amely Asklepiost, a gyógyítás istenét, valamint fiát és segítőjét, Telesphorost ábrázolja. ( A kép forrása: Kulturális és Turisztikai Minisztérium – Anadolu Ajansı )
A szoborcsoport központi alakja Asklepios, az ókori görög–római világ gyógyítással és az egészség védelmével kapcsolatos istene. Mellette, jóval kisebb méretben, fia és segítője, Telesphoros látható. Asklepios érett, szakállas férfiként jelenik meg, hosszú hajjal és himationba, vagyis köpenyszerű ruhadarabba burkolva. Telesphoros ezzel szemben hosszú, csuklyás ruhát visel, amely szinte teljesen elfedi a testét. A részletgazdagon kidolgozott arc, haj és szakáll, valamint Asklepios ruhájának redőzése jól tükrözi a korszak szobrászatának jellegzetességeit. A kutatók szerint a szoborcsoport elhelyezkedése arra utal, hogy eredetileg közösségi és ünnepi célokat szolgáló, reprezentatív városi területen állhatott. A lelet egyben az Asklepios-kultusz jelenlétének kézzelfogható bizonyítéka is Aspendos római kori történetében.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél. |
Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter közölte, hogy az Aspendos ókori városában végzett ásatások során a Keleti Nekropoliszban egy, a városon belül korábban még nem azonosított kőládás sír került elő. A temetkezést a Kr. e. 5. század utolsó negyedére és a Kr. e. 4. századra datálják. ( A kép forrása: Kulturális és Turisztikai Minisztérium – Anadolu Ajansı )
Néhány nappal később egy még régebbi emlék került elő a város keleti nekropoliszában. A régészek egy úgynevezett kőládás sírt tártak fel, amely a Kr. e. 5. század utolsó negyedére vagy a Kr. e. 4. századra keltezhető. Ez az első ilyen típusú temetkezés, amelyet magában az ókori városban azonosítottak. A sírban többek között Aspendosban vert érméket találtak, amelyek közül néhány birkózókat ábrázol. Más tárgyakkal együtt ezek arra utalhatnak, hogy az elhunyt kapcsolatban állt a sporttal, és akár maga is a város egyik birkózója lehetett. A lelet azért különösen fontos, mert az Aspendos klasszikus kori történetéről viszonylag kevés régészeti bizonyíték áll rendelkezésre.
Aszpendoszi ezüstpénzek ( A sírban talált érmék is ilyenek, vagy ehhez hasonló érmék lehetnek ), melyeken parittyás ( balra ) és birkózók ( jobbra ) láthatók. ( A kép forrása: © Ancientcointraders via Wikimedia Commons )
A sír nemcsak az egykori sportéletről árulkodhat, hanem a város lakóinak életmódjáról, temetkezési szokásairól és társadalmi viszonyairól is. Az érmék és a temetkezéshez kapcsolódó tárgyak révén a kutatók közelebb kerülhetnek annak megértéséhez, milyen szerepet töltött be a sport és a közösségi élet az ókori Aspendos társadalmában.
Az egymást követő felfedezések jól mutatják, hogy Aspendos a híres színházán túl is számos fontos régészeti titkot őriz. Az ókori birkózó sírja és a római kori Asklepios-szoborcsoport két különböző korszak világába enged bepillantást. A további ásatások várhatóan újabb részletekkel szolgálnak majd a város vallási, társadalmi és kulturális életéről.
Hirdetés
