Tudtad? ( történelmi érdekességek )

 
A ruandai népirtás amely a második világháború óta az egyik legnagyobb tömegmészárlás volt, 1994. április 6-tól július közepéig zajlott, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer tuszit és mérsékelt hutut öltek meg. Az országban korábban a tuszi kisebbség vezette a kormányt, de amikor Ruanda felszabadult a belga gyarmati uralom alól, a hutuk vették át az irányítást, és megkezdődött a tuszik üldözése. A népirtás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 1994. április 6-án ismeretlenek lelőtték Juvénal Habyarimana hutu elnök repülőgépét, amelyért a tuszikat vádolták, bár valószínű, hogy hutu szélsőségesek követték el a merényletet. A mészárlások április 7-én kezdődtek, amikor hutu szélsőségesek meggyilkolták a miniszterelnök asszonyt és 10 ENSZ-katonát, akiknek testét brutálisan meggyalázták. A világszervezet ezután hazarendelte a békefenntartók nagy részét, és csak kevesen maradtak Ruandában. Az országban a hadsereg és a hutu milíciák útzárakat állítottak fel, ahol a tuszik csak akkor menekülhettek meg, ha ENSZ-járműben utaztak. Az ENSZ katonái néha cigarettával, sörrel vagy whiskyvel fizették le a milicistákat, hogy megmentsék a tuszikat. A gyilkosságokat gyakran bozótvágó késsel, karddal, lándzsával vagy bottal hajtották végre, áldozataik között nők és gyerekek is voltak. Sok hutu férjet kényszerítettek arra, hogy saját tuszi feleségét ölje meg, mivel sokan vegyes házasságban éltek. A vérengzések során a gyilkosok gyakran iskolákban és templomokban mészároltak le embereket, gyakran a keresztény papok együttműködésével. Vidéken a holttesteket banánlevelekkel takarták le, hogy elrejtsék a mészárlás nyomait a légi felvételeken. A népirtás alatt 2-500 ezer nőt erőszakoltak meg, és becslések szerint 2-10 ezer gyermek született az erőszakos közösülések következtében. Az erőszakot gyakran szándékosan HIV-fertőzött milicisták követték el, hogy ezzel is pusztítsák a tuszikat. A vérengzéseknek július közepén az FPR ( Ruandai Hazafias Front ) alakulatai vetettek véget, akik átvették az ország irányítását és új kormányt alakítottak. Az események következtében mintegy 2 millió hutu menekült el Ruandából.
Posted in

Szent László király előtt tiszteleg az MNB idei legkülönlegesebb színarany emlékérméje

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ös emlékérme-kibocsátási programjának egyik legkiemelkedőbb darabja Szent László király ( 1077–1095 ) emléke előtt tiszteleg. A 06. 27.-én megjelent érmék az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” elnevezésű sorozat részeként látnak napvilágot, három változatban:

  • egy unciás színarany, 500 000 forint névértékkel (mindössze 500 példányban),

  • egy unciás színezüst, 20 000 forint névértékkel,

  • valamint egy színesfém változat, 3 000 forint névértékkel.

 

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott.

Szent László a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója volt: igazságos királyként megszilárdította a keresztény államot, olyan törvényeket hozott, amelyek a magántulajdon és az egyházszervezet védelmét szolgálták. Katonai sikereivel sikeresen védte az ország keleti határait a besenyő és kun támadások ellen, biztosítva ezzel az ország stabilitását másfél évszázadra. Az egyház 1192-ben avatta szentté, öröksége a középkori magyar államiság egyik alapköve. Az MNB által 2021-ben kibocsátott Szent István, valamint a 2023-ban megjelent I. András emlékérmék után ez a sorozat harmadik darabja. A „Szent László király” emlékérmék fő célja az ismeretterjesztés, ezért nem a mindennapi pénzforgalomban való használatra készültek. A rajtuk szereplő névérték a gyűjtői érték megőrzését szolgálja – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank. Mindhárom változat azonos érmeképet visel, csupán az értékjelzésük tér el.

  • Az előlapon Szent László egyik ezüst dénárjának részlete látható, rajta a király sematikus portréjával,

  • míg a hátlap a híres lovagkirály hermájának félprofilos ábrázolását jeleníti meg.

Az érmék tervezője Tóth Zoltán ötvösművész, aki a korabeli forrásokon alapuló, hiteles művészi megjelenítéssel tiszteleg a szent király előtt. További részletek és technikai adatok az érmékről az MNB hivatalos honlapján találhatók.

Hirdetés