6 milliós darabszámú emlékbankjegy, ami 20 perc alatt beszerezhetetlen lett!

Olimpiai játékokat igen régóta rendeznek. Az első olimpiai játékokat az ókori görög városban, Olümpiában, Dél-Görögországban rendezték meg az i. e. 776-ban ( de megeshet, hogy még ennél régebben is rendeztek különböző sporteseményeket ). Ez volt az első olyan esemény, amelyet olimpiai játékoknak neveztek, és azóta is az olimpiai mozgalom kezdeteként tartják számon. Az ókori görög olimpiai játékokat négyévente rendezték meg Zeusz isten tiszteletére. A modern olimpiai játékokat pedig az 1896-os athéni esemény indította el. Bankjegyet, pénzérmét is nagyon régóta használunk. Azonban olimpiai játékok alkalmából kiadott első emlékbankjegyre igen sokat kellett várni, hisz nem is olyan régen, a 2008-as Pekingi XXIX. nyári olimpiai játékok alkalmából adtak ki ilyen jegyzeteket. 

Azt gondolhatnánk, hogy ennek jóval korábban is meg kellett volna történnie, hisz a 2008-as nyári olimpiai játékok előtt is bőven lett volna rá alkalom, igény, és “kapacitás” is. ( 2004 Athén, 2000 Sydney, 1996 Atlanta …és sorolhatnám még, akár az 1936-os Berlini nyári olimpiai játékokat is ). Nos arról, hogy ez miért nem történt meg, nem tudok információval szolgálni. Egy biztos, ebben is Kína lett az első 🙂 2008-ban kiadták az első olimpia emlékbankjegyet a 2008-as nyári olimpia emlékére. A bankjegy 10 jüan címletű, és egyik érdekessége az volt ( főleg akkoriban ), hogy “lekerült” róla Mao Ce-tung portréja. Mao 14 évvel halála után jelent meg először egy bankjegyen, egy 1990-ben kibocsátott 100 jüanos bankjegyen, majd 1999 óta minden címletű bankjegyen szerepelt. Ez az olimpia jegyzet volt az “első” sok év után, mikor Mao lemaradt a bankjegyről.

Az olimpiai 10 jüan kék és zöld színben készült, és mérete megfelel egy ilyen címletű szabványos bankjegynek. Elülső oldalán a pekingi Nemzeti Stadion képe látható, fölötte az olimpiai játékok hivatalos emblémája, és a Kínai Népköztársaság címere látható. A hátoldalon atléták, sportolók és egy görög diszkoszvető szobor látható, egy nagy 2008-as arab számmal középen.

A Kína-i “változat”, az “első”   ( A kép forrása: moneycollection.tistory.com )

A People’s Bank of China ( PBOC ) mindössze 6 millió darab olimpiai bankjegyet bocsátott ki 2008. július 8-án, amelyeket kizárólag saját fiókjainak juttattak el. A viszonylag nagy mennyiség ellenére minden bankjegy elfogyott a bankok nyitvatartásának legelső órájában, alig 20 perc alatt. Voltak fiókok ahol közel kilométeres sor alakult ki, annyian szerettek volna vásárolni egy-egy darabot, és voltak aki már napokkal a kibocsátás előtt megjelentek a bankfiókok előtt. Ekkor még 200-300 jüanos áron kerültek forgalomba, de már napokon belül feljebb ment az áruk. Manapság pedig már igen ritkának számítanak, és igen magas áron lehet csak beszerezni őket. Jelenleg 600 és 1000 dollár közötti áron licitálnak rájuk. Ez jelenleg olyan 4000 és 7000 jüan közötti árat jelent. Vagyis a névérték 400, és 700 szorosát. Egész jó befektetés volt 15 év alatt 🙂

Mindössze pár nappal később, 2008. július 11.-én a Bank of China ( Hong Kong ) Limited saját emlékbankjegyet bocsátott ki 20 dollár-os címletben, 4 milliós darabszámmal, szintén a nyári olimpia emlékére. Ezek a jegyzetek is 6-7 szeres áron kerültek forgalomba, és szintén hamar elfogytak. Napjainkra ezek a jegyzetek is nehezen beszerezhetőek.

A Hong Kong-i”változat”, a “második” ( A kép forrása: hkma.gov.hk )

Majd végül engedélyt kapott a Bank of China Macau fiókja is, hasonló témájú emlékbankjegy kiadására, amire 2008. július 13.-án sor is került. Ezek a jegyzetek is 4 milliós darabszámban készültek, a címletük 20 patacas volt. Értékesítésük hasonlóképpen zajlott, mint az előző kettő bankjegy esetén. Szintén jóval névérték felett keltek el, és hamar. Mint a fenti két jegyzet, a Makaói változatok is ritkának számítanak, és nehezen beszerezhetőek napjainkban is.

A Makaó-i”változat”, a “harmadik”