A legendás forgatás páratlan ötleteit a mai napig csodálják! Az 1968-ban készült Egri csillagok minden idők legsikeresebb magyar filmje lett!

Az Egri csillagok ( film ) egy 1968-ban bemutatott magyar–bolgár koprodukcióban készült történelmi kalandfilm, amely Gárdonyi Géza azonos című regényét dolgozza fel. Az élőszereplős filmet Várkonyi Zoltán rendezte, a producer Németh András volt, a forgatókönyvet pedig Nemeskürty István írta. A főbb szerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre láthatók, a zenét Farkas Ferenc szerezte. A filmet a Mafilm gyártotta, a hazai forgalmazást a MOKÉP végezte. A jeleneteket 1967 nyarán forgatták magyarországi és bulgáriai helyszíneken. A mozipremierre 1968. december 19-én került sor Magyarországon. A teljes körűen restaurált, 4K-felbontású digitális változatot 2018. október 22-én mutatta be a Mozi+ csatorna, majd október 25-én a mozik is. Ez a rekonstrukció annak köszönhető, hogy a film eredetileg Eastmancolor nyersanyagra, Agascope-eljárással, 2,35:1-es képarányban készült.

Cselekmény

I. rész

A film több ponton eltér a regény cselekményétől. A nyitójelenet nem a patakban fürdőző gyerekeket, hanem Szulejmán szultánt ( Major Tamás ) mutatja, akit sátrában ceremoniálisan felöltöztetnek. Ezután vezérei jelentik, hogy Habsburg Ferdinánd visszavonulásra kényszerítette a török hadat Bécs alól ( 1529 ). Ezt követően láthatjuk, ahogy Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esnek ( a regény szerint ez 1533-ban történt ). Gergő még aznap este megszökik Vicuskával és két lóval Jumurdzsák táborából – ebben egy kis török szolgafiú is segíti ( ő a regényben nem szerepel ). A fiú vallomása után Dobó István ( Sinkovits Imre ) csapatával elindul a többi magyar fogoly kiszabadítására ( a regény szerint ehhez előbb erősítést kellett szerezni ). Jumurdzsák ( Bárdy György ) a támadás során megsebesül, de túléli. Gergő viszont megszerzi a férfi amulettgyűrűjét, amelynek visszaszerzése később Jumurdzsák megszállott céljává válik. A film teljesen kihagyja Gábor pap alakját ( a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő adja át Gergőnek a gyűrűt ), ahogy a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad. A következő jelenetek egy évtizeddel később, 1541-ben játszódnak: Gergely ( Kovács István ) Török Bálint ( Bessenyei Ferenc ) apródjaként kíséri urát Szulejmán táborába, János Zsigmond kíséretében. Buda csellel török kézre kerül, Török Bálintot fogságba ejtik, Izabella királynét ( Ruttkai Éva ) pedig fiával együtt Erdélybe küldik. Cecey Éva a királyné udvarhölgye. Mekcsey ( Bitskey Tibor ) és Gergely párbajt vívnak, majd közösen indulnak Török Bálint kiszabadítására. Gergely Éva után utazik Gyalu várába, ahol megtudja, hogy Vicuska épp házasodni készül. Az esküvő helyett Vicuska megszökik, és csatlakozik a mentőcsapathoz, útközben összeházasodnak Gergellyel. A társaság Isztambulba indul, vándorénekeseknek álcázzák magukat, és megpróbálnak lefizetni egy parancsnokot. Jumurdzsák azonban leleplezi őket, így nem járnak sikerrel, és dolgavégezetlenül kénytelenek távozni.

II. rész

1552-ben járunk. Gergely Eger várába vonul, amit a török készül ostrom alá venni. Közben Évát Jumurdzsák látogatja meg, aki a gyűrű után érdeklődik. Jumurdzsák elrabolja Gergely és Éva kisfiát, Jancsikát. A vár védelmét Dobó István szervezi, mintegy 1500 fővel. Egy tisztje életét veszti a hősies védekezés során. Hegedűs István hadnagy árulást követ el, amit Sárközi cigány ( Gergely régi barátja ) leplez le. Hegedűst kivégzik. Éva és Miklós diák egy alagúton keresztül próbál eljutni a várba, de leleplezik őket. Miklós feláldozza magát, felrobbantva a törökökkel teli puskaporos raktárt. Éva eljut a várba, ahol Dobó titokban tartja jelenlétét Gergely előtt. Éva részt vesz a harcban is: felismeri Jumurdzsákot, aki megsebesíti őt, de a török életét veszti. Gergely rátalál Évára, és megtudja, hogy fiukat valóban elrabolták. A végső diadal után a török visszavonul, Jancsikát pedig sikerül egy foglyul ejtett török gyermekre cserélni.

Szereplők

Színész	Szerep
Kovács István	Bornemissza Gergely
Venczel Vera	Cecey Éva ( Vicuska, Vica )
Sinkovits Imre	Dobó István
Bárdy György	Jumurdzsák
ifj. Korga György	Bornemissza Jancsika
Mádi Szabó Gábor	Cecey Péter
Szemere Vera	Ceceyné
Ruttkai Éva	Izabella királyné
Bitskey Tibor	Mekcsey István
Bessenyei Ferenc	Török Bálint
Benkő Péter	Török Jancsi
Benkő Gyula	Veli bég
Agárdy Gábor	Sárközi cigány
Somogyvári Rudolf	Hegedűs István hadnagy
Tahi Tóth László	Kobzos Ádám, lantos
Tordy Géza	Miklós deák
Latinovits Zoltán	Varsányi Imre
Velenczey István	György barát
Sipeki Levente	Fürjes Ádám
Gobbi Hilda	Baloghné
Molnár Tibor	Márton atya
Balázs Samu	III. Gyula pápa
Szász Endre	festő
Polgár Géza	Bolyky Tamás
Rajz János	szerzetes
Pándy Lajos	Fügedy
Koncz Gábor	János
Horváth József	Sukán János tiszttartó
Farkas Antal	Debrői, a kocsmáros
Zenthe Ferenc	Josef, a német tüzér
Pathó István	német tüzér
Tomanek Nándor	Bálint pap
Major Tamás	Szulejmán szultán
Mircso Manolov	szakács
Kern András	kukta
Horváth Jenő	Majláth István
Szakáts Miklós	Szokoli Mehmed
Kovács Károly	Ahmed pasa az ostromnál
Kőmíves Sándor	öregember Cecey házánál
Bánhidi László	Jumurdzsák foglya
Márkus László	török főúr
Szabó Tünde	szép cigány lány
Inke László	Ali beglerbég
Basilides Zoltán	ál-Török Bálint
Pécsi Ildikó	egri menyecske
Horváth Teri	Bálintné
György László	kovácsmester
Bujtor István	kovács
Körmendi János	felcser a várban
Várkonyi Zoltán	Habsburg Ferdinánd király
Dávid Kiss Ferenc	Ferdinánd király tolmácsa
Szendrő József	pap
Solti Bertalan	egri férfi
Blaskó Péter, Garics János, Juhász Jácint	egri katonák
Fonyó József, Horváth Sándor	mulatozó egri katonák
Harsányi Gábor, Siménfalvy Sándor	várvédők
Tábori Nóra, Temessy Hédi	egri nők

További szereplők: Békés Rita, Dávid Ágnes, Falvay Klára, Füzéresi Erika, Horváth Gyuri, Kiss Gábor, Lelkes Ágnes, Márky Géza, Megyeri Tomi, Misoga László, Nagy István, Németh Gyurika, Szakács Eszter, Tallós Endre, Upor Péter

Érdekességek a forgatásról

Ha Pilisborosjenőről a kék turistajelzésen indulunk el, a Nagy-Kevély alatt, a kálvária és a Teve-szikla mellett haladva egy várromra bukkanunk. Nem valódi középkori emlék, hanem az Egri csillagok 1968-as filmváltozatához emelt díszletmaradvány. Mivel az eredeti egri vár modern környezete és állapota miatt nem volt alkalmas a forgatásra, Várkonyi Zoltán rendező utasítására felépítették a vár kicsinyített, hiteles mását. Az Egri csillagok igazi szuperprodukció volt, amelyet Várkonyi Jókai-adaptációi után készített. Az eredeti egri vár helyett másolatot kellett építeni, mert az eredeti erődítmény sérült, átépített, városi környezetbe ágyazódott, és műemléki státusza miatt nem lehetett volna robbantásos jeleneteket forgatni. A helyszín kiválasztásakor szempont volt a terep adottsága, a Budapesthez való közelség, és az is, hogy közel legyen az alapanyagokat biztosító murvabányához. A kazamatajeleneteket a közeli Tárnok-sziklánál vették fel.

Az egri vár kicsinyített mása az Egri csillagok című film forgatásakor. Előtérben János szerepében Koncz Gábor színművész ( A kép Fortepan / Kotnyek Antal )

Érdekesség, hogy a díszletvárat főként katonák építették, akik teljes felszerelésben dolgoztak — valószínűleg a Csehszlovákiai intervenció miatti mozgósítás részeként. A várat Vayer Tamás és Szász Endre tervezték. 1967 végén kezdték kijelölni az alaprajzot, de a munkát megnehezítette, hogy a turisták kiszedték az építési jelzőkarókat. Ennek ellenére öt hónap alatt felépült a vár: egyszerre 400-450 ember dolgozott rajta, köztük katonák, szakmunkástanulók és kubikusok. A falakat részben valódi kövekből, részben hagyományos díszletépítő technikákkal ( pl. színezett gipszöntvényekkel ) készítették. Mára a kőből emelt maradványok állnak csak Pilisborosjenő határában, mint különös emlékei egy legendás filmforgatásnak. A film első részének végén látható tengerparti jeleneteket részben a Balatonnál, részben pedig Bulgáriában forgatták. A török seregeket a Magyar Néphadsereg kiskatonái alakították: a forgatásokra összesen öt-tízezer sorkatonát vezényeltek ki.

Készülnek a statiszták, a “lezuhanós” jelenetekre ( A kép forrása: robertcapanonprofit-my.sharepoint.com )

Ennek köszönhető az a jól ismert filmes baki is, hogy az ostromjelenetek során több janicsár modern olajzöld nadrágban és katonai surranóban tűnik fel. ( A karórás baki viszont csak városi legenda, ilyet a filmben valójában nem lehet látni. ) A napi 8-10 órás forgatás a tűző napon alaposan próbára tette a törököket alakító, az ország különböző laktanyáiból vezényelt sorkatonák idegeit. Az asszisztenseknek folyamatosan fegyelmet kellett tartaniuk. Szócsöveken és megafonokon keresztül próbálták irányítani a több száz fős tömeget. A bokrok mögött hangszórókat is elhelyeztek – ezekkel zenei aláfestést adtak a felvételek kezdeténél, hogy a török sereg egyszerre, ütemre tudjon megindulni. A több ezer ostromló török felöltöztetése és felfegyverzése is komoly logisztikai kihívást jelentett a filmeseknek. Nem véletlen, hogy a statiszták többsége félmeztelenül jelent meg a vásznon – szerencsére ez a valóságban is így történt, így a film hű maradhatott a korhoz. A közelről mutatott szereplők ruhái valóban igényesen, nemes anyagokból készültek, a többség azonban úgynevezett „papírruhát” viselt. Hasonló trükköt vetettek be a páncélingek esetében is: a fémes csillogást lurex adta, amit műanyag szállal átszőve készítettek el, majd ebből kötötték a láncingeket – akár egy pulóvert.

Az egri vár kicsinyített mása az Egri csillagok című film forgatásakor. A staiszták között középen, a film főszereplői Sinkovits Imre és Venczel Vera színművészek. ( A kép forrása: Fortepan / Bojár Sándor )

Az ágyúkat papírmaséból, a sátrakat műanyagból készítették. A török ruházatot díszítő, akkoriban szinte megfizethetetlen strucctollakat olcsóbb madártollakból ragasztották össze, így keltve a kívánt hatást. Ezekkel az apró, kreatív megoldásokkal sikerült csökkenteni a költségeket, mégis messze túllépték a tervezett keretet: a 19 millió forintos büdzsé végül 45 millióra duzzadt. L. Dézsi Zoltán Kedves elvtársak, imához! című, a forgatás kulisszatitkait bemutató műsora szerint ez mai értéken körülbelül 5-6 milliárd forintnak felelne meg. Az élő állatokat viszont nem lehetett megspórolni. A tevékkel azonban meggyűlt a baja a stábnak: az állatok makacskodtak, majd egy idő után egyszerűen megszöktek. Később a Csillaghegyi strand környékén találtak rájuk. A forgatás végeztével a tevéket a Fővárosi Állatkert fogadta be, ahol egy egész dinasztiát alapítottak – még dédunokáik is ott éltek évekkel később.

A forgatás szünetében ( A kép forrása: Fortepan/ Főfotó )

Kevésbé ismert érdekességek a forgatásról

A film kellékei között valódi emberi hajat is használtak. Mivel több mint tízezer statiszta szerepelt a jelenetekben, a parókák elkészítése hatalmas munkát igényelt. A minél élethűbb látvány kedvéért igazi hajat alkalmaztak, amelyet újsághirdetéseken keresztül gyűjtöttek össze az alkotók.

Ez volt az első magyar film, amely látványtervező bevonásával készült. A monumentális látványvilág megalkotását Szász Endre festőművészre bízták, aki a forgatás előtt több száz koncepcióképet készített. Szász nemcsak a díszletek látványtervét alkotta meg ( például a török tábort ), hanem a helyszíneken készült fotókra festett rá, hogy a jelenetek képi világa még a forgatás előtt összeállhasson. Ugyancsak ennél a filmnél alkalmazták először Magyarországon az úgynevezett „üvegtechnikát”: például az egyik ismert jelenetben a szultán sátrai mögött látható Budavár valójában üvegre festett kép, amely a távolból mégis valóságosnak hat. A szultán elé vonuló tömeg első 250-300 embere valódi statiszta, a többiek pedig rajzolt, ám mozgás illúzióját keltő alakok voltak.

Nem minden katona volt valódi. A közelebbi jelenetekhez valóban a KISZ és a honvédség fiataljai álltak modellt, de a távoli képeken már kétezer festett, felfújható lufikat használtak a seregek megjelenítésére. Az „egyesített magyar–török–léggömb hadsereg” főparancsnoka Bölcs Tibor alezredes volt.

A filmben feltűnő bivalyokat a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumából hozták. Ez volt Közép-Európa egyetlen bivalytenyészete. Az állatokat már egy évvel a forgatás előtt elkezdték idomítani – elsősorban az igavonásra –, mert korábban nem jártak járomban. A filmben látható lovakat szintén előre kiválasztották több termelőszövetkezetből, ahol kifejezetten megtiltották a sörény és farok nyírását, hiszen a 16. században a hosszú, „loboncos” sörény számított divatosnak.

Bár a film költségvetése kimagasló volt, a kellékeken így is sokat kellett spórolni. A felsőruházat és a páncélzat papírból készült, amelyet a Fővárosi Kézműipari Vállalat gyártott. A kardok és egyéb fegyverek speciális, addig Magyarországon még nem alkalmazott műanyagból készültek. A pajzsokat pedig ugyanabból a papíriszapból formázták, amelyből a tojástartók is készülnek, majd műanyagfóliával vonták be őket, hogy élethűbb hatást keltsenek. Az így előállított felszerelések sokkal könnyebbek és olcsóbbak voltak, mint az eredetiekkel azonos anyagokból készült darabok lettek volna.

A film egyik ikonikus eleme, a tűzkerék valóban elkészült: Koltai Henrik mérnök őrnagy tervei alapján építették meg, az eszköz 5 méter magas és 3 méter széles volt. A kivitelezést a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat végezte. Az égő katonák látványa is valóságos volt: valódi tűz égett a jelenetekben. A színészek biztonságáról egy különleges testkenőcs gondoskodott, amelyet Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztett ki, és amely világszinten is ebben a filmben debütált.

Ezzel szemben a vár fokáról leöntött „forró ólom és kátrány” nem volt más, mint hideg keverék, amelyet szárazjéggel tettek buborékolóvá. A kátrány esetében egy külön erre a célra kifejlesztett fekete műanyagmasszát használtak, amely a vásznon tökéletesen visszaadta az anyag látványát. A távolban égő épületek és tárgyak pedig úgynevezett „hideg lánggal” égtek – vagyis lángot láthattunk, de valódi hő nem keletkezett.

A színészek kiválasztásához a filmkészítők a közönség segítségét is kérték. Az egyes szereplőkre újsághirdetések kivágásával lehetett szavazni, és a MAFILM-hez összesen 12 ezer voks érkezett be, ami jól tükrözi az Egri csillagokkal kapcsolatos óriási várakozást.

A filmet 1968 decemberében mutatták be. A bemutatót komoly marketingkampány kísérte: nemcsak a sajtóban jelentek meg sűrűn, de rengeteg hirdetést is elhelyeztek. Bár a korabeli kritika többnyire fanyalgott, a közönség lelkesen fogadta. Egyes becslések szerint 18 millió eladott mozijeggyel ez volt minden idők legsikeresebb magyar filmje, mások szerint “csak” a harmadik helyen áll. Abban viszont nincs vita, hogy a két részt több mint kilencmillió néző látta moziban. A film férfi főszereplője, Kovács István állítólag 27 ezer szerelmeslevelet kapott a vetítések után. Az Egri csillagok minden idők legnézettebb magyar filmje lett. A film részleteit naponta megtekinthetik az érdeklődők az egri Dobó István Vármúzeum Gótikus Püspöki Palotájának kiállítótermében.

Televíziós megjelenés

Az Egri csillagok a következő magyar tévécsatornákon volt látható az évek során:

Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Az Inka Birodalom amelyet a kecsua néphez tartozó inka törzs tagjai hoztak létre a 15. században, a legnagyobb kiterjedésű civilizáció volt prekolumbián Amerika történetében. A birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, bár számos helyi dialektus létezett. Az "Inka Birodalom" kecsua elnevezése, Tawantinsuyu, "A négy régió" vagy "A négy egyesült tartomány" jelentéssel bír. Az inkák első képi ábrázolása Európában Pedro Cieza de León spanyol konkvisztádor Cronica del Peru ( 1553 ) című munkájában jelent meg. Az inka társadalom élén a Sapa inka, azaz "az egyetlen inka" állt, aki a Napisten képviselője volt. Az utolsó inka uralkodót, Atahualpát, Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor fogta el 1532-ben, a cajamarcai csatában. Az inka építészet legjelentősebb példája a Machu Picchu, egy 2430 méter magasan fekvő romváros, amelyet Hiram Bingham fedezett fel 1911-ben. Bár pontos funkciója máig ismeretlen, valószínűleg a kilencedik Sapa inka, Pachacuti rezidenciája volt. Az inkák híresek voltak a Capacocha nevű emberáldozási szertartásokról, amelyeket fontos események, például uralkodói halál vagy éhínségek idején végeztek, gyakran gyermekeket áldozva fel. Az inka gyógyítók kiváló agysebészek voltak, a koponyalékelés (trepanáció) módszerét alkalmazva, amelyet a betegek legtöbbje túlélt. A kokacserje fontos szerepet játszott az inka kultúrában, vallási célokra, étvágy- és fájdalomcsökkentésre használták. A kokacserjelevél rágásának szokását a spanyol hódítók is átvették. Az inkák információkat a kipuk nevű csomózott zsinórok segítségével tárolták, amelyek feltehetően nem feleltek meg egy hagyományos írásrendszernek. Az inkák hadserege, bár nem rendelkezett vasfegyverekkel, a korszak legütőképesebb harcosait vonultatta fel, amelyet a fejlett úthálózat és a tambo nevű pihenőhelyek hálózata támogatott.