Az 1479-ben megjelent Dubnici krónika rögzítette a magyar nyelv legrégebbi ismert írásos káromkodását, aminek eredete azonban jóval korábbi, mint a krónika megjelenése, visszavezethető I. ( Nagy ) Lajos királyunk 1355-ös döntésére, amikor segítő csapatokat küldött Lackfi Pál vezetésével II. Albert osztrák hercegnek a Zürich és szövetségesei elleni harcban.
Részlet a krónikából
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Észak- és Dél-Korea hivatalosan még mindig hadban áll egymással, mivel az 1953-ban lezárult háborút csak fegyverszünet követte. Észak-Korea 1955-ben az önellátást és függetlenséget hirdető dzsucse ideológiát vezette be, de továbbra is Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására szorult. Az ország vezetője, Kim Ir Szen az 1960-as évektől kezdve "nagy vezérként" volt ismert, születésnapja április 15-én az ország legfontosabb ünnepévé vált, és 1970-től kötelezővé tették a róla készült jelvények viselését hivatalos eseményeken. Az ország mesterséges elszigeteltsége miatt 1965 óta nem tesznek közzé részletes gazdasági adatokat. Az 1960-as évek közepétől folytatott nagyszabású hadiipari fejlesztések miatt Észak-Korea gazdasága lelassult, és a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált. Az észak-koreai hadsereg 1968-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a dél-koreai elnök ellen, amelyben számos élet veszett oda. Kim Ir Szen tiszteletére országszerte több száz szobrot állítottak, és Phenjanban 1982-ben felépítették a diadalívet, amely az ő életének napjait szimbolizálja. Az 1990-es évek végén diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei a halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket akartak átadni. Az országban 1997 óta a naptárt Kim Ir Szen születésnapjától számítják, és Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor a párt gépkocsijainak rendszámai az ő születésnapjára utalnak. |
A Névtelen Minorita, Lajos király ( egyik ) krónikása szerint:
Az Úr ezerháromszázötvenötödik évében Szent Anna napján az osztrák herceg követet küldött a magyar királyhoz, segítséget kérve az ellene lázadó svábok ellen. A király Lackfi Pált küldötte el négyszáz magyar íjásszal. Megérkeztek Svábországba, s Szent Lőrinc ünnepét követő napon Zürich város körül rettenetesen megharcoltak a svábföldi németekkel. A magyarok azt kiáltva: Szent királyok, segítsetek! – az isten kegyelméből végül is győztek. Ama napon több mint háromszáz német veszett el a magyarok nyilaitól. Úgy hullottak le lovaikról a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából. Kinyújtották ugyan kezüket és mondották: – O lyeber her foh mych nicht thewth mych. ( Ó, kedves uram, fogj el, ne ölj meg! ) A magyarok azonban vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: –Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewth ma yzzywk thy wertheketh! ( Azaz: Veszteg, kurvanő fia, szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.) Így ölték le őket kegyetlenül, s a város összes lázadóit az osztrák herceg alá vetették. Ebben a csatában pedig tizenöt ifjú esett el a hunok közül…
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?