Posted in

18. századi spanyol hajóroncson fedeztek fel, 17 milliárd dollár értékű érmét és drágakövet

A fantasztikus bejelentésre idén került sor, még júniusban, szóval kicsit elkésve mutatjuk be, de jelentősége miatt mindenféleképpen érdemes róla beszélni. Nos tehát június 6.-án, a kolumbiai hadsereg képeket hozott nyilvánosságra a világ egyik legértékesebb hajóroncsáról, amelynek közel három évszázada ismeretlen volt a helyszíne.

A spanyol San Jose galleon hatalmas rakomány kincsekkel volt megrakva, amikor 1708-ban, a spanyol örökösödési háború során a brit haditengerészet hajói elsüllyesztették. A San Jose rendszeres utakat tett Peruból Spanyolországba, nemesfémeket és drágaköveket szállítva. A 64 ágyús galleon körülbelül 600 emberrel a fedélzetén a feltételezések szerint legalább 200 tonna kincset szállított, köztük aranyérméket, ezüstérméket és smaragdokat, mai áron, körülbelül 17 milliárd dollár értékben.

galleon a 16–17. század óceánokat járó teher- és hadihajója volt. Kielégítő merülés, teherbíró képesség és kitűnő navigációs tulajdonságok jellemezték. A portugál karakkból, illetve a genovai kokából keletkezett, s ezért evezői sem voltak. Spanyol eredetű elnevezése valószínűleg az arab nyelvből származik: az arab halion „nagy hajó”-t jelent (nagyobb hajót, mint a karakk, attól jellegzetesen hajlított, kisméretű orrával is különbözött). A hajóorrot faragott szoboralak, az ún. gallion díszítette. Az orrárbócra kis keresztvitorla vagy háromszögű orrvitorla került. A hajó kezdetben négy, később pedig három árbócot hordozott, az árbócokat keresztvitorlával látták el, csak az utolsó tatárbóc volt latin vitorlázatú. A galleon az első hajótípus, melyen a kezdetektől fogva megtalálható a kasvitorla. A hadicélokra alkalmazott galleonok korlátozott kereskedelmi képességgel is rendelkeztek. Fő feladatuk kezdetekben a kereskedelmi hajók védelme volt a kalózoktól.- wikipedia.org

Aranyérmék, a San Jose -i hajóroncsban


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél.

A gyakran “a hajóroncsok szent gráljának” nevezett roncsot kolumbiai haditengerészet találta meg 2015-ben Cartagena partjainál, de pontos helyét a mai napig titokban tartották. Iván Duque kolumbiai elnök 2022 június 6-án tartott sajtótájékoztatóján korábban nem látott felvételeket és képeket hozott nyilvánosságra a roncsról. A képek sok újonnan felfedezett kincset tártak fel, köztük kínai kerámiákat, aranyérméket, kardokat és ágyúkat. “Az ötlet az, hogy felszínre hozzunk néhány kincset, majd azokat értékesítve, fenntartható finanszírozási mechanizmusokkal rendelkezzünk a jövőbeli kutatásokhoz” – mondta Duque a sajtótájékoztatón. “Ily módon megvédjük a kincset, a San Jose – gálya örökségét.”

A hatóságok közölték, hogy a videót és a képeket egy távvezérelhető, csúcstechnológiás berendezéssel készítették, amely körülbelül 3280 méteres magasságban ereszkedett le, hogy feltárja a roncsok zugait és réseit.

A kolumbiai haditengerészet tengerészeti főigazgatója, José Joaquín Amézquita admirális szerint az ágyúkon lévő feliratok azt mutatják, hogy 1655-ben gyártották őket a spanyolországi Sevillában és Cádizban. Duque azt is elmondta, hogy a roncs megfigyelése két további hajóroncs felfedezéséhez vezetett a közelben, egy gyarmati hajót és egy szkúnert találtak, amelyről úgy gondolják, hogy az 1800-as évekből származik.

San Jose -i roncs a felfedezése óta folyamatos jogi csata tárgya, amint arról a The Economist is beszámolt . Kolumbia a magáénak vallotta a roncsot és annak tartalmát, Juan Manuel Santos volt elnök pedig még 2013-ban írta alá a víz alá süllyesztett kulturális örökségről szóló törvényt, amely szerint a kolumbiai vizeken előkerült műtárgyak az állam tulajdonát képezik.

Ugyanakkor Spanyolország is tett egy követelést, megjegyezve, hogy a hajó az övék, és az UNESCO víz alatti kulturális örökségről szóló egyezményére hivatkozva. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hajón található értékek közül sok valószínűleg dél-amerikai országokból rabolták ki, és néhányan jogot is tarthatnak a kincs egy részére.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?