Türkmenisztán pénztörténete, + néhány vicces videó :)

Türkmenisztán területén az ókorban és a középkorban különböző közép-ázsiai népek éltek és uralkodtak, köztük parthok, szászánidák és szeldzsuk-törökök. Az iszlám terjedése a régióban jelentős hatással volt a türkmén népességre. A 18. században a türkmén területek a perzsa államhoz tartoztak. Később az orosz Birodalom terjeszkedése miatt a régió jelentős része az oroszok irányítása alá került. A 20. század elején a Szovjetunióhoz tartozó türkmén szovjet szocialista köztársaságként volt ismert, és a Szovjetunióhoz tartozott egészen 1991-ig, amikor Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól.

Gurbanguly Berdimukhamedov egy alabai kiskutyát ajándékoz Vlagyimir Putyinnak 2017-ben. ( A kép forrása: Maxim Shemetov / Reuters )

Türkmenisztán 1991. október 27-én vált függetlenné a Szovjetuniótól. Első elnökük Saparmurat Nijazov ( a türkmenbasi ) volt, egészen 2006-os halálig, amikor is  Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow került hatalomra, aki 2022-ig “uralkodott”. A jelenlegi elnök, Serdar Gurbangulyýewiç Berdimuhamedow. Az országban az erőteljesen központosított rendszer a jellemző, és a kormányzat irányítása alatt állt az energiatermelés és a gazdaság más területei. Türkmenisztán gazdasága jelentős mértékben függ az energiatermeléstől, különösen a gáz- és olajkitermeléstől. Az ország a világ egyik legnagyobb földgázkitermelője és exportőre. Türkmenisztánban hosszú ideig volt jelen a vezetők személyi kultusza, különösen Saparmurat Nijazov “uralkodása” idején. Példaként említhetjük az “Arany könyv” nevű saját vallást vagy a saját képével ellátott pénzek bevezetését. De az ő utódja, a szintén “legendás” Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi sem aprózta el a személyi kultusz kérdését 🙂 Róla Vujity Tvrtko készített szintén “legendás” dokumentum, vagy inkább úti filmet. Íme:

Vujity Tvrtko Türkmenisztánban

Illetve a címben beígért + néhány vicces videó:

Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi katona, és helikoptert vezet 🙂

Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi rallyzik, autót szerel, kosárra dob, gitározik, énekel, és könyvet ír 🙂

Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi vadászpilóta 🙂

Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi focizik 🙂

Na legyen ennyi elég, mert kinevettek, hogy ez így már tényleg nem numizmatikai cikk. Pedig volna még mit bemutatni. Merthogy Gurbanguly Mälikgulyýewiç Berdimuhamedow türkménbasi, többek között tud még: lovagolni, gitározni ( ja, ezt már írtam egy videó alá 🙂 ), szertornázni, kamiont vezetni, biliárdozni, biciklizni, golfozni, ért a kertészkedéshez, földműveléshez, étkezési tanácsadó…stb, stb. Összefoglalva: bármilyen technikát elvezet, bármit megtanul, vagy már tudja is, bármiben szakértő, és maximálisan egészségesen él, vicces, művelt, jóságos… stb, stb. Nos 2022-ben követte őt az elnöki poszton a fentebb már említett Serdar Gurbangulyýewiç Berdimuhamedow. Egy dologban biztosak lehetünk. Nem lesz könnyű túlszárnyalnia az elődjét 🙂

Türkmenisztán pénztörténetének kezdete

A türkmén nép hagyományos gazdasági és pénzügyi rendszere a szovjet uralom előtt rendkívül változatos volt, és sok szempontból a nomád vagy félnomád életmóddal és a törzsi struktúrával összhangban állt. Itt van néhány részlet a hagyományos türkmén gazdaság és fizetési rendszerrel kapcsolatban:

1. Árucikkek és barter-kereskedelem: A türkmén népesség nagy része a törzsi közösségekben élt, és a gazdaság gyakran az árucikkek és a barterkereskedelem körül forgott. Az emberek cseréltek teheneket, lovakat, tejeiket, gyapjút, gyapjúszőnyegeket és más termékeket, hogy kielégítsék szükségleteiket.
2. Gyapjú és szőnyegek: A gyapjú és a gyapjúszőnyegek fontos szerepet játszottak a türkmén gazdaságban és a kereskedelemben. A türkmén szőnyegek híresek a minőségükről, és gyakran cserélték el vagy adták el más értékekért.
3. Ékszerek és ezüst: Az ékszerek, különösen az ezüst ékszerek, gyakran szolgáltak értékmérőként és pénz helyett. Az emberek vagyonukat és megtakarításaikat gyakran ékszerekben tartották.
4. Kupca: A “kupca” egy hagyományos türkmén szóból származik, és az értéket vagy a vagyont szimbolizálta. A kupcák gyakran színes, díszes szövetekből készültek, és azok száma és minősége tükrözte egy ember gazdagságát és hatalmát.
5. Kupi: A “kupi” egy olyan hagyományos türkmén pénzjegy volt, amelyet a hatalmas türkmén törzsi vezetők használtak. Ezek a pénzjegyek általában bőrből készültek, és a tulajdonos nevét és törzsét tartalmazták.

Kupca részletesebben

A “kupca” egy hagyományos türkmén pénzügyi és gazdasági rendszerben használt fogalom, amely a gazdálkodás és az értékmérés egyik formáját jelentette. A kupca a türkmén közösségek gazdasági életében és a kereskedelemben volt elterjedt, különösen a nomád és félnomád türkmén csoportok körében. Itt van néhány részlet a kupcáról:

1. Kupca funkciója: A kupca egy olyan egység volt, amely egyértelműen meghatározott értéket képviselt. A kupcát használták az értékek és a vagyoni javak cseréjének, értékmérésének és tárolásának eszközeként. Az értéket általában a tulajdonos vagy a tranzakció résztvevői egyeztették meg.
2. Anyag és formátum: A kupcák lehettek különböző formájúak és anyagúak, például textíliából, gyapjúból, szőnyegből, bőrből vagy más anyagokból készültek. Az értékmérőként szolgáló kupcák megjelenése és formája gyakran tükrözte a helyi kultúrát és hagyományokat.
3. Érték és elfogadottság: A kupcák értékét és elfogadottságát a helyi közösség vagy a tranzakcióban részt vevő felek határozták meg. A kupcák között lehetett különbség az anyag, a méret és az elrendezés alapján. Néha a kupcákat színes szálak vagy díszítő elemek is kísérhették.
4. Törzsiek és nomádok: A kupcák gyakran környezetükhöz és a türkmén törzsi hagyományokhoz igazodtak. Különböző törzsi csoportok különböző kupcákat használtak, és azok eltértek egymástól az érték és a formai szempontból. A nomád életmódhoz alkalmazkodva a türkmének olyan gazdasági rendszert alakítottak ki, amely mobilitást és könnyű szállíthatóságot támogatott.
5. Kupca mint értéktároló: A kupcák nemcsak az érték mértékét mutatták, hanem mint értéktároló eszközök is szolgáltak. Az emberek gyakran tárolták a kupcáikat, és azokat könnyen hordozható értéktárgyakként használták.

A kupcák és hasonló pénzügyi rendszerek hagyományosan szorosan kapcsolódtak a türkmén életmódhoz és gazdaságához. Ezek az eszközök lehetővé tették a türkmén közösségek számára, hogy hatékonyan kereskedjenek és tartózkodjanak az értékeikben anélkül, hogy hivatalos pénznemekre vagy modern pénzügyi rendszerekre támaszkodtak volna. Az ilyen rendszerek egyedi és a türkmén kultúrára jellemző gazdasági gyakorlatok részét képezték.

Kupi részletesebben

A “kupi” ( vagy “qopi” néven is ismert ) a hagyományos türkmén pénzügyi rendszerben használt egyedi pénzjegy volt. A kupi rendszer egyfajta hitelezési és tartási rendszerként működött, amely a türkmén törzsi közösségekben volt elterjedt, és különösen a nomád és származtatott gazdasági életmóddal rendelkező törzsek között.

Néhány kulcsfontosságú információ a kupikról:

1. Kupi funkciója: A kupikat türkmén törzsi vezetők, az úgynevezett “ağa” vagy “atamyrat” hívták életkora vagy presztízse alapján. A kupi nem volt egy hivatalosan kibocsátott pénzjegy, hanem inkább egy személyes okirat, amely tartalmazta a tulajdonos nevét, rangját és törzsét. A kupi gyakran egy értéktárgy volt, például bőr, gyapjú, szőnyeg vagy más értékes termék.
2. Értéke és elfogadottság: A kupi értéke és elfogadottsága a tulajdonos személyének és hatalmának függvényében változott. Minél tekintélyesebb volt a türkmén, annál több kupit használhatott és adhatott ki. A törzsi vezetők ( ağa ) és más befolyásos egyének gyakran használták a kupikat a gazdasági tranzakciókban és a tartási értékeik bemutatására.
3. Nem hivatalos pénzügyi eszköz: Fontos megérteni, hogy a kupi nem volt hivatalos pénznem, és nem alkalmazták hivatalosan a külvilágban. A türkmén közösségeken belül azonban nagy jelentőséggel bírt, és a gazdasági tranzakciók és az értékek tárolása szempontjából fontos eszköz volt.
4. Tartási rendszer: A kupi rendszerben a tulajdonosok gyakran különböző törzsi törvényeknek és szokásoknak megfelelően használták a kupikat. Például a kupi bemutatása vagy felmutatása tranzakciók során hitelezési vagy tartási szerepet játszott.

A kupik a türkmén közösségek hagyományos gazdasági és pénzügyi rendszerének részét képezték, és a türkmén kultúrában fontosak voltak a gazdagság, az elismertség és a hatalom bemutatásában. Az ilyen pénzügyi rendszerek szorosan kapcsolódtak a törzsi hagyományokhoz és az életmódhoz, és ezek a rendszerek változhatnak a különböző türkmén csoportok között.

Fontos megérteni, hogy a türkmén gazdaság hagyományosan különbözött a modern pénzügyi rendszerektől. A nomád életmód és a törzsi közösségek meghatározták a gazdasági tevékenységeket és a fizetési módokat, és ez sokszor nem igényelte egyetlen központi pénznem használatát. Az értékek cseréje és az értékmérés gyakran az árucikkek és a tárgyak cseréjén alapult, és a pénznemeket vagy a bankjegyeket korlátozottan vagy egyáltalán nem használták a mindennapi üzletekben.

A “modern” pénztörténeti időszak

Türkmenisztán területén a szovjet időkben a szovjet rubel ( RUB ) volt a hivatalos pénznem. Az ország a Szovjetunió pénzrendszerébe volt beillesztve, és a rubelt használták a mindennapi tranzakciókhoz és gazdasági tevékenységekhez. Türkmenisztán 1991-ben kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól. Ezt követően az ország saját pénzrendszerét hozta létre, és 1993-ban bevezette a türkmen manatot ( TMM ) mint a hivatalos pénznemét. A türkmen manatot azóta is használják az országban, és az ország független pénzügyi politikát folytat. Saparmurat Nijazov kormányzása és a pénzügyi reformok: Saparmurat Nijazov, Türkmenisztán első elnöke, hosszú éveken át irányította az országot. Az ő kormányzása alatt bevezette az Arany Manat programot, amely sajátos pénzügyi politikákat tartalmazott, például a külföldi valuták korlátozott használatát és az árfolyamok szabályozását. Emellett a saját képével ellátott pénzeket is kibocsátott. Gurbanguly Berdimuhamedov kormányzása: Saparmurat Nijazov 2006-os halálát követően Gurbanguly Berdimuhamedov került hatalomra. Berdimuhamedov kisebb mértékű gazdasági reformokat vezetett be, például néhány korlátozás enyhítését, de az ország pénzügyi rendszere továbbra is erősen ellenőrzött maradt.

1000 “régi” manat, 2005, Saparmurat Niyazov az első elnök portréja középen

A türkmen manat-ról részletesebben

A türkmen manat Türkmenisztán hivatalos pénzneme, és a következő címletei vannak, például 1, 5, 10, 20, 50, 100, 500, 1000, 5000, és 10,000 manat. Az ország függetlenségének elnyerése után vezették be, 1993-ban a Szovjetunió rubel helyett. Ezzel egyidejűleg Türkmenisztán elkezdett független pénzügyi politikát követni, és kialakította a saját pénzügyi rendszerét. Az országban a türkmen manatot azóta is hivatalosan használják. Bár 2009. január 1-jén újraértékelték a pénznemet. 1 új manat 5000 régi manatot ért ekkor. Az ISO kódja is megváltozott ezzel. A korábbi TMM ( régi manat ) helyett az új TMT ( új manat ) lett. Néhány fontos információ a türkmen manatról:

1. Címletek: A türkmen manatnak több címlete is van, amelyek a mindennapi tranzakciókhoz és vásárlásokhoz használatosak. A legmagasabb címletű bankjegyek például 10,000 manat értékűek, jelenleg azonban az 500 manat a legmagasabb forgalomban lévő címlet.

2. Minták és dizájn: A türkmen manat bankjegyein gyakran türkmen kulturális és történelmi motívumokat, valamint az ország jellegzetességeit ábrázolják. Az egyes bankjegyek színkódokat is használnak, hogy könnyen meg lehessen különböztetni őket.

3. Pénzverde: A türkmen manat bankjegyeit és érméit a Türkmenistan Milli Günleri Şäherçesi nevű pénzverde állítja elő, amely az ország fővárosában, Asgabatban található.

4. Külföldi valuták: Türkmenisztánban a külföldi valuták, például az amerikai dollár, a közelmúltban ismét korlátozott mértékben használhatók a kereskedelemben és az üzletekben. Az országban azonban  szigorú ellenőrzés alatt állnak az árfolyamok és a pénzpiacok.

5. Korlátozott árfolyamrendszer: Türkmenisztánban az árfolyamokat hivatalosan szigorúan ellenőrzik és szabályozzák. Az országban egy hivatalos árfolyamrendszer működik, és a türkmen manat nemzetközi pénzváltókban korlátozott mértékben értékesíthető.

Az “új” manat forgalmi érméi, 1, 5, 10, 20, 50 tenge

A türkmen manat a türkmen gazdaság és az ország pénzügyi rendszerének alapja, és a türkmen kormány szorosan ellenőrzi az ország pénzügyi rendszerét és árfolyamait. Az ország gazdasága nagyban függ az energiatermeléstől, különösen a földgázkitermeléstől, amely meghatározza az ország fizetési mérlegét és pénzügyi stabilitását.

A cikket írta: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot ) + kiegészítettük, mert találtunk pár hibát a tartalomban ( remélem mindet észrevettük ). Illetve a + néhány vicces videót mi illesztettük be a cikkbe 🙂