Az Iszlám Állam rövid pénzverésének, rövid története ( arany, ezüst és réz érmék készültek, és kerültek forgalomba )

Hirdetés

Az Iszlám Állam rövid pénzverésének, rövid története ( arany, ezüst és réz érmék készültek, és kerültek forgalomba )

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Hirdetés


A bejegyzés olvasási ideje, körülbelül: 5 perc

Az Iszlám Állam ( arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah ), Daesh ( Da’ish = Da’eesh ( ad-Dawlah al-Islāmiyah fīl-ʿIrāq wash-Shām ),  más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam ( angol rövidítéssel ISIL vagy ISIS ) egy szunnita dzsihádista szervezet, kalifátus, mely a világ egyik legismertebb terrorszervezete volt.

1999-ben alakult meg, 2006-ban lett a neve,  Iraki Iszlám Államot ( Islamic State of Iraq [ISI] ). 2014-ben szerezte meg első saját földterületét, és lett névlegesen is az egységes Iszlám Állam. Hivatalos kikiáltása 2014 június 29-én történt. Volt saját fővárosa ( Rakka ), hadserege, önálló bevétele és államszervezete is, azonban senki sem ismerte el mint önálló államforma, vagy ország.

Folyamatos háborút vívott az ellene szövetségbe tömörülő szír, amerikai, kurd, egyéb szövetséges erők ellen.  2019 március 23-án az amerikai támogatású kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők ( SDF Syrian Democratic Forces ) teljes katonai győzelmet hirdetett ki az akkor már Iszlám Állam nevet viselő szervezet felett. 2019. október végén Donald Trump bejelentette, hogy az ISIS vezetője, “emírje”, Abu Bakr al-Bagdadi ( Ibrahim Awwad Ibrahim Ali Muhammad al-Badri al-Samarrai ) halott.

Nos ennyit röviden, a rövid ideig, erőszakkal létrejött, és erőszakkal fenntartott Iszlám Állam “történelméről”. Amit ebből a szégyenteljes, kegyetlen időszakból mégis kiemelnénk, az egy 2015. augusztus 31.-én közzétett videóban bemutatott pénzverési terv, amivel a Daesh próbálkozott. Egész pontosan nevezhetjük “professzionális” próbálkozásnak, legalábbis ami az ambiciózus tervet, a propaganda hátteret, és pénzverési technikákat jelenti. A pénzverés ( új ISIS valuta ) célja a petrodollár-rendszer, és korrupció felszámolása lett volna, illetve a szíriai font, az iraki dínár és az amerikai dollár papírpénz leváltása, a három leggyakrabban használt valutáé, amit az Iszlám Állam által ellenőrzött területen akkoriban használtak.

A petrodollár jelentése: Az OPEC-országoktól, olaj vásárlására költött dollár. Nem különleges egy pénznemről van szó, hanem az Egyesült Államok dollárjáról, amelyet fizető pénznemként rögzítenek az OPEC-országokból származó olajvásárláshoz.

A  Daesh az érmeterveket 2014 novemberében tette közzé először az interneten, amik a következő címleteket tartalmazták : 1 és 5 arany dináros; 1, 5 és 10 ezüst dirham; és 10 és 20 réz fulus. Nyilvánvalóan egy tehetséges grafikus, illusztrátor és kalligráfus (  díszes, szép kézírás, annak művészi fokú gyakorlása szakosodott ember ) munkája. Az előzetes terveket kezdetben sok szakértő puszta fantáziaként értékelte. De a 2015-ös videóban már aranydarabok láthatók, meglehetősen modern berendezésekkel – köztük egy szalaghengerművel, egy simítópréssel és egy kis hidraulikus fémöntőpréssel, acélszerszámokkal, amelyekkel bőven képesek lehettek pénzverésre. Az alábbi tervekből születtek meg végül, a ténylegesen vert érmék:

A videó szerint az érmék specifikációi a következők:

  • Arany : 21 karátos (0,875 finom)
    • 5 dinár – 21,25 gramm. A világ térképe
    • 1 dinár – 4,25 gramm. Hét szál búza
  • Ezüst : (a videóból nem derül ki, hogy ez tiszta vagy 0,900-as érme ezüst)
    • 1 dirham – 2 gramm. Kerek pajzs és lándzsa
    • 5 dirham – 10 gramm. Az Omajjád mecset fehér minaretje, Damaszkusz
    • 10 dirham – 20 gramm. Al-Aqsa mecset, Jeruzsálem
  • Réz :
    • 10 fulus – 10 gramm. Félhold és csillagok
    • 20 fulus – 20 gramm. Három pálmafa

Az előlapi szöveg fordítása: Az Iszlám Állam: Kalifátus a próféta tanán alapul .

A saría törvény szerint a dinár tiszta ( 24 karátos ) aranyérme, amelynek súlya „72 szem árpa” – vagyis körülbelül 4,44 gramm. A dirhamnak körülbelül 3,1 grammos tiszta ezüst érmének kell lennie. A videóban nincs magyarázat arra az ellentmondásra, hogy a tiszta arany és ezüst túl puha érmekészítésre, pláne úgy, hogy  a Daesh-érméket alacsony, szinte sima felülettel verték, így azok különösen érzékenyek lehetnek, lesznek majd a kopásra. A történelem során, az iszlám dinasztiák érméinek súlya és tisztasága igen változatos volt, de a  Daesh videója ragaszkodik a nemesfém pénzverés „belső értékéhez”; ez számukra vallási hit kérdése.

Nos az érméket forgalomba bocsátották ( a bemutatott tervekhez képest, változtatásokkal, és valószínűleg az arany, és ezüst érmék esetében, jóval kisebb nemesfém tartalommal ). Pontos dátumok nem ismertek ( kb.: 2016-tól ), és vert darabszámok sem, de elmondásokból lehet tudni, hogy például a dirhamot és a fulus-t adók, illetékek fizetésére vagy benzinvásárlásra ténylegesen is használták. Az arany dinar ritkán fordult elő, talán bérek, zsoldok kifizetésére használhatták, illetve elmondások szerint házasságkötéskor, “menyasszony pénznek”.  A pénzcserét a pénzváltóknak kellet volna levezényelni, ahol elvileg mindenkinek kötelessége lett volna az egyéb “istentelen” valutáját, a kalifátus pénzére cserélni. De ez akkor még kivitelezhetetlen volt, ezért forgalomban maradtak más valuták is, de a kereskedők, csak arany dinárban, és ezüst dirhamban tüntethették fel az áraikat. ( de közben elfogadták a többi valutát is ).

Legalább 2 “pénzverdét” üzemeltek, de végül érdemben nem tudtak új pénzrendszert bevezetni. Az Iszlám Állam fokozatos legyőzésekor, egyéb razziák során, gyakran foglaltak le kalifátus pénzeket, amikről fényképek is készültek. Ezek alapján tudható, hogy a pénzek mérete, súlya, és kinézete “közel megegyezett” a propaganda videókban bemutatottakkal, ami arra utal, hogy valóban komolyan gondolták és komoly erőforrásokat is áldoztak arra, hogy új pénz teremtsenek az Iszlám Állam számára. A “közel megegyezettre” 2 példa:

Hirdetés

1 dinar, a tervek szerint

1 dinar, a forgalomba került

Az ezüst 1 dirham esetében, már jelentősebb az eltérés. A tervekben, a damaszkuszi Omajjád mecset megjelenítése, eredetileg az 5 dirhamra került volna, de végül az 1 dirhamosra vésték.

1 dirham, a tervek szerint

1 dirham, a forgalomba került

Hosszú és véres küzdelem után tudták csak megdönteni az Iszlám Államot, így az nem tudott tovább államformaként működni. A tervezett új kalifátus pénz ezzel jelentőségét vesztette, és idővel teljesen eltűnt. Az Iszlám Állam volt tagjai, szimpatizánsai eltüntették, beolvasztották a még náluk lévő érméket, hogy azok birtoklása, ne kapcsolja őket össze a kalifátussal, ezáltal elkerülve az esetleges felelősségre vonást. Így valószínűleg nagyon kevés maradhatott fenn.

Numizmatikai értéket véleményem szerint nem képviselnek, az esetlegesen fennmaradt darabok, pusztán csak fémértéket. Mivel túlságosan közeli az a kegyetlenség amit láthattunk, ezek az érmék még aukciókon sem forognak, tulajdonképpen sok gyűjtő, egyenlőre nem akarja a gyűjteményében látni. Idővel nyilván ez is változni fog, hisz számtalan egykori birodalomban bántak el hasonló kegyetlenséggel a legyőzöttekkel, és számtalan háború zajlott már a világban, és mégis az onnan származó érmék jelenleg már csak az adott történelmi kor, időszak egy “darabját” képviselik a szemünkben. Hisz “csak” azért mert például a vikingek, Néró, vagy Sztálin, Hitler “uralkodása” alatt voltak forgalomban, a történelmi jelentőségük megkerülhetetlen. Egy napon talán így értékelik majd az Iszlám Állam érméit is ( ha egyáltalán lesz még belőlük fellelhető példány ).

Felhasznált forrás: https://english.religion.info/2018/12/23/the-return-of-the-gold-dinar-an-analysis-of-the-islamic-state-coin-production/

HASONLÓ BEJEGYZÉSEK EBBEN A TÉMÁBAN
Numizmatika fogalma, rövid története

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed >>>

A valaha talált legnagyobb náci kincs rövid története

A második világháború végén az amerikai hadsereg hatalmas aranykincsre bukkant a németországi Merkers melletti elhagyott bányában . 1945. április 4-én az amerikai hadsereg >>>

Rekord áron kelt el a híres “1913-as Liberty Nickel – Hawaii Five-O” 

A Numismatic Guaranty Company (NGC) által hitelesített 1913-as Liberty Nickel – a Hawaii Five-O  néven ismert érme minden idők egyik >>>

Azerbajdzsán 500 manatos emlékbankjegyet bocsátott ki.

Azerbajdzsán Központi Bankja november 4-én  500 manatos emlékbankjegyet vezetett be. A bankjegy, az azerbajdzsáni hadsereg 44 napos honvédő háborújának állit emléket, amit a >>>

Hirdetés

Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?