18. századi spanyol hajóroncson fedeztek fel, 17 milliárd dollár értékű érmét és drágakövet
Hirdetés
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori görög olimpiák győztesei kétszer lassabban futottak, mint a mai győztesek. Még az ókor legjobb és legkitartóbb sportolói is lassabban futottak, mint a modern atléták. Pheidippidész, aki hírnökként kereste a kenyerét, egyszer 240 km-t futott kevesebb, mint 2 nap alatt, hogy Spártából Athénba futva elmondja az athéniaknak a győzelem hírét. Ezzel ő lett a történelem első maratoni futója. Phidippides hőstettének emlékére 1982-ben megkezdték a Spartathlon megrendezését - ez egy olyan verseny, melynek távja megegyezik az Athén-Spárta távolsággal. A verseny rekordja 20 óra 25 perc, de körülbelül egy nap alatt az egész mezőny be szokta fejezni a versenyt, vagyis elmondhatjuk, hogy a modern hosszútávfutók körülbelül kétszer olyan gyorsak, mint az ókori görög futók. |
Hirdetés
A fantasztikus bejelentésre idén került sor, még júniusban, szóval kicsit elkésve mutatjuk be, de jelentősége miatt mindenféleképpen érdemes róla beszélni. Nos tehát június 6.-án, a kolumbiai hadsereg képeket hozott nyilvánosságra a világ egyik legértékesebb hajóroncsáról, amelynek közel három évszázada ismeretlen volt a helyszíne.
A spanyol San Jose galleon hatalmas rakomány kincsekkel volt megrakva, amikor 1708-ban, a spanyol örökösödési háború során a brit haditengerészet hajói elsüllyesztették. A San Jose rendszeres utakat tett Peruból Spanyolországba, nemesfémeket és drágaköveket szállítva. A 64 ágyús galleon körülbelül 600 emberrel a fedélzetén a feltételezések szerint legalább 200 tonna kincset szállított, köztük aranyérméket, ezüstérméket és smaragdokat, mai áron, körülbelül 17 milliárd dollár értékben.
A galleon a 16–17. század óceánokat járó teher- és hadihajója volt. Kielégítő merülés, teherbíró képesség és kitűnő navigációs tulajdonságok jellemezték. A portugál karakkból, illetve a genovai kokából keletkezett, s ezért evezői sem voltak. Spanyol eredetű elnevezése valószínűleg az arab nyelvből származik: az arab halion „nagy hajó”-t jelent (nagyobb hajót, mint a karakk, attól jellegzetesen hajlított, kisméretű orrával is különbözött). A hajóorrot faragott szoboralak, az ún. gallion díszítette. Az orrárbócra kis keresztvitorla vagy háromszögű orrvitorla került. A hajó kezdetben négy, később pedig három árbócot hordozott, az árbócokat keresztvitorlával látták el, csak az utolsó tatárbóc volt latin vitorlázatú. A galleon az első hajótípus, melyen a kezdetektől fogva megtalálható a kasvitorla. A hadicélokra alkalmazott galleonok korlátozott kereskedelmi képességgel is rendelkeztek. Fő feladatuk kezdetekben a kereskedelmi hajók védelme volt a kalózoktól.- wikipedia.org
Aranyérmék, a San Jose -i hajóroncsban
A gyakran “a hajóroncsok szent gráljának” nevezett roncsot kolumbiai haditengerészet találta meg 2015-ben Cartagena partjainál, de pontos helyét a mai napig titokban tartották. Iván Duque kolumbiai elnök 2022 június 6-án tartott sajtótájékoztatóján korábban nem látott felvételeket és képeket hozott nyilvánosságra a roncsról. A képek sok újonnan felfedezett kincset tártak fel, köztük kínai kerámiákat, aranyérméket, kardokat és ágyúkat.
“Az ötlet az, hogy felszínre hozzunk néhány kincset, majd azokat értékesítve, fenntartható finanszírozási mechanizmusokkal rendelkezzünk a jövőbeli kutatásokhoz” – mondta Duque a sajtótájékoztatón. “Ily módon megvédjük a kincset, a San Jose – gálya örökségét.”
A hatóságok közölték, hogy a videót és a képeket egy távvezérelhető, csúcstechnológiás berendezéssel készítették, amely körülbelül 3280 méteres magasságban ereszkedett le, hogy feltárja a roncsok zugait és réseit.
Hirdetés
A kolumbiai haditengerészet tengerészeti főigazgatója, José Joaquín Amézquita admirális szerint az ágyúkon lévő feliratok azt mutatják, hogy 1655-ben gyártották őket a spanyolországi Sevillában és Cádizban. Duque azt is elmondta, hogy a roncs megfigyelése két további hajóroncs felfedezéséhez vezetett a közelben, egy gyarmati hajót és egy szkúnert találtak, amelyről úgy gondolják, hogy az 1800-as évekből származik.
A San Jose -i roncs a felfedezése óta folyamatos jogi csata tárgya, amint arról a The Economist is beszámolt . Kolumbia a magáénak vallotta a roncsot és annak tartalmát, Juan Manuel Santos volt elnök pedig még 2013-ban írta alá a víz alá süllyesztett kulturális örökségről szóló törvényt, amely szerint a kolumbiai vizeken előkerült műtárgyak az állam tulajdonát képezik.
Ugyanakkor Spanyolország is tett egy követelést, megjegyezve, hogy a hajó az övék, és az UNESCO víz alatti kulturális örökségről szóló egyezményére hivatkozva. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hajón található értékek közül sok valószínűleg dél-amerikai országokból rabolták ki, és néhányan jogot is tarthatnak a kincs egy részére.
Egy nagyon hasznos videót mutatunk be a cikkben. Ha most kezded gyűjteni az érméket, vagy ha már régebb óta foglalkozol >>>
2021. évi Szent Erzsébet emlékérme Árpád-házi Szent Erzsébet előtt tisztelegve a Magyar Nemzeti Bank 100 000 Ft névértékű arany emlékérmét >>>
A legdrágább magyar pénzérme, amely nyilvános, dokumentált áron kelt el, egy 1642-ben vert körmöcbányai III. Ferdinánd ( 1637–1657 ) tízszeres dukát. 2020. >>>
Werner Burger (kínai nevén: Bu Weina; 1936 – 2021. november 15.) német numizmatikus, aki a kínai Qing-dinasztia (1644–1911) érméire szakosodott. Ő írta az első PhD-t a >>>
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?