A második világháborúban a szövetséges pilóták mindig tartottak maguknál aranyat, hogy ha ellenséges területre zuhannának, legyen mivel megfizetni a segítséget!

A második világháború során a hadviselés már messze nem csak a csaták tüzérségi erejéről szólt – a túléléshez gyakran furfang, diplomácia és némi arany is kellett. Különösen igaz volt ez azokra az amerikai haditengerészeti pilótákra, akik ellenséges vonalak mögé zuhantak, vagy lakatlan, ismeretlen térségekben landoltak. A hadvezetés már a korai tapasztalatok alapján felismerte: ha egy repülő személyzete túléli a zuhanást, akkor a következő legnagyobb kihívás a hazajutás – vagy legalább az, hogy életben maradjanak a mentésig.

A második világháború során a repülőszemélyzet túlélésének egyik kulcsa a „Menekülő- és Bujkálókészletek” ( E&E kits ) megléte volt, melyek célja nem a természetben való túlélés, hanem az ellenség elkerülése, a helyiek megnyerése és a hazajutás elősegítése volt. Ezek a készletek – a klasszikus túlélőkészletekkel ( survival kits ) szemben – gyakran aranypénzeket, ékszereket, rejtett iránytűt, selyem térképeket és hamis dokumentumokat tartalmaztak. A britek már 1940-től használták ezeket, az amerikaiak pedig később saját régióspecifikus változatokat fejlesztettek ki, például az Atlanti-óceáni és a Délkelet-ázsiai készleteket. Utóbbiak a helyi kultúrák értékrendjéhez igazodva tartalmaztak például aranyláncot, medált vagy karórát is. A túlélőkészletek ezzel szemben a természeti elemek elleni védekezést szolgálták, alapfelszerelésként vizet tisztító tablettákat, tűzgyújtó eszközöket, élelmet és kötszereket tartalmaztak. A cikk részletesen bemutatja az egyes készletek tartalmát, szerepét és történeti hátterét, külön kiemelve a brit RAF „Beadon-overálljába” integrált túlélőcsomag különlegességeit is.

Menekülő- és bujkálókészletek ( E&E kits )

Céljuk: segíteni a katonát abban, hogy ellenséges területen rejtőzködni tudjon, és végül kijusson onnan – tehát elsősorban emberi segítségre vagy megtévesztésre épít.

• Jellemző tartalom:

  • apró arany- vagy ezüstpénzek ( bartercélokra ),

  • aranygyűrűk, ékszerek,

  • iránytű ( sokszor elrejtve pl. gombban ),

  • térkép selyemre vagy rizspapírra nyomtatva ( nehéz észrevenni, nem zörög, vízálló ),

  • hamisított igazolvány, iratok, helyi pénz,

  • rejtett pengék, mini fűrészek,

  • néha vallási vagy „szerencsehozó” tárgyak a helyi lakosság megnyerésére.

Az első ilyen készletek a britek részéről jelentek meg még 1940–41 körül, amikor a Brit Királyi Légierő ( RAF ) pilótáit Franciaország és Belgium felett lőtték le. A németek által megszállt területeken az ellenállás ( pl. a francia Maquis ) vagy a helyi lakosság segítsége sokszor életmentő volt. Ehhez viszont a pilótáknak cserealapot kellett kínálniuk – pénzt, értékes tárgyakat, amiket a helyiek is elfogadtak. A britek például arany pénzérméket, selyem térképeket, iránytűt, sőt, apró rejthető pengéket is tettek az első E&E csomagokba.  Az amerikai haditengerészet ( U.S. Navy ) a belépést követően – 1942-től kezdve – gyorsan átvette a brit mintát, de saját igényeik szerint továbbfejlesztette, vagy inkább alul fejlesztette :). A pilótáik főként az Atlanti-óceán, Észak-Afrika és a Csendes-óceán térségében repültek bevetésekre, sokszor hosszú, lakatlan szigetláncok fölött. Az amerikaik úgy gondolták, hogy egy épségben földeltért pilóta túléléséhez, elsősorban aranyra van szükség 🙂 Hogy miért? Egyszerű a válasz. Lefizetni, megfizetni a helyieket, vagy akár az ellenséget, a segítségért.  Az alábbiakban pedig az amerikaiak „menekülő- és bujkálókészleteit” nézzük meg részletesebben.

„Menekülő- és Bujkálókészletek” ( E&E kits ). Atlanti-óceáni készlet  ( balra ) és a Délkelet-ázsiai készlet ( jobbra ) ( A kép forrása: usni.org )

A készletek típusa és tartalma

Az amerikai menekülőkészletek két fő változatban készültek, az operációs övezetekhez igazítva:

1. Atlanti-óceáni készlet 

Ez elsősorban Európa vagy Észak-Afrika feletti bevetésekhez készült. A doboz tartalmazott:

• 2 db francia aranypénzt: 20 frankos és 10 frankos érmét ( pl. III. Napóleon- vagy Marianne-veretek )

• 3 db brit aranypénzt: 1 sovereign ( ~7.3 gramm arany ), ½ sovereign, valamint ritkábban Indiai vagy Kanadai aranysovereign

• 3 db egyszerű aranygyűrűt, amit könnyen lehetett cserélni élelemre, útmutatásra vagy ruhára

A cél az volt, hogy ezek a nemzetközileg is ismert pénznemek „konvertibilisek” legyenek bármely európai országban.

2. Délkelet-ázsiai készlet

A Csendes-óceán térsége – különösen a Fülöp-szigetek, Új-Guinea vagy a Salamon-szigetek – másfajta hozzáállást igényelt. A helyi lakosság sokszor alig került kapcsolatba pénzzel, így a tárgyaknak szimbolikus vagy „misztikus” értékük is volt. Ezért a készletben szerepelt:

• Aranylánc ( összefűzött láncszemekből )

• Szív alakú aranymedál ( egyfajta „érzelmi tárgy”, amit értékesnek tartottak )

• 2 db aranygyűrű

• Svájci naptáras karóra ( Swiss calendar watch ), textil szíjjal – a primitív közösségek szemében ez isteni eszköznek tűnhetett

Mivel ezek a csomagok rendkívül értékesek voltak, szigorú elszámolás alá tartoztak. Minden készlet egyedi sorszámot kapott, és a repülősöknek alá kellett írniuk az átvételkor, illetve ha nem használták fel, az előírásoknak megfelelően vissza kellett szolgáltatniuk. Ebben az időszakban az arany piaci értéke körülbelül 25 amerikai dollár volt unciánként. Ez inflációval korrigálva, körülbelül 438 dollár, vagyis körülbelül 153 ezer forintnak felelt meg. 1 uncia arany ára jelenleg, 3447 dollár, vagyis körülbelül 1,2 millió forint.

---

Túlélőkészletek ( survival kits ):

Céljuk: biztosítani az életben maradáshoz szükséges eszközöket a természetben vagy lakatlan helyen ( pl. vízre szállás, sivatagba ejtés stb. ) – tehát nem az ellenség elkerülésére, hanem az elemek elleni túlélésre fókuszál.

• Jellemző tartalom:

  • vízfertőtlenítő tabletták, víztartály vagy zacskó,

  • tűzgyújtó eszközök ( gyufa, gyújtóanyag, nagyító ),

  • jelzőeszközök ( tükör, jelzőrakéta ),

  • élelem ( koncentrált tabletta, halászeszköz ),

  • sebfertőtlenítő, alapvető kötszer,

  • borotva, kés, élezőkő, mini bicska,

  • néha ruhafolt vagy varrókészlet.

Példa: a Beadon-overállba szerelt RAF túlélőkészlet is ebbe a kategóriába esik – célja, hogy a pilóta akár napokig is túléljen egy lakatlan vidéken. Az alábbiakban egy ilyen Beadon-overállba szerelt RAF túlélőkészletet mutatunk be, részletes tartalommal.

RAF túlélő készlet, repülősök számára kiadva, a „Beadon” típusú könnyűrepülő-overáll ( Lightweight Flying Overall ) tartozékaként. ( A kép forrása: historicflyingclothing.com )

A RAF túlélő készlet tartalma

A készlet egy kb. 14 x 12 x 2,5 cm méretű műanyag/acetát dobozban kapott helyet. Tartalma a bevetés helyétől függően változott, de ez a példány kifejezetten a Beadon overallal való használatra lett összeállítva. A doboz tartalma a következőkből áll:

• Hadügyminisztériumi jelzéssel ellátott borotvakés és nyél, egyélű és kétélű pengékkel.

• Tartalék elemlámpa-izzó

• MI9-es típusú menekülési/eltévedési iránytű, vízálló csomagolásban

• Műanyag víztároló kanna

• Horgászzsinór és felszerelés

• Heliográf – fényjelző tükör

• Nagyító lencse tűzgyújtáshoz

• Élezőkő, No. 5-ös méret, formára csiszolt

• Hurokcsapda

• Vízfertőtlenítő tabletta, kis kötszertekercs és gyufák műanyag tokba zárva.

Összefoglalva, egyszerűen

Felhasznált források:

evasioncomete.be, The escape and evasion material for Allied airmen

usni.org, Pieces of the Past

historicflyingclothing.com, RAF survival aids box

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot