Hogyan lesz egy bankjegyből, mozijegy? :)

Tabuaeran ( Fanning-sziget ) az egyik atoll a Csendes-óceán középső részén, amely a Line-szigetek és Kiribati része. Területe 33,73 négyzetkilométer, 2015-ben 2315 lakossal rendelkezett. Maximális magassága körülbelül 3 méter a dagály felett. A lagúna 110 négyzetkilométeres, legmélyebb pontja körülbelül 15 méter, de általában nagyon sekély.

Egy kis történelem

Tabuaerant először polinézek lakták. Régészeti bizonyítékok szerint az atoll nyugati oldalán egy nagy falu létezett több száz éven át, és más, szétszórt termelési és mezőgazdasági telephelyek is voltak. A radiometrikus dátumok i.sz. 1100-1425 közé esnek, jelezve a folyamatos lakottságot. Egyes régészek szerint Tabuaeran és Kiritimati egy közösséget alkothatott, mivel éghajlatuk és erőforrásaik kiegészítették egymást. Az első fehér ember, aki megpillantotta Tabuaerant, Edmund Fanning amerikai kapitány volt, 1798 június 11-én. Az atoll akkor lakatlan volt. Nem sokkal ezután az atollt az ő tiszteletére nevezték el. Fanning látogatása után az atollban különböző nemzetiségűek kezdtek betelepülni, akik közül többnyire bálnavadászok voltak. 1854-re Henry English kapitány és 150 Manihiki munkása letelepedett, és kókuszolajat kezdtek exportálni. A sziget brit védelem alá került 1855-ben, amikor WH Morshead kapitány megérkezett a HMS Dido hajóval. 1857 körül egy bálnavadászhajó partra tette William Greiget, aki kókuszfákat ültetett a kopratermelés bővítése érdekében. Greig fiai később Emmanuel Rougier atyával birtokolták az ültetvényt, majd eladták a Fanning Island Limitednek. William Wiseman, a HMS Caroline kapitánya 1888-ban hivatalosan Nagy-Britanniához csatolta Fanninget.

A fenti fotó feltehetően az I. világháború időszakából származik a Fanning-szigetekről, egy fotóalbum része, aminek teljes tartalmát itt tudjátok megtekinteni: antipodean.com, A W.W.I. PERIOD PHOTOGRAPH ALBUM OF FANNING ISLAND, DURING THE PERIOD OF THE GERMAN ATTACK.

A nyugati oldalon egy mély nyílást robbantottak fel, amelyet La Manche csatornának neveztek el. Tabuaeran 1902-től kezdve az All Red Line távírókábelrendszer egyik állomása volt. Az első világháború alatt a német SMS Nürnberg könnyűcirkáló 1914-ben súlyosan megrongálta a kábelállomást. 1939-ben az atoll a Gilbert- és Ellice-szigetek brit gyarmatához került. A második világháború alatt, a térségben jelentős összecsapások zajlottak az amerikai, és japán erők között. Számtalan megmaradt emlék maradt fenn, amelyek turista célpontokká váltak. Tabuaeran szigetén, közvetlenül nem voltak harcok, de amerikai csapatok állomásoztak rajta 1942-től, a kábelállomást használták üzenetek küldésére, és fogadására. Függetlenségét végül 1979-ben nyerte el, és a Kiribati Köztársaság részévé vált. Repülőteret építettek Napari szigeten, amikor a Hawaii Egyetem dagályfigyelő állomást üzemeltetett az atollon. Az állomás és a repülőtér 1981-ben bezárt, de 2016-ban újra megnyílt, rendszeres belföldi járatokkal Kiritimatiba. Tabuaeran közigazgatási központja Paelau. 2010-ben a lakosság 1960 fő volt, főként gilberti telepesek, akiket a Fanning Island Plantations, Ltd. hozott ide a kopraiparban dolgozni. A népesség 2005-ben még 2539 volt, de csökkent, miután bezárták a középiskolát, beszüntették a Norwegian Cruise Line látogatásait, és csökkentették az Atoll Seaweed Company tevékenységét. A 2015-ös népszámlálás nyolc falut említ az atollon.

Tabuaeran, Kiribati ( A kép forrása: Facebook/Manavys )

Hogyan lesz egy bankjegyből, mozijegy? 🙂

Ahogy fentebb már említettem, a szigeten amerikai csapatok állomásoztak a második világháború alatt. A szigeten akkor, ausztrál bankjegyeket használtak. Az ott lévő csapatok tulajdonképpen elhasználták a helyiek elől a bankjegyeket. Tulajdonképpen nem volt elég a forgalomban lévő mennyiség, a megnövekedett igény miatt. Azonban a háború miatt, Ausztrália nehézségekbe ütközött a valuta szállításával, és végül nem volt több elérhető új valuta. A “valutahiány” enyhítésére a a Fanning Island Plantation Limited, aki a teljes szigetet  felett gyakorolt “ellenőrzést”, mint  kókuszdió-exportőr, hisz a szigeten szinte mindenki az alkalmazásában állt, az Egyesült Államok hadseregének segítségével megszervezte egyfontosos bankjegyek, „ültetvényjegyzetek” kinyomtatását Hawaiin, amiket a szigetekre szállították. Ezeket a jegyzeteket szokták így, és úgy is kategorizálni. Vannak akik a sziget egyetlen “forgalomba” helyezett saját valutájának, bankjegyének tekintik, mások vészhelyzeti jegyzeteknek, vagyis egyfajta “csendes-óceáni notgeld”-nek kategorizálják. RG GARRET a Fanning Islands Plantations Ltd. menedzsere volt. 3000 bankjegyet ( 1 font ) rendelt Honoluluból, az ő aláírásával. Ezek a bankjegyek az ültetvények munkásainak fizetésére szolgáltak, de szabadon terjesztették a teljes szigeten. Szakértők véleménye szerint, végül a 3000-es darabszámnál ténylegesen kevesebb készülhetett el.

Fanning-sziget. Kiribati/Fanning Island Plantations, Ltd. “sértetlen”, 1 Pound, ( 1942-43? ) A jegyzet hátoldalára nem volt nyomtatva semmi. ( A kép forrása: numismondo.net )

A háború végén ismét az ausztrál valuta keringett a szigeten, és az ültetvényes bankjegyek nagy részét visszavonták ( már 1945-ben ), de néhányat kettévágtak (  az összes sarkukat levágták ) és mozijegyként használták fel. A bal fele egy shilling, a jobb fele pedig két shilling jelet viselt, amit a szigeteken, mozijegy vásárlására lehetett elkölteni. Az 1 shilling értéket jelző felirat minden esetben kék, a 2 schilling értéket jelző felirat pedig piros. A feliratokat zsírkrétával készítették 🙂 Sértetlen, vagyis nem kettévágott állapotban, csak kevés darab maradhatott fenn. Eddig mindössze 33 darabot azonosítottak.

Fanning-sziget. Kiribati/Fanning Island Plantations, Ltd. kettévágott 1 Pound, ( 1942-43? ) ( A kép forrása: worthpoint.com )