Hirdetés


Mennyire mocskos a készpénz? Ahhoz eléggé, hogy kezet kelljen mosnunk, a használata után!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 5 perc

A pár évvel ezelőtti COVID19-világjárvány (  2020. március 11-én nyilvánította  az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) világjárvánnyá ) idején hallottuk eddig a legtöbbször élő adásban elhangzani, hogy a pénz kezelése, fogdosása után, kezet kell mosni. Ezt már eddig is tudtuk ( elvileg ) de ekkor vált széles körben ismerté ez a figyelmeztetés.

COVID19-világjárvány ( Müller Cecília baki ) 

Igaz volt ez? Vagy csak mondtak valamit, hogy megnyugodjunk? Nos ez valóban igaz volt. Ez a figyelmeztetés egy valós, és helyes felhívás volt, pláne úgy, hogy még nem ismertük pontosan mennyire veszélyes ez az új fertőzés. Egyébként ez az állítás olyannyira igaz, hogy a mai napig helytálló. Konkrétan leírva. Ha készpénzt használsz, legyen az bankjegy, vagy érme, a használat után mossál kezet, de minimum ne nyalogasd az újaidat, vagy érintsd meg a szádat, dörzsöld a szemedet. Eddig a pillanatig talán sok újdonságot nem hallottál és igazából nem is nagyon fogok tudni írni ilyet, azonban megpróbálom összefoglalni az ezzel kapcsolatos részleteket, vagy nevezzük így, érdekességeket. Az egyik ilyen részlet talán az lehet, hogy itt nálunk Magyarországon, Müller Cecília az országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tagja,  2021-ben a Forbes magazin szerint a 8. legbefolyásosabb magyar nő…stb, aki ennyire elfáradt a sok sajtótájékoztatóba 🙂 …

…nem hangsúlyozta ki ( legalábbis én nem emlékszem, és nem is találtam ilyen videót ) a fémpénzeket is, mint veszélyforrásokat. Bár az igaz, hogy ebből a szempontból valóban “veszélyesebbek” a bankjegyek, amiről lentebb lesz majd részletesebb leírás. Ezért lehetett az, hogy a szennyezett pénz kifejezésre, sokan “csak” a bankjegyekre asszociáltak. Így tehát a leggyakrabban említett veszélyforrások a bankjegy, kézfogás, és a kilincs volt. Ezek ahogy fentebb írtam, helyes állítások, de persze sokkal több minden van, amit egy emberi kéz érint, megfog a mindennapokban. Bocsánat ezért a fenti videóért nem akartam elviccelni azt a veszélyt amit a pandémia okozott, de nem bírtam kihagyni. Egyébként a teljes összefoglalót erről a bakiról, itt tudjátok megnézni: Bakizott Müller Cecília 21-03-26

A “mocskos” pénz

Na de vissza a témánkhoz. A lényeg. Minden forgalomban ( elsősorban ) lévő pénz, legyen az bankjegy, fémpénz, szinte biztosan hordoz magával, magán baktériumot, vírusokat, protozoonokat. Erről több tanulmány is készült, neves orvosi lapokban, weboldalakon publikálták őket. Íme az egyik legátfogóbb: Dirty Money: A Matter of Bacterial Survival, Adherence, and Toxicity.

A “protozoon” vagy “protozoa” egy egységes csoportba tartozó, egysejtű organizmusokat jelöl. Ezek a szervezetek a biológiai rendszertanban a protiszták ( protiszták ) csoportjába tartoznak. A protozoák számos különböző alrendszert foglalnak magukban, és különböző formáik, méreteik és életmódjuk alapján sokféle fajuk van. A protozoák általában mikroszkopikusak, egysejtűek és eukarióták, ami azt jelenti, hogy sejtjük egy jól kialakult sejtmaggal rendelkezik. Mozgásuk változatos lehet, és tartalmazhatja a csillós mozgást ( cilia), ostoros mozgást ( flagellum ), vagy pseudopódiumok kiterjesztését, amelyek segítségével a sejt mozoghat. A protozoák rendkívül változatos környezetekben élnek, beleértve a szárazföldet, a folyókat, tavakat, tengereket és az élő organizmusok belsejét is. Néhány fajuk paraziták, mások szaprotrófok vagy ragadozók, azaz más organizmusokat esznek. Mivel egysejtűek, a protozoák az élővilág egyik egyszerűbb, de nagyon változatos csoportját alkotják.

Ebben a tanulmányban az addigiaknál részletesebb állításokat próbálnak megfogalmazni. Például leírják, hogy a témával kapcsolatban közel 100 tanulmányt találtak, amiket 1800-as évek óta publikáltak. Ezek az írások is mikroorganizmusok jelenlétéről számolnak be a bankjegyeken és/vagy az érméken. Az ő vizsgálatuk részletezi a vizsgált bankjegyek, és érmék összetételélt, ötvözetét, hogy képesek legyenek megállapítani, van-e különbség pénz és pénz között, ezen vizsgálattal kapcsolatban. Az alábbiakban leírom a tanulmány konklúzióját, amit a szerzők, kutatók foglaltak össze:


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Star Wars filmsorozat legelső részének megjelenésekor, Franciaországban még mindig használtak guillotine-t. (1977) Az utolsó ember, akit guillotine-nal fejeztek le, Hamida Djandoubi volt. 1977. szeptember 10-én végezték ki. A Star Wars ( Csillagok háborúja ) mozifilm első részének premierje pedig 1977 május 25.-én volt.

Konklúziók

Az emberi kézhez kapcsolódó mikrobiom a valutával összefüggésben betekintést nyújtott azon tényezőkbe, amelyek befolyásolják a baktériumok jelenlétét a bankjegyeken és érméken (a mikrokozmoszokban). A bankjegyeken lévő baktériumok jelenlétét nagymértékben befolyásolja a bankjegyek anyaga. A durva szálú anyagból készült bankjegyek nagyobb tapadást biztosítanak, míg a sima felületű bankjegyek gyenge bakteriális tapadást biztosítanak. Hasonlóképpen, a baktériumok jobban túlélnek a természetes rostokból készült bankjegyeken, mint a műanyag bankjegyeken. Nem úgy tűnik, hogy a bankjegyek mérgező hatást gyakorolnak a bakteriális mikrobiomra; ehelyett úgy tűnik, hogy a hidrofób polimerekből készült bankjegyek inert mikrokozmoszot biztosítanak, amely nem biztosít megfelelő élőhelyet, amely támogatja a baktériumok hosszú távú túlélését. A baktériumok jelenléte az érméken sokkal átmenetibbnek tűnik, mint a bankjegyeken. Az emberi kézhez kapcsolódó bakteriális mikrobiom rosszul él meg az érméken, ami úgy tűnik, hogy az érméknek a baktériumokra gyakorolt ​​közvetlen mérgező hatása miatt van. A baktériumok azonban képesek alkalmazkodni a környezetükben lévő érmefémekhez, és javítják élettartamukat, mire alkalmazkodnak az érmefémek jelenlétéhez.

 

Az itt bemutatott eredmények valamilyen módon megmagyarázzák a baktériumok megmaradását mind az érméken, mind a bankjegyeken. Fel kell ismerni, hogy az érméken és bankjegyeken lévő bakteriális mikrobiom csak a valuta mikrokozmosz korábbi környezeti hatásoknak, például az emberek általi pénzkezelésnek való kitettségét reprezentálja.

További érdekességképpen egy másik tanulmányt is linkelnék. Ebben azt vizsgálták, hogy mekkora mennyiségű kokain, vagy egyéb drog található az Egyesült Államok dollár bankjegyein. A tanulmány címe:  Determination of cocaine on banknotes using innovative sample preparation coupled with multiple calibration techniques. Az ebben leírtak pedig egyértelműen bizonyítják, hogy kimutatható a drog szinte az összes bankjegyen, csak annak mennyisége változik. Már a tanulmány elején megállapítást nyer az, hogy a bankjegyeket feltekerve, kokain, vagy más drog csíkokat szívnak fel a használók, ez okozza a szennyezést, majd bizonyos módokon keresztszennyeződés is történik. Erről tett megállapítást egy másik tanulmány is ( több is van ). Ezt pedig azért linkelem ide, mert 1996-os. Vagyis bizonyítja, hogy több mint 20 évvel ezelőtt sem volt más a helyzet 🙁 Íme ez a tanulmány: Cocaine Contamination of United States Paper Currency

De akkor mennyire “veszélyes” a pénz, és mit lehet tenni? Nos vicces, de lehetne a pénzt is mosni, tisztítani. Nyilván ez a bankjegyek esetében még problémásabb lenne, de ez úgy általában is kivitelezhetetlen. A megoldás valóban az, hogy  kezet mosol szappannal vagy kézfertőtlenítővel, miután megérintetted az érméket vagy bankjegyeket. Ha például a munkád része a “pénz fogdosása” ( kasszás vagy boltban, vagy bankban pénztáros…stb ) akkor használj eldobhatós kesztyűt. A következő, 2017-es tanulmány ( Filthy lucre: A metagenomic pilot study of microbes found on circulating currency in New York City ) pedig megnevez néhány konkrét pénzeken található mikroorganizmusfajt, amik az embereket ténylegesen érintik, vagy veszélyeztetik. Ilyen például az egyik legelterjedtebbek azok, amelyek pattanásokat okoznak.  Ezt lehet nem akarod hallani, de hüvelybaktériumokat, szájból származó mikrobákat, háziállatok DNS-ét és egyéb vírusokat is azonosítottak. De vannak sokkal veszélyesebb esetek is. Más kutatások (  Paper money and coins as potential vectors of transmissible disease ) kimutatták, hogy egyes bankjegyek és érmék olyan kórokozókat tartalmaznak, mint az Escherichia coli ( E. coli ), a szalmonella és a Staphylococcus aureus, amelyek súlyos betegségekhez vezethetnek. Arról szándékosan nem írtam, hogy egy adott vírus, baktérium mennyi ideig marad “életben” a készpénzeken, mennyire képesek fertőzni, ha nem figyelünk oda. Azért nem, mert ezt ne elemezd te sem, vélelmezd azt, hogy a készpénz amit a kezedben fogsz, minden esetben “veszélyes”. Én maximálisan készpénz párti vagyok, erről már írtam, hogy miért ( Isten megteremtette az embert, saját képmására… A bank megteremtette a “pénzt”, saját kedvére! ), azonban ha valaki valóban tart ezektől a veszélyektől, vagy sajnos betegesebb az átlagtól, akkor neki valóban érdemes mellőzni a készpénz használatot. De azt is tudni kell, hogy bár a bankkártyádat elviekben csak te, vagy a családod érinti meg, a felületén ugyanúgy megjelenhetnek vírusok, baktériumok. Okostelefon, okosóra? Ezekkel is ugyan ez a helyzet. Azonban az elmondható, hogy a bankkártyák, okos eszközök használata valóban kevesebb kockázatot jelent, ha a rajtuk megtapadt vírusokat, baktériumokat, veszélyforrásokat vizsgáljuk.

A helyes kézmosás ( videó )

Egyébként ezek a tanulmányok, sok esetben csak az Egyesült Államok területén található pénzeket vizsgálták. Azonban ezeket olvasva, és értelmezve, vizsgálat nélkül is megállapíthatjuk, hogy a világ minden táján, országában hasonló lehet a helyzet, de akadhat olyan terület ahol kevésbé, és olyan is ahol sokkal jobban “szennyezett” a pénz. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a fémpénzek “veszélytelenebbek”, a bankjegyek “veszélyesebbek”. Hibát nem követünk el, ha gyakran mosunk kezet, és nem csak a készpénzek használata után. Hogyan kell helyesen kezet mosni? Ezt pedig Jurinka Szilveszter bencés testvér, a Pannonhalmi Főapátság szerzetesközösségéből, fogja bemutatni nekünk, az alábbi videóban, ami szintén a már fentebb említett COVID19-világjárvány idején készült.

 

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések