Tudtad? ( történelmi érdekességek )

A nagy gazdasági világválság amely az 1929 októberében a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, 1933-ban érte el csúcspontját az USA-ban, de hatásai az 1940-es évekig tartottak. A válság idején a világkereskedelem a felére esett vissza, az ipari termelés drámaian csökkent, bankok és mezőgazdasági ágazatok kerültek válságba, a munkanélküliség pedig rekordmagasságot ért el. 1929 és 1933 között az USA-ban közel 11 ezer bank ment csődbe a 25 ezerből. A válság hatására a társadalmi szokások is megváltoztak; például a cipzár használata terjedt el, mert az emberek nem tudták megengedni maguknak a gombokat. Herbert Hoover elnököt sokan hibáztatták a válságért, ezért a nyomornegyedeket "Hoover-városnak", az ingyenkonyhák ételeit pedig "Hoover-pörköltnek" nevezték. Az emberek a válság idején szinte mindenből levest készítettek, köztük olyan különlegességeket is, mint a perec- vagy kávéleves, sőt, a válságleves is, ami ketchupból és forró vízből állt. A válság leginkább az Appalache-régió hegyvidéki közösségeit sújtotta, ahol sok család annyira elszegényedett, hogy pitypang és szeder lett a fő táplálékforrásuk. Ezzel szemben Joseph Kennedy, John F. Kennedy apja, hatalmas vagyonra tett szert ingatlanügyleteinek köszönhetően, és 1929-től 1935-ig vagyonát 4 millióról 180 millió dollárra növelte. Érdekes módon, a válság alatt, 1930 és 1933 között az amerikai lakosság halandósági rátája csökkent, amit a kutatók a stresszmentesebb életnek tulajdonítanak. Amikor Franklin D. Roosevelt 1933-ban elnök lett, az állam aktívabban beavatkozott a gazdaságba, és a New Deal keretében átfogó közmunkaprogramot indított a munkanélküliség csökkentésére. Csak a Tennessee folyó völgyében folyó munkálatokban 8,5 millióan dolgoztak 1935 és 1943 között.
Posted in

400 éves katonai sisakot találtak a Visegrádi Fellegvárban!

A magyarországi Visegrádi Fellegvár régészeti feltárásán dolgozó kutatók rendkívüli leletegyüttest fedeztek fel, amelyek a térség 16–17. századi intenzív ostromainak és katonai múltjának bizonyítékait hordozzák. Pest megyében, a Duna fölé magasodó dombon fekvő, 13. századi erődítmény, amely egykor királyi rezidenciaként szolgált, jelenleg átfogó helyreállítási program keretében újul meg, hogy megőrizze kulturális örökségét.

A legutóbbi felfedezések az Anjou-korabeli várárok feltöltött rétegének ásatása során kerültek elő. A Magyar Nemzeti Régészeti Intézet tájékoztatása szerint a leletek között különféle fegyverek találhatók, például kézi lőfegyverek, ágyúgolyók, nyílhegyek és közelharci fegyverek. A heves csaták nyomait az eszközökön található jelentős sérülések is alátámasztják. A feltárás egyik legfigyelemreméltóbb lelete egy töredékes cabasset sisak, amely egy széles körben elterjedt, kúpos alakú gyalogsági sisaktípus volt Európában 1550 és 1700 között. A sisakot rézrózsákkal díszítették, és egy míves réztollforgató található a hátulján. A szakértők szerint ez a sisak valószínűleg egy Habsburg zsoldos tulajdona lehetett, aki a tizenöt éves háború ( más néven a hosszú török háború ) idején harcolt. Ez a konfliktus 1591 és 1606 között zajlott, amikor a Habsburg Birodalom az Oszmán Birodalommal csapott össze, és súlyos pusztítást okozott a mai Magyarország területén. A Szegedi Tudományegyetem kiemeli, hogy a háború jelentős gazdasági és társadalmi hatással volt a régióra.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

A Visegrádi várban feltárt 400 éves sisak. ( A kép forrása: Magyar Nemzeti Régészeti Intézet )

A töredékes sisak párhuzamba állítható más helyi múzeumi gyűjtemények darabjaival. Az egyik hasonló példány, amely a Salamon-torony kiállításán látható, ugyanolyan tollforgató kialakítással rendelkezik, míg a palota fegyvergyűjteményében található egyszerűbb cabasset sisak a gyalogsági felszerelés elterjedtebb típusát képviseli. A visegrádi ásatások a Visegrádi Reneszánsz Fejlesztési Program szélesebb körű célkitűzéseihez kapcsolódnak, amelyek célja a város gazdag kulturális és építészeti örökségének népszerűsítése. A katonai leleteken túl a program kiemelte Visegrád középkori építészeti újításait is, például a Ferences-templom szentélyboltozatának 3D-s rekonstrukcióját. Ez a rekonstrukció összekapcsolja a helyi tervezési megoldásokat a bécsi Szent István-dóm építészeti jegyeivel, és bemutatja Anton Pilgram mester hatását, aki az íves bordás boltozatépítés úttörője volt.

Hirdetés