A pénzverde, ami zsarolással, váltságdíjjal szerezte meg a megalakulásához szükséges pénzt, hogy pénzt verhessen!

A bécsi pénzverde 1194-ben alakult meg. A pénzverde eredetileg a Hoher Markt közelében volt, majd a Wollzeile-be helyezték át. Ezt követően Jenő herceg téli palotájában, Himmelpfortgasse-ban kapott helyet, majd a 19. században végül átköltözött jelenlegi otthonába, a Heumarktba, Bécs központjába.  Megalakulásának igazán különleges története van. 

Ezt a kis érdekességet pár mondatban fogom csak összefoglalni, mert a pontos részletekről nem is igazán lehet tudni semmit. Nos történetünk idején ért véget éppen a Harmadik keresztes hadjárat ( 1189–1192 ) A harmadik keresztes hadjárat a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának ( Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom ) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után. A hadjárat részben sikeres volt, mert sikerült bevenni két fontos várost, Akkót és Jaffát, de Jeruzsálemet nem sikerült elfoglalnia a keresztes seregeknek. A részsikerek után,  1191 augusztusában a megmaradt német kontingens parancsnoka, V. Lipót ( az Erényes ) osztrák herceg elhagyta a Szentföldet, és haza indult. Az angol király Oroszlánszívű Richárd valamivel később indult haza, 1192 ( október 9. )-ben.

 Oroszlánszívű Richárd katonái között, Illusztráció

A két uralkodó ( illetve beszállt a vitába Lipót oldalán II. Fülöp francia király is ), még Akko városának elfoglalásakor keveredett vitába egymással. A vita a város bevétele után kezdődött a zsákmány elosztásán, illetve azon, hogy kire bízzák a  keresztes területek kormányzását. Richárd lehajította a városfalról az övé és Fülöpé mellé kitűzött német zászlót, vérig sértve ezzel Lipótot. Nos ez volt az előzménye annak, ami később történt. Lipót haragtartó ember volt, és nem felejtette el a sérelmet.

A bal oldalon térdelő V. Lipót herceg (az Erényes) megkapja új vörös-fehér-piros zászlóját VI. Heinrich császártól. az acre-i ( akkó ) csata után. Részlet a Klosterneuburgi Apátság Babenberg családfájából.

Olyannyira nem, hogy 1192 decemberében, a hazafelé tartó Richárdot Bécs külvárosában elfogatta és börtönbe vetette. Később átadta foglyát VI. Henrik német-római császárnak, aki hatalmas váltságdíjat, 100 000 márkát ( 12 tonna ezüstöt ) kért érte. Richárd csak 1194-ben ért haza Angliába. Lipót ebből a pénzből alapította meg az első bécsi pénzverdét, és kezdték el verni, az első ezüst bécsi Pfenninget. Vagyis tulajdonképpen egy kizsarolt váltságdíj kellett ahhoz, hogy a pénzverde felépülhessen. Ha azt vesszük, hogy a váltságdíj nagy része összerabolt és nagy valószínűséggel sok vérrel “szennyezett” volt, plusz “hozzáadjuk” annak megszerzésének módját, akkor a pénzverde történelmének, ez egy nem igazán emlékezetes pillanata volt. Na de hát a középkor már csak ilyen volt… manapság ezt sokkal kulturáltabban csinálták volna…. őőő vagy lehet, hogy tévedek ebben ( is ) ?