A világ egyik legtitokzatosabb, és legelzártabb országának pénztörténete!

A világ egyik legtitokzatosabb, és legelzártabb országának pénztörténete!
Egy boldog turista, aki taxit hív a Ryanggang Hotel közelében, 1986 körül. A legtöbb ember álmában sem gondolná, hogy Észak-Koreába utazik nyaralni. De ezek a ritka pillanatképek az 1970-es és 1980-as évek észak-koreai üdülési prospektusaiból és képeslapjaiból azt mutatják be, hogy a Kim-dinasztia hogyan csábította a turistákat az országba. A koreai KNDK által szponzorált ünnepi brosúrák észak-koreai nőket mutatnak be, akik napoznak az ország strandjain, férfiakat akik röplabdáznak, és párokat, akik finom ételeket fogyasztanak a legjobb éttermekben. Ezek a huszadik század végi képek még feltűnőbbek manapság, tekintve, hogy a mai Észak-Koreában az ország lakosságának nagy része a túlélésért és az éhínség ellen küzd – miközben Kim Dzsongun megszállottja nukleáris programjának.

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1887-ben néhány politikus férfiember úgy döntött, hogy poénból felkérik Susanna M. Salter-t, hogy induljon ő is a közelgő polgármester választáson. A férfiak ezzel a megmozdulással azt akarták bizonyítani, hogy a város polgárai nem fogják hagyni, hogy egy nő irányítsa őket. A tervük azonban nem jött össze, ugyanis a nő a szavazatok 2/3-t megszerezte, amivel meg is nyerte a választást.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 14 perc

A Koreai-félsziget Kelet-Ázsia egyik legmeghatározóbb része. A történelme során, ott indult, ott végződött, vagy csak simán ott zajlott számtalan konfliktus, ami befolyásolta az egész térség további sorsát. A félsziget monetáris történetéből, most csak egy bizonyos időszakot, és azon belül is csak az északi részt mutatnám be. Azt hiszem mindenki tisztában van azzal, hogy jelenleg az északi rész, az konkrétan Észak-Korea ( hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság  ) országot jelenti. Ennek a különleges, elzárt, még  sztálinista berendezkedésű, azonban pontos megfogalmazással,  dzsucse-eszmét követő országnak a pénztörténetét mutatnám be röviden. 

dzsucse, helyes átírással csucshe ( hangul: 주체, handzsa: 主體, RR: Juche, ’uralom önerőből’ ) egy autarkikus, rendkívül kevert politikai és valamelyest vallási eszmerendszer, Észak-Korea hivatalos ideológiája és a rajta alapuló állam, valamint az azt uraló Kim-dinasztia hatalmának alappillére. Észak-Korea első vezetője, Kim Ir Szen alkotta meg a marxista, a marxista–leninista, a sztálinista, a nacionalista, a neokonfucianista és a hagyományos koreai eszmék és szokások összedolgozásával.- wikipedia.org

A koreai-félszigeten szinte mindig volt valamilyen konfliktus, vagy háború. Ütközőpont volt különböző érdekszférák között. Az első kínai-japán háborút ( 1894. augusztus 1. és 1895. április 17. ) elsősorban Korea birtoklásáért vívták, melynek során a kínaiak vereséget szenvedtek, amely a Csing-dinasztia hanyatlását eredményezte, Japán pedig a térség egyik nagyhatalma lett.

1894. szeptember 17. A japán birodalmi haditengerészet a p’yongyangi győztes szárazföldi győzelem után,  megsemmisítő csapást mér Kínára a Yalu folyó melletti csatában.

A simonoszeki békeszerződést a háborút lezáró békeszerződést, 1895. április 17-én írták alá. A megegyezés  értelmében Kína lemondott a Koreai-félszigetről és beleegyezett Korea függetlenségébe. Továbbá átadta Japánnak a Liaotung-félszigetet, Tajvant és a Penghu-szigeteket, valamint 200 millió tael ( mintegy 7450 tonna ezüst ) hadi kártérítést kellett kifizetnie. A kínaiak emellett egy kereskedelmi szerződés keretein belül, engedélyezték a japán kereskedelmi hajózást a Jangcén, japán fennhatóság alatt álló manufaktúrák létrehozását, illetve további négy kikötőt nyitottak meg a nemzetközi kereskedelmi forgalom előtt. A térséget szorosan figyelő európai nagyhatalmak, Franciaország, Oroszország és Németország azonban nem nézték jó szemmel Japán térnyerését a térségben, és beavatkozásuk hatására Japánnak – további 30 millió tael kártérítés fejében – le kellett mondania a Liaotung-félszigetről ( Port Arthur ).

Érdekesség: A Tajvanon állomásozó kínai csapatok és vezetőik nem akarták elfogadni, hogy a békeszerződés értelmében a sziget Japán fennhatóság alá kerül. Május 23-án ezért kikiáltották a sziget függetlenségét és megalapították a Tajvani Köztársaságot. Azonban május 29-én japán csapatok szálltak partra a szigeten Kabajama Szukenori admirális parancsnoksága alatt és öt hónapos hadjáratban vereséget mértek a köztársasági csapatokra. A japánok elfoglalták a sziget legnagyobb településeit, majd 1895. október 21-én a köztársaság fővárosát, Tajnant is.- wikipedia.org

Közben egy másik, a félszigeten nagy befolyással rendelkező ország számára ( aki csapatokat is állomásoztatott a térségben, elsősorban Mandzsúriában ),  Kína meggyengült pozíciója,  a távol-keleti érdekeltségek nagymértékű bővülését tette lehetővé. Ez az ország Oroszország volt, aki például pénzügyi tanácsadót küldött Koreába, ( Alexiev ), akinek az irányítása alatt, 1898 március 1.-én megalakult az Orosz-Koreai Bank első ázsiai fiókja. 1901-ben Alexiev engedélyezte egy új három darabból álló érme készlet verését. A címletek 1 chon ( 28 mm, 8 gramm ) , 5 chon ( 20,5 mm, 5,4 gramm ) és fél won ( 30,9 mm, 13,5 gramm ) voltak. A fél won-os érme, 90 %-os ezüstből ( 10% réz ) készült, az 1 chon érme összetétele 98% réz, 1% ón és 1% cink, míg az 5 chon érme 75% réz és 25% nikkel. Az érmék érdekessége, hogy az érmeképe, a hagyományos sárkány, vagy főnix madár motívumot, az orosz birodalmi sas váltotta fel. Emiatt ezeket az érméket “sas” érméknek vagy Eagle Series-nek nevezik. Az összes “sas”-érmét a koreai Yongsan-ban lévő pénzverdében állították elő. Ezek érmék rendkívül ritkák, mivel Japán elkobozta és megsemmisítette a többségüket, miután átvette a teljes hatalmat Korea felett. Az “orosz megszállás” alatt, forogtak még bankjegyek is 1945-ig.

Orosz uralom, Kuang Mu 1/2 Won Year 5 ( 1901 ) XF45 PCGS,KM1123, Heritage World Coin Auctions, NYINC Signature Sale 3071   2019. január 6–7. Becsült: 8000$ ( jelenlegi árfolyamon kb.: 3,3 millió Ft ) Megvalósult ár: 16500 $ ( jelenlegi árfolyamon kb.: 6,9 millió Ft )

Nos tehát a Japánok útjában már nem állt Kína, azonban Oroszországgal is kezdeni kellett valamit. Japán célja a gyarmatszerzéseken túl a terjeszkedő Oroszország kiszorítása volt az ázsiai területekről, Oroszországé pedig minél több keleti gyarmat megszerzése volt. A két hatalom közötti ellentétek eredményezték a Az orosz–japán háború (1904–1905).  A nyugati nagyhatalmak döntő többsége ( legalábbis a médiában ez volt a narratíva ) Japán pártján állt, kivéve Németországot ( II. Vilmos német császár attól tartott, hogy a háború az Európára törő „sárga veszedelem” előjátéka ). A főbb csaták Port Arthur kikötő-erődítményénél, a Liaotung-félszigeten és a Port Arthurtól Harbin városáig húzódó vasútvonal mentén zajlottak. A háborút általában a japánok katonai sikerei jellemezték és végül a ő győzelmükkel zárult le. Így már sem Kína, sem Oroszország nem állt Japán útjában, a nyugat nagyhatalmak pedig nem ellenezték ( ekkor még ) a  japán terjeszkedést.

8 hüvelykes orosz aknavető üteg 900 méterrel a sandepui ellenséges állások előtt ( fotó: Victor Karl Bulla )

A háború után, a japánok szerződés kötöttek a koreaiakkal, ( 1905-ös Japán–Korea Szerződés ), más néven Eulsa Szerződés, Eulsa Unwilling Szerződés vagy Japán–Korea Protektorátus Szerződés aminek értelmében a Koreai Birodalom, a Japán Birodalom protektorátusa lett. A szerződés megfosztotta Koreát diplomáciai szuverenitásától. A japán csapatok ekkor még csak stratégiai pontokon állomásoztak az országban, de 1910-ben megszállták Koreát ( 1910. augusztus 22-én a Japán Birodalom formálisan is annektálta a Koreai-félszigetet.  ), majd remek időzítéssel szálltak be az I. világháborúba a szövetségesek oldalán, ami végül számukra további kínai és csendes-óceáni német érdekeltségek megszerzését eredményezte. A japán uralom a Koreai-félszigeten 35 évig tartott, ezt az időszakot Gyarmati Korea-nak is szokták nevezni.

A megszállás ellen, a koreai nacionalisták nem tudtak hatékonyan fellépni, mivel már ekkor feszültek köztük ellentétek. A nyugati, illetve kommunista, vagy koreai tradíciókhoz visszanyúlva szerettek volna küzdeni. A függetlenségi törekvések gyakran hatalmas tüntetésekké nőttek, amiket Japán katonai erővel ( a lojális koreai kormányzati  csapatokkal is megerősítve ) fojtott el mindig. Megindult a migráció Oroszország, és Kína felé, 3 ideiglenes kormány is alakult.

A japán megszállás alatt Korea pénzneme a koreai jen volt. Egy koreai jen egyenértékű volt egy japán jennel, és nagyrészt olyan bankjegyekből állt, melyek kinézetre a japán jen “hasonmásai” voltak. Japán mintára a jent 100 szenre osztották fel. A jent az észak-koreai – és a dél koreai von váltotta fel 1:1 arányban 1945-ben. Az első bankjegyeket 1902, és 1910 között a Daiicsi Bank bocsátotta ki. 10, 20 és  50 szen, továbbá az 1, 5 és 10 jenes címletek készültek. A szen bankjegyekre függőlegesen írtak, így azok, az 1872-es japán szen bankjegyekre és a századfordulói japán katonai kibocsátású jenre hasonlítottak. 1909. november 10-én  létrehozták a  Koreai Bank ( más néven Csoszon Bank )-ot, Szöulban, amelynek feladat egy új bankjegysorozat kibocsátása volt. A bank devizatartalékainak nagy részét a Japán Bank által kibocsátott bankjegyek és kereskedelmi papírok alkották. A Csoszon Bank végül több sorozatot is készített, 1, 5, 10 és 100 jenes ( 1911, 1932, 1938, 1944, 1945 ), vagy 5, 10, 20, 50 szen ( 1916, 1919, 1937 ) címletekben, de létezett egy 1000 jenes bankjegy is, de ez nem került forgalomba.

Koreai 1 jen, 1932

A gyarmati időszak, Japán 1945-ö, II. világháborús vereségével ért véget, ami azonban nem jelentette, hogy béke és nyugalom szállt volna az országra. A háború alatt Koreában állították elő a Japán Birodalom számár létfontosságú hadiipari eszközök nagy részét, illetve a koreai hadsereg, a Japán Császári haderő részeként harcolt is a háborúban. Ezzel egyidőben ellenállását kifejezve az ideiglenes kormányzat hadat üzent az újonnan megalakuló Felszabadító Hadsereggel a Japán Birodalomnak és Németországnak is. 1943 végén Franklin Roosevelt, Winston Churchill és Csang Kaj-sek megállapodott, hogy a Koreai-félsziget „megfelelő időben” függetlenedni fog. Ehhez később Sztálin is áldását adta. 1945 februárjában Sztálin ígéretet tett, hogy a szovjet csapatok is bekapcsolódnak a távol-keleti harcokba. A potsdami konferencián a résztvevő hatalmak megállapodtak, hogy a Koreai-félszigetet két megszállási övezetre osztják. A 38. szélességi foktól északra a szovjet csapatok, délre az amerikai egységek vonulnak be és fegyverzik le a japán megszálló sereget.

A japánok a megszállás alatt mindvégig próbálták különböző narratívákkal igazolni a gyarmatosítást. Ilyen például a „Naiszen ittai” ( jelentése „Korea és Japán egy test”. Japán úgy próbálta elviekben legitimálni gyarmatosító lépését, hogy a koreai népet és kultúrát közös gyökerektől származtatta, így azt újra egy nemzetté (egy testté) formálni nem számított „bűnnek”. A megszállásnak számtalan, a későbbieket befolyásoló hatása volt.

Kim Ir Szen, a későbbi észak-koreai diktátor családja a megszállás és országos éhínség hatására költözött Mandzsúria területére, és a kínai Csilinben a Jüven Középiskola diákjaként csatlakozott az ott működő titkos marxista szervezethez. Az észak-koreai dokumentumok alapján ő maga volt a Pektuszan vidékén létrejövő japánellenes csapatok egyik vezére és alapítója. 1942-re Kim Ir Szen a Vörös Hadsereg kapitányi pozíciójáig emelkedett. Ekkor vette fel az Ilszong utónevet, ami „Japánt legyőzőt” jelent (cirill betűs átírásban vált Ir Szenné). A japán megszállás hatására döntöttek úgy a potsdami konferencián részt vevő nagyhatalmak, hogy a Koreai-félszigeten két nemzet beavatkozására van szükség, ezzel két eltérő ideológiájú félszigetet létrehozva, mi később a koreai háborúhoz vezetett. -wikipedia.org

Észak-Korea születése, az első pénzkibocsátás

Ideáig követtük az egységes Korea történetét, de most a továbbikban csak Észak-Koreával fogunk foglalkozni. 1945 augusztusában szovjet fennhatóságú ideiglenes kormányzatot hoztak létre Phenjanban ( A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott ), amely a szovjetbarát Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ( KNDK ) 1948-as megalapításáig állt fenn. Észak-Korea vezetője Kim Ir Szen lett. Délre harcoló amerikai csapatok vonultak be, majd 1948. augusztus 15-én kikiáltották a Koreai Köztársaságot.

A kettészakadt Korea fő célja az újraegyesítés volt. Azonban a két újonnan alakult “ország” nem volt képes erről békés úton megegyezni, ami az 1950-ben  ( 1950. június 25-én Kim Ir Szen csapatai átlépték a határvonalat és Szöul felé vették az irányt ) kitört koreai háborúhoz vezetett. A háborúban végül egyik fél sem aratott győzelmet,  és a panmindzsoni fegyverszünet megkötésével ért véget 1953. július 27-én, amelyben a határvonalat az eredetihez közel húzták meg, és létrehozták a koreai demilitarizált övezetet. Jogilag máig tart a háború, mivel a felek csupán tűzszünetet kötöttek 1953-ban, amelynek felmondásával Észak-Korea 1994 óta már legalább hat alkalommal fenyegetett, és végül 2013 márciusában hivatalosan fel is mondott.

A KNDK hivatalos pénzneme az észak-koreai won, a pénznem kódja KPW. A KPW-t 1947. december 6-án tették Észak-Korea hivatalos fizetőeszközévé, amikor felváltotta a koreai jent, amely Korea japán megszállása idején volt forgalomban a második világháború alatt. A hivatalos pénz, koreai nyelven: 조선민주주의인민공화국 원 vagy ₩. Köznyelvben az észak-koreaiak szülőföld-pénz ( 조국 돈; csoguk ton ) néven hívják. Mind ez idáig több sorozat is készült.

1947-es sorozat: koreai és japán

Korea 1945-ös felosztása után Észak-Korea 2 évig folytatta a koreai jen használatát, mígnem 1947. december 6-án megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Bankja, és új valutát bocsátottak ki. 1947-ben 15, 20 és 50 chon, 1, 5, 10 és 100 wonos bankjegyek jelentek meg. Ezeken a bankjegyeken található volt japán írás.

100 won, 1947, Elöl: Munkás és gazda középen, Hátul: Hegy középen, Méret: 170 x 95 mm

1959-es sorozat: KNDK

1959-ben kiadta első bankjegyeit, az új bankjegyek nem tartalmazták a korábban megjelent japán írást. Ezeken a jegyzeteken az ország neve koreaiul szerepel: 조선민주주의인민공화국 ( ejtsd: chosŏn minjujuŭi inmin konghwaguk ). Az új won átváltása 1 a 100-hoz történt. Vagyis 100 régi won-ért lehetett váltani 1 új won-t. Címletek, 50 chon, 1 won, 5 won, 10 won, 50 won, 100 won.

100 won 1959, Elöl: Gyár és gőzvonat középen, szerszámok bal oldalon, Hátul: Folyó és hegyek középen, Vízjel: Szaggatott vonalak, Méret: 225 x 95 mm, Ez egy hatalmas bankjegy!

Ezeken a bankjegyeken már megjelenik a jellegzetes Észak-koreai címer. Az emblémán az ötágú vörös csillag látható, amelyet széles körben használnak a szocializmus szimbolizálására. A csillag a Paektu-hegy ( Korea legszentebb hegye ) és a jólétet és önfenntarthatóságot képviselő vízerőmű-gát felett ragyog. Az ország “termékeny” földjeire pedig a rizskalászok utalnak  ( „arany talaj” ). A címeren található piros szalagon a „Koreai Népi Demokratikus Köztársaság” felirat olvasható, amely Észak-Korea ( vagy röviden a KNDK ) hivatalos neve. Az ország címere a Szovjetunió címerének mintájára készült, a koreai–szovjet szoros barátság jelélül.

1978-tól sorozat: szocialista, illetve nem szocialista változatok

1978-ban Észak-Korea kiadott egy híres bankjegysorozatot, amelynek 1, 5 és 10  won címleteinek több változata lett forgalomba helyezve, amelyek célja az  emberek szocialista vagy kapitalista ( nem szocialista ) “hovatartozásának”  szétválasztása volt: az egyik szín az észak-koreaiaknak, a másik a kommunista országokból érkező nemzetközi látogatóknak szólt, és a harmadik szín pedig a nem kommunista országokból érkező látogatóknak készült. Az  észak-koreai érmékhez hasonlóan, amelyek némelyike ​​hasonló rendszert használt, ezeknek a bankjegyeknek a piaci értékében nincs nagy különbség, és tetszés szerint gyűjthetők. Az 1978-as sorozatból származó 100  won  bankjegy volt az első, amelyen a vezető Kim Ir Szen ( Kim Il-sung ) portréja szerepelt.

Észak-Korea vintage fotó Hamhungról (?), amelyen régi buszok, járókelők és sztálinista háztömbök láthatók – “Dél-Hamgyeong utcái”, Ez egy igazán retró propagandakép a “KNDK” magazin 1975-ös számában jelent meg, de a táj azóta sem sokat változott az évek során… ;-), 

A teljes sorozat tehát: 1 won ( Általános forgalomra kiadva ( észak-koreai állampolgárok számára, nincs pecsét ), Kiadva szocialista látogatók számára ( zöld pecsét koreai szöveggel a bal alsó sarokban ), Kiadva nem szocialista látogatók számára  ( piros pecsét koreai szöveggel a bal alsó sarokban ), illetve további 1 won ( Kiadva szocialista látogatók számára, kék díszesebb pecsétel a bal alsó sarokban ).

Hirdetés

Az 5 won esetén is hasonló jelzések, változatok. Általános forgalomra kiadva ( észak-koreai állampolgárok számára, nincs pecsét ), Kiadva szocialista látogatók számára, 1983 ( bal alsó részén zöld pecsét koreai szöveggel ), Kiadva nem szocialista látogatók számára, 1983 (  piros pecsét koreai szöveggel balra lent ), Kiadva nem szocialista látogatók számára, 1986 ( piros díszesebb pecsétel pecséttel balra lent ), Kiadva szocialista látogatóknak, 1986 ( kék díszesebb pecsétel pecséttel balra lent )

10 won: Általános forgalomra kiadva ( észak-koreai állampolgárok számára, nincs pecsét ), Kiadva szocialista látogatók számára ( zöld pecsét a jobb felső sarokban ), Kiadva kapitalista látogatók számára ( piros pecsét a jobb felső sarokban ), Kiadva kapitalista látogatók számára ( piros díszesebb pecsétel pecséttel a bal felső sarokban ), Kiadva szocialista látogatók számára ( kék díszesebb pecsétel a bal felső sarokban ).

Egy példa 10 won-os címleten bemutatva

50 won: Általános forgalomra kiadva ( észak-koreai állampolgárok számára, nincs pecsét ),  Nem szocialista látogatók számára kiadva ( piros pecsét a jobb alsó sarokban ), Kiadva szocialista látogatók számára ( kék díszesebb pecsétel a jobb alsó sarokban ) A 100 won-os címlet, csak általános forgalomba került.

100 won, 1978

1988-as, 1992-es és 2002-es sorozat

Észak-Korea 1988-as bankjegyeit ismét szocialista/nem szocialista látogatók számára bocsátották ki, ezúttal eltérő mintázattal, nem csak különböző színekkel. A címletek 1, 5, 10 és 50  chonban voltak , valamint 1, 5, 10 és 50  won . 1992-ben és 2002-ben további sorozatok következtek ( ezek tulajdonképpen kötvényeként, váltóként funkcionáltak és 1992-től 2009 decemberéig bocsátották ki ), egyre magasabb címletekben, ahogy az infláció növekedni kezdett az országban. De adtak ki 2005-ben is ( 200 won ), és 2006-ban is önálló címleteket ( 1000, 5000 won ).

2009-es sorozat: valutareform

2009 decemberében Észak-Korea kormánya leértékelte valutáját, hogy megállítsa az elszabadult inflációt. Észak-Korea az állami rádióban bejelentette, hogy az árfolyamot 100 régi won és 1 új won között fogják meghatározni, és a lakosok csak 150 000 wont válthatnak át az új valutára ( erre 7 napot kapott mindenki ). A megengedett összeget meghaladó készpénzt állami bankokban kell tovább tárolni. Ez a leértékelés, gyakorlatilag eltüntette a lakosság megtakarításait, de facto elszegényített mindenkit.

A harmadik won aktuális sorozatát 5, 10, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 wonos értékben bocsátják ki. Kim Ir Szent csak a legmagasabb címletek előlapján ábrázolják, a 100 wonos jegyzeten a Magnólia ( a nemzeti virág ) és más ábrázolások találhatóak, amelyek általános embereket vagy különféle észak-koreai emlékműveket mutatnak be.

Az 5, 10 és 50 vont váltókon a kibocsátási év szerepel, ami történetesen “Juche 91, 2002”. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy 2002-ben nyomtatták ki, amikor elfogadták a július 1-jei gazdaságirányítási reformintézkedéseket. A 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 értékű bankjegyeken azonban a “Juche 97, 2008” volt a kibocsátási év.

Valójában szinte minden évben felröppentek a hírek, hogy “újracímletezést” hajtanak végre, így fennáll annak a lehetősége, hogy a hatóságok bár 2002-ben állították  elő az új címleteket, tudatosan vártak a megfelelő időpontot azok kiadására. Valójában 2002 júliusában az egyik fő oka annak, hogy az árak ugrásszerűen megugrottak, és a valuta oly sokat veszített értékéből, egy pletyka volt erről az  “átváltásról”. Van még egy lehetőség: Észak-Korea a 2002-es évet akarja hangsúlyozni, mint az ” új gazdaságirányítási rendszer ” kiindulópontját. A jövőben, ha az észak-koreai gazdaság stabil lesz, akkor a hatóságok arra utalhatnak, hogy ez a stabilitás a július 1-jei gazdaságirányítási reformintézkedés eredménye.

Érdekesség:  A folyamat részeként a régi vont 2009 november 30-án kivonták a forgalomból, és az új sorozatot csak december 7-én bocsátották ki. Ez azt jelenti, hogy az észak-koreaiak addig semmilyen jószágot és szolgáltatást nem tudtak pénzért szerezni. Ezen időszak alatt a legtöbb bolt, étterem és tömegközlekedési szolgáltatás elérhetetlen volt. Csak azok az üzletek maradtak nyitva, mely a politikai vezető réteget és a külföldi turistákat szolgálták ki. Itt csak valutával lehetett fizetni. Az intézkedések eredményeképp olyan érzés alakult ki az észak-koreai hivatalnokokban, melyek szerint polgári engedetlenség indulhatott meg az országban. Azonban a jelentések szerint emiatt egy idősebb házaspár öngyilkosságot kísérelt meg. A kínai Xinhua hírügynökség szerint Észak-Koreában teljes pánik volt. Minden katonai támaszponton készültségben álltak, és egyes meg nem erősített hírek szerint utcai tüntetések is voltak, melynek eredményeképp megengedték a lakosoknak, hogy nagyobb összegű pénzt válthassanak be. 2010 januárjában a valutareformot kivitelező pártfunkcionáriust, Pak Namgi ( 박남기 )t menesztették, mert zavargások törtek ki az országban, egekbe szöktek az árak. Ugyanazon év márciusában az újságok arról számoltak be, hogy ki is végezték őt. -wikipedia.org

5000 won, 2006

Egyéb észak-koreai bankjegyek

A normál kibocsátású bankjegyek mellett az észak-koreai papírpénzek is kaphatók speciális limitált  emlékjegyként  és  mintaként  ( ez utóbbiak a 견본 jelű karakterek alapján azonosíthatók ).

Érdekességek: 2001-ben Észak-Korea a jelképes 1 dollár egyenértékű 2,16 wonnal átváltási árfolyamot állapított meg. ( Ennek alapja állítólag Kim Dzsongil február 16-i születésnapja. )  Az amerikai dollár és más fizetőeszközök sokkal azonban sokkal többet érnek a feketepiacon, mint hivatalosan. Figyelembe kell venni a kiadási dátumokat is az érték pontos meghatározásához.

Hogyan lehet jelenleg Észak-Koreai won-hoz jutni?  Az észak-koreai pénzhez kétféleképpen lehet hozzájutni. Phenjanban felkeresheti a Kwangbok Áruházat, ahol átválthatja devizáját új észak-koreai won valutára, és vásárolhat az üzletben. Ezt a pénznemet azonban az üzleten kívül nem lehet használni. A második lehetőség a Rason – Special Ecomomic Zone látogatása. Az ország északkeleti részén található, Kínával és Oroszországgal határos. A külföldi látogatók magánpiacokat fedezhetnek fel, és bankszámlát nyithatnak egy észak-koreai bankban. Saját fiók létrehozása után a látogató jogosult lesz egy helyi bankkártyára, amelyet az ATM-eknél és a város különböző üzleteiben használhat fel. Ebben a zónában szabadon költhető az észak koreai valuta a külföldiek számára is.

Érdekesség: Annak ellenére, hogy a won a nemzeti valuta, a kínai RMB ( A kínai yuan a Kontinentális Kína hivatalos pénzneme. Technikailag a yuan a renminbi ( RMB ) alapegysége, de a két nevet sokszor szinonímaként használják. )-t széles körben használják Észak-Koreában,  a helyiek kedvelik. Az RMB-ben történő átváltások is egyszerűbbek. Az EURO-t és az USD-t a legtöbb helyen elfogadják, azonban a váltást RMB-vel, euróval vagy a fentiek keverékével oldják meg. Ha látogatóba érkezik most egy külföldi Észak-Koreába, erősen javasolt, hogy RMB-t vigyen magával, hogy könnyebbé és kényelmesebbé tegye utazásait. Észak-Koreában nem mindig fogadnak el euróérméket. Ha a bankjegye szakadt, piszkos, régi vagy kifakult, problémákba ütközhet a helyiek elfogadásával. Az észak-koreaiak ugyanis előnyben részesítik a tiszta és ropogós bankjegyeket. Ne lepődjön meg, ha 2 dolláros bankjegyet kap Phenjanban aprópénzként. A keleti kikötővárosban, Wonsanban korábban a japán jent használták, de ahogy a 90-es években a japán turizmus lecsökkent, és a jen iránti kereslet is.

Az ország jelenleg a világ egyik legelzártabb, és szankcionáltabb országa, éppen ezért technikailag tilos észak-koreai valutát kivinni az országból. Ha a KNDK vámellenőrei az Ön  poggyászában találják meg, a tisztek udvariasan tájékoztatják, hogy ez nem megengedett, és le kell mondania a készpénzről. Azonban nem ritka, hogy a turistáknak sikerül készpénz kivinniük Észak-Koreából emlékül. Az észak-koreai pénz, nem konvertibilis ( átváltható ), csak belföldön használható valuta.

Konvertibilitás: Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság nyomán világszerte megszűnt a pénzek aranyra való átválthatósága. Az erős gazdasággal rendelkező országok azonban továbbra is biztosították saját pénzeik nemzetközi forgalomképességét azzal, hogy többé-kevésbé szilárd árfolyamokon lehetővé tették annak átválthatóságát más országok pénzére. Ekkor lett használatos a „konvertibilis valuta”, azaz átváltható pénz kifejezés ezekre a nemzeti fizetőeszközökre. A közbeszédben az ilyen pénzeket „kemény valutának” is nevezték, ellentétben a „puha valutákkal”, amelyek nem, vagy csak illegálisan, bizonytalan árfolyamokon voltak átválthatók. Ez a megkülönböztetés mindmáig fennmaradt.- wikipedia.org

Ahhoz, hogy teljes legyen ( vagy legalábbis próbáljon az lenni  🙂 ) a cikk, szót kell ejtenünk a forgalomba került érmékről is, hisz eddig csak a bankjegyeket néztük végig. Észak-Korea 1959-ben bocsátotta ki első érméit. Az ország ugyanazokat a pénzegységeket használta, mint Dél-Korea , 1 won 100 chonnak felel meg.

Ahogy azt fentebb írtuk, az első pénzkibocsátásra 1947-ben került sor, amely csak bankjegyekből állt, érméket ekkor még ne vertek. A későbbiekben azonban a második körben, fém érméket is forgalomba bocsátottak. A sorozat minden darabja, alumíniumból készült, az alábbi csillaggal jelzett címletek esetén, a bankjegyekhez hasonlóan több típus készül. ( a vereteken is csillagokkal jelölve ).

  • Csillag nélkül: azokon az érméken, amelyeket Észak-Koreában használnak fel az állampolgárok.
  • ★ Egy csillag: más kommunista országokból érkező látogatók általi használatra szánt érméken.
  • ★★ Két csillag: a nem kommunista országokból érkező látogatóknak szánt érméken.

Ez a gyakorlatban így nézett ki:

  • 1959: 1 chon*, 5 chon, 10 chon*.
  • 1970: 1 chon
  • 1974: 5 chon*
  • 1978: 50 chon*
  • 1987: 1 won
  • 2005: 5 won, 10 won, 50 won, 100 won

Sok esetben a a dátumok nem feltétlenül jelentik a pénzverés tényleges évét; mivel gyakran a terveket a dátumok megváltoztatása nélkül újra felhasználták. A következő kiadás pedig 2002, és 2008. Ezeknél a vereteknél nincs kettős rendszer.

  • 2002: 10 chon, 50 chon, 1 won
  • 2008: 1 chon, 5 chon

Ezeknek az érméknek nincs különösebb numizmatikai értékük, amiket nehezebb beszerezni, és magasabb árat képviselnek, azok a minta érmék.  Az érméken található 견본 írásjelek alapján ismerhetjük fel őket, amelyet „gyeonbon”-nak ejtenek, és jelentése „minta”. Ezt az alábbi ábra szemlélteti.

Észak-Korea ezüst és arany érmék

Észak-Korea a legtöbb más országhoz hasonlóan rendszeresen próbált a nemzetközi érmegyűjtők piacán megjelenni. A külvilág nagy részével szembeni évek óta tartó, híresen kemény retorika ellenére a KNDK nem félt attól, hogy gyűjthető arany- és ezüstérméket adjon el külföldi rajongóknak. Néhány arany, és több ezüst gyűjtői veret készült. Alább erre mutatunk egy érdekes darabot. 0.999%-os ezüstből készült, az esemény amit “megörökít”, magáért beszél. Labdarúgó Világkupa, USA 1994. Az érmekép, és itt elsősorban a focistákra 🙂 gondolok, nem túl élethű, és még művészinek sem nevezném, olyan mintha az átlagosnál azért ügyesebben rajzoló, de zseninek 🙂 nem nevezhető tervező készítette volna.

500 won, 1994, gyűjtői kiadás

Nos ahogy egyéb cikkeim végén is írtam már, ha találok még hasznos információt a témával kapcsolatban, vagy kihagytam valamit, pótolni fogom. Azt azonban már most jelezném, hogy biztosan lenne, és lesz ilyen, és a fentebb leírtakban is lehet több “hiba” is. Az észak-koreai bankjegyek, és érmék, de legfőképpen a korai bankjegyek gyűjtése nem nevezhető könnyűnek. A kibocsátások beazonosítása, pontos meghatározása sok esetben nehézkes. A több lépcsős jelzések ( általános forgalomba, külföldieknek ) tovább nehezítik ezt, és a korai bankjegy kiadások esetén a koreai, és japán írás és jelzések megkülönböztetése és felismerése sem egyértelmű. Éppen ezért, erről írni sem az :)…. ezért kérlek nézzétek el nekem ha hibáztam, ígérem ha találok javítani valót, javítani fogom.

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

Mikor kezd végre érdemben emelkedni az arany és ezüst árfolyama?

Egy kis arany, és ezüst piaci körkép következik. Aki figyeli a tőzsdéket, az aktuális árfolyamokat, azt hiszem érthetetlenül nézi, ahogy >>>

A legdrágább magyar pénzérme, amely nyilvános, dokumentált áron kelt el!

A legdrágább magyar pénzérme, amely nyilvános, dokumentált áron kelt el, egy 1642-ben vert körmöcbányai III. Ferdinánd ( 1637–1657 ) tízszeres dukát. 2020. >>>

Egy volt francia gyarmat, ahol még mindig nincs saját forgalmi érme kibocsátva.

Ez a rövid cikk, Afrika kedvelőknek készült, és egy volt francia gyarmati országról szól, pár mondatban. Ez az ország,  Szenegál, >>>

Hirdetés