Az Egyesült Államok története korántsem csupán háborúk, terjeszkedés és politikai víziók sorozata: a nemzet sorsa legalább annyira múlott pénzügyi döntésein, mint katonai sikerein. Az 1783-ban kivívott függetlenség ugyan megteremtette az új állam politikai önállóságát, ám gazdasági értelemben az ország súlyos adósságterhek és instabil pénzügyi környezet között vergődött. A kérdés már a kezdeteknél így hangzott: hogyan teremthető meg egy olyan egységes bankrendszer, amely képes kezelni a fiatal köztársaság kihívásait?
A válasz kísérletei vezettek az Első, majd a Második Egyesült Államok Bankjának megalapításához – és azokhoz a politikai küzdelmekhez, amelyek végül Andrew Jackson elnökségének központi konfliktusává váltak. A “Bankháború” több volt egyszerű intézményi vitánál: a gazdasági hatalom, az alkotmányosság és a demokrácia kérdéseinek összecsapása formálta. Az alábbi áttekintés azt mutatja be, hogyan jött létre az ország első központi bankrendszere, milyen válságok és reformok követték egymást, milyen érvek álltak az intézmény mellett és ellen, és miként sikerült Jacksonnak egyetlen alkalommal teljesen megszüntetni az USA államadósságát – egy olyan tett, aminek jelentőségét máig nem homályosította el az idő.
A függetlenség utáni pénzügyi zűrzavar és az első bank létrejötte
Az 1783-as háború lezárulta után az Egyesült Államok gazdasága súlyos válságba került. A brit fennhatóság alól felszabaduló államok nagy adósságállományt örököltek, a különböző tagállami bankjegyek között nem volt egységes értékmérő, a kormány pedig képtelen volt hatékony pénzügyi politikát folytatni. Ezt a helyzetet felismerve hozták létre az Első Egyesült Államok Bankját, amelynek célja az országos pénzügyi stabilitás megteremtése volt.
John Jacob Astor által aláírt, az Egyesült Államok Bankjának csekkje 1792-ben ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )
Az 1812-es brit–amerikai háború és a Második Bank szükségessége
Az 1812-es háború ismét felszínre hozta az USA pénzügyi sérülékenységét: a konfliktust főként kölcsönökből finanszírozták, és az államadósság néhány év alatt 45 millióról közel 120 millió dollárra nőtt. Miután a hadsereg katonai erővel bizonyította, hogy az ország képes megvédeni önmagát, nyilvánvalóvá vált, hogy erősebb pénzügyi alapokra is szükség van. Ezért alapították meg 1816-ban a Második Egyesült Államok Bankját, egy 20 évre szóló engedéllyel működő, részben állami, részben magánvállalatként funkcionáló intézményt. A bank:
-
őrizte az ország pénzét és bevételeit,
-
hiteleket nyújtott,
-
stabilizálta a pénzkínálatot,
-
közreműködött a nemzeti adósság felszámolásában.
A bank nyeresége részben a magánbefektetőké, részben a kormányé volt.
A hitelpolitika okozta válságok és a rendszer ingatagsága
A bank kezdeti működését komoly problémák kísérték. Az agresszíven bővülő hitelkihelyezés, majd a hitelek hirtelen visszavonása hozzájárult az 1819-es pénzügyi pánikhoz, amely recessziót, majd depressziót okozott. Az új vezetés később igyekezett stabilizálni a rendszert, de az ekkor elszenvedett károk tovább erősítették az intézménnyel szembeni ellenszenvet. Amikor Nicholas Biddle 1823-ban a bank elnöke lett, kiegyensúlyozottabb hitelpolitikát és erősebb fedezetkövetelményeket vezetett be, ami átmeneti pénzügyi stabilitást teremtett. De ekkorra már a központi bank alkotmányossága és hatalma körüli politikai küzdelem elérte tetőpontját.
Az alkotmányossági vita és Andrew Jackson felemelkedése
A központi bank kérdése közel 40 évig osztotta meg az amerikai politikát. A föderalisták támogatták, az antiföderalisták ellenezték. Andrew Jackson 1828-as elnökválasztási kampányában azt ígérte, hogy megfékezi a “korrupt” és “túl nagy hatalmú” intézményt. Jackson alapvetően bizalmatlan volt minden bankkal szemben, különösen olyanokkal, amelyek nagy befolyást gyakorolhattak a gazdaság egészére. A Második Bankot részben állami, de döntően magántulajdonú vállalatnak tartotta, ahol a részvényesek között külföldi befektetők is jelentős súllyal szerepeltek – ez szerinte nemzeti biztonsági kockázatot jelentett.
Andrew Jackson portréja, az Egyesült Államok hetedik elnöke. Festő: Ralph Eleaser Whiteside Earl ( 1785/88–1838 ) ( A kép forrása: White House Historical Association, commons.wikimedia.org )
A nagy „Bankháború” és a történelmi vétó
1832-ben a bankot támogatók – politikai nyomás alatt – megpróbálták idő előtt meghosszabbítani a bank engedélyét, ám Jackson elnök vétóval élt. Vétóüzenete a korszak egyik legfontosabb politikai dokumentuma, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem hozhat olyan intézményt, amely a gazdagoknak külön privilégiumokat biztosít a „köznéppel” szemben. Szerinte a bank a törvény erejét használta föl arra, hogy hatalmi előnyt adjon néhány befolyásos csoportnak.
“Miután az alkotmány azon alapelveinek ünnepélyes tisztelettel mérlegeltem, amelyeket a nap inspirálni hivatott, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem szabad törvénnyé válnia, ezennel visszaküldöm a Szenátusnak, ahol keletkezett, kifogásaimmal együtt. Az Egyesült Államok bankja sok tekintetben kényelmes a kormány számára és hasznos a nép számára. Ezt a véleményt vallva, és mély benyomást keltve arra a meggyőződésre, hogy a meglévő bank által birtokolt hatáskörök és kiváltságok egy része az alkotmány által nem engedélyezett, az államok jogait aláássa és a nép szabadságjogaira veszélyes, kormányzásom korai szakaszában úgy éreztem, hogy fel kell hívnom a Kongresszus figyelmét egy olyan intézmény megszervezésének megvalósíthatóságára, amely ötvözi minden előnyét és kiküszöböli ezeket az ellenvetéseket. Őszintén sajnálom, hogy az előttem lévő törvényben nem látom a banki alapokmány azon módosításait, amelyek véleményem szerint szükségesek ahhoz, hogy az összeegyeztethető legyen az igazságossággal, a józan politikával vagy országunk alkotmányával.“– Andrew Jackson elnök vétóüzenete. 1832. július 10.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| I. Ibrahim ( 1640 – és 1648 között uralkodott ) vagy más néven "Őrült Ibrahim" oszmán szultán kegyetlen, kapzsi és költekező hírében állt, Egy nap elrendelte, hogy 280 ágyasát fojtsák bele a Boszporuszba, miután egyikük hűtlenségéről szóló pletykák kezdtek el terjedni. Bár vannak történészek akik ezt nem tekintik bizonyítottnak, hisz feltételezik, hogy ebben az esetben már Köszem szultána, a szultán édesanyja, aki a háttérből tartotta a kezében a főhatalmat, közbeavatkozott volna. De mások ezt nem így gondolják. A szultán ismert kegyetlensége, az egyébként is gyakori kivégzések, feltételezik az eset hitelességét. Két ágyast hagyott életben, az egyik Turhan Hidiche volt, aki korábban fiút ( Mehmed, később IV. Mehmed szultán, aki apja halála után, 1648 – és 1687 között uralkodott ) szült a szultánnak, és később az oszmán történelem legbefolyásosabb női alakjai közé küzdötte fel magát, és vele ért véget a nők szultanátusa. Illetve korabeli elbeszélésekből, arra lehet következtetni, hogy még egy lány maradt életben, akinek a zsákját nem kötötték meg elég szorosan, és egy francia hajó húzta ki a vízből. |
Jackson vétóüzenetének másolata, amelyet a Harold Office terjesztett. ( A kép forrása: Kongresszusi Könyvtár ( Digitális azonosító: http://hdl.loc.gov/loc.rbc/rbpe.19403000 ) )
A bank felszámolása és az USA egyetlen adósságmentes éve
Jackson nem érte be a vétóval: elrendelte, hogy a kormány a továbbiakban ne helyezzen el pénzt a központi bankban, sőt a fennmaradó állami betéteket is kivonta onnan és állami bankokba irányította. A bank így gyakorlatilag működésképtelenné vált, majd 1836-ban engedélye végleg lejárt. Miközben Jackson szembeszállt a banki érdekcsoportokkal, radikális költségcsökkentést hajtott végre, visszafogta az állami kiadásokat, és a bevételeket – főként vámokból és fogyasztási adókból – az ország adósságának törlesztésére fordította. Ennek eredménye 1835-ben ( január 8. ) történt meg: az Egyesült Államok egyetlen alkalommal teljesen adósságmentes lett. Akkora többlet keletkezett, hogy a kormány az államoknak is visszaosztotta a pénz egy részét. Az USA történetében ezt az időszakot soha többé nem sikerült megismételni. Az adósságmentes időszak 1837-ig ( vagy 1836 végéig ) tartott
Egy 1833-as demokrata karikatúra, amelyen Jackson az „Eltávolítási parancsával” lerombolja a Második Bankot, a jobb oldalon látható Sam bácsi -szerű figura jóváhagyásával, és a bank elnökének bosszúságával, akit maga az Ördögként ábrázolnak. Számos politikus és szerkesztő, akik kedvező kölcsönt kaptak a banktól, fedezékbe menekülnek, miközben a pénzügyi templom összeomlik. ( A kép forrása: neh.gov )
A „harmadik bank” – a Federal Reserve születése és iróniája
Jackson győzelme után a központi bank eszméje sokáig rendkívül népszerűtlen volt, ezért amikor 1913-ban létrehozták az ország mai jegybankját, új név alatt tették: Federal Reserve. Lényegében ez lett a „harmadik” Egyesült Államok Bankja. A történelmi irónia tetézéseként Jackson portréja 1928 óta a 20 dolláros bankjegyen szerepel, amelyet már a Fed bocsát ki – annak a rendszernek a szimbólumaként, amely ellen élete nagy részében harcolt.
A Fed Kormányzótanácsának washingtoni székháza. A Marriner S. Eccles Federal Reserve Board épülete ( közismert nevén az Eccles-épület vagy a Federal Reserve-épület ) Washington D.C.-ben, a Foggy Bottom városrészben, a 20th Street és a Constitution Avenue NW sarkán található. A Paul Philippe Cret által 1935-ben tervezett art deco épület kivitelezése 1937-ben fejeződött be. A fenti kép, 2008-ban készült. ( A kép forrása: commons.wikimedia.org )
A modern államadósság robbanása
Jackson után soha többé nem sikerült csökkenteni az adósságot nullára. 1981-re érte el az USA az első ezermilliárd dolláros adósságot, majd a növekedés exponenciálissá vált. Ma az adósság olyan mértékű, amely történelmi összehasonlításban példátlan, a kamatkiadások pedig meghaladták a hadikiadásokat és a szociális ellátást is. A jelenlegi rendszer a folyamatos hitelfelvételre és pénzkibocsátásra épül – éles ellentétben Jackson korának pénzügyi elveivel.
Az Egyesült Államok adósságának alakulása ( A kép forrása: moneylion.com )
Az Egyesült Államok Bankjának története több mint gazdasági intézmény története: valójában az amerikai államiság egyik legfontosabb kérdéséről, a pénzügyi függetlenségről szól. Az Első és Második Bank létrehozása a stabilitást szolgálta, de működésük során óhatatlanul felvetődtek az alkotmányosság, a gazdasági hatalom és a társadalmi igazságosság dilemmái. Andrew Jackson szerepe ebben a küzdelemben meghatározó volt: ő volt az egyetlen amerikai elnök, akinek sikerült teljesen megszüntetnie az államadósságot, és ő vívta meg a legélesebb harcot a központi bank hatalmával szemben. Bár módszerei és nézetei máig vitatottak, egy dolog bizonyos: döntései alapvetően formálták az amerikai gazdaság jövőjét. A kérdés pedig továbbra is időszerű: mennyire lehet egy modern állam független, ha pénzügyei egy központi banktól függnek? A történelem azt mutatja, hogy ez a vita soha nem zárult le – csupán új formákban tér vissza új korszakokban.
Felhasznált források:
thehermitage.com, Andrew Jackson & the Bank War
pgpf.org, America’s National Debt Challenge
treasurydirect.gov, The History of the Debt
zerohedge.com, How Andrew Jackson Freed America From Central Bank Control… And Why It Matters Now
A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?