Barcelonában, az egykori halpiac helyén dolgozó régészek egy nagyméretű középkori hajó maradványait tárták fel. A szakemberek szerint a megtalált faanyag és vasszegek fontos új ismeretekkel szolgálhatnak a középkori hajóépítés módszereiről. A vízi járműből több mint harminc, ívelt fabordát azonosítottak a kutatók. A feltárásra egy új biomedicinai kutatóközpont építése miatt került sor, amely során a spanyol polgárháború bombázásainak nyomaitól egészen a 18. századi Barcelona történelméig terjedően kerültek elő jelentős leletek – számolt be róla a catalannews.com
Április elején azonban egy különleges felfedezést tettek: egy hajó maradványaira bukkantak, amely a 15. és 16. században süllyedhetett el egy vihar következtében, amikor Barcelona ezen része még a tengerszint alatt helyezkedett el. A hajó mintegy 10 méter hosszú és 3 méter széles volt, maradványait pedig körülbelül öt méteres mélységben találták meg. A szerkezetet több mint harminc, keresztirányú faborda alkotta. A hajótestet faanyag és vasszegek tartották össze – ez a technika jellemző volt a Földközi-tenger térségében és egész Európában a 15. század közepétől elterjedt középkori hajókra. Santi Palacios régész elmondta: igazi szerencse, hogy egy ilyen jó állapotú leletre bukkantak.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| 1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó. |
A hajó feltárása ( A kép forrása: @welcome_barcelona, Instagram )
A faanyag rendkívül törékeny: évszázadokon át nedves, homokkal borított közegben őrződött meg, ami megakadályozta a teljes szétbomlását. Delia Eguiluz restaurátor szerint a fát folyamatosan nedvesen kell tartani, hogy megőrizzék állapotát. Mozgatáskor ezért darabokra bontják, így folytatva a részletes vizsgálatokat. A régészcsapat jelenleg feltérképezi a helyszínt, felcímkézi az összes megtalált darabot, és mintákat vesz a hajó anyagából. A következő lépésben a maradványokat egy speciális létesítménybe szállítják, ahol vízben oldódó viasszal kezelik, hogy megerősítsék és megőrizzék a szerkezetet. A szakértők remélik, hogy a hajó fából készült elemei és a vasszegek részletes vizsgálata révén még jobban megérthetjük, hogyan építették a középkori hajókat.
Hirdetés
