Hirdetés


Valóban joga volt a feudális úrnak elvinni a menyasszonyt, hogy vele töltse az első éjszakát?


A bejegyzés becsült olvasási ideje 2 perc

Bizonyára sokan láttátok már az 1995-ben készült A rettenthetetlen ( Braveheart ) című filmet, Mel Gibson főszereplésével. William Wallace, a XIII. századi skót felkelő életét, és halálát mutatja be nagyjából megfelelő történelmi hitelességgel. Láthatunk benne egy jelenet, amely egy “elképzelt eseményt” mutat be. Az ebben ábrázolt, bemutatott középkori “hagyománynak” hitelességét azonban még a mai napig vitatják. Erről írnék röviden. Erre gondolok: 

A jelenetben egy feudális úr él a “Jus primae noctis“, ( a szó szerinti fordításban “Az első éjszaka joga” ) vagy másképp leírva “Droit du seigneur” által, számára biztosított előjoggal. A hagyomány szerint egy feudális úr vagy nemesembernek jogában állt az első éjszakai jog gyakorlása, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy az ifjú menyasszony az első éjszakáját köteles volt vele tölteni ( szüzességét neki “adni” ), amennyiben ő erre “igényt” tartott. Azt hiszem ehhez nem kell sok mindent hozzáfűznöm, hogy elhiggyétek, mekkora sérelem lehetett ez. Már amennyiben valóban létezett. Merthogy a jelenlegi tudásunk szerint, ezt minden kétséget kizárólag, bizonyítani nem lehet. Eddig még soha nem találtak komolyabb dokumentumot, rendeletet, jelentést, panaszt, tárgyalást, amely ezt említené. ( A történészek csak egy kis svájci faluban találták meg írásba foglalva ezt a “jogot”, azonban a rendelkezésre álló források alapján valószínűtlen, hogy ténylegesen alkalmazták is volna. ) Mindazonáltal néhányan emlékezhetnek rá, hogy Beaumarchais említi ezt A Figaro házasságában, amikor a gróf ki akarja használni Rosine-t a főszereplő nászéjszakája előtt. Ugyanakkor Voltaire is elítéli a gyakorlatot a Filozófiai Szótárjában, mintha elfogadná annak létezését.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Mindenesetre az, hogy bekerült a filmbe, nem meglepő. “Tökéletesen” beleillik, egy ilyen hollywoodi filmbe, amely bár hitelesnek nevezhető, természetesen használ néhány “kiegészítést”, a drámaibb hatások fokozására.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések