A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország ( horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH ) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt. Az NDH-t a tengelyhatalmak Jugoszlávia megtámadását követően, 1941. április 10-én a hozták létre. Az 1941. május 19-ei római egyezménnyel egészen az 1943. szeptember 8-i olasz kapitulációig, az ország technikailag monarchiaként és olasz protekturátusként létezett, ám a király-jelölt Spoleto-Aostai Aimone herceg elutasította, hogy vállalja a királyi címet. Tulajdonképpen, az országot ténylegesen a fasiszta Usztasa mozgalom és annak vezére Ante Pavelić irányította, amiért viszonzásul, az állam elsődlegesen német befolyás alatt állt. Fennállásának első két évében 1943-ig, az NDH területe egyaránt Németország és Olaszország közbirtokát, valamint a közvetlenül annektált Közép-Dalmácia – az olasz irredentizmussal összhangban – Olaszország területét képezte. Az NDH vezetősége faji ellenségként tekintett az országban élő zsidókra, romákra és szerbekre. Az usztasák német támogatás mellett, számos atrocitást követtek el, elsősorban a szerb lakosok ellen. De kíméletlenül léptek fel mindenki más ellen is, aki az uralmukat, vagy törekvéseiket veszélyeztette. A háború végéig, egyes adatok szerint, 100.000 szerb, vagy más nemzetiségű lakos haláláért, és közel 300.000 ezer ember deportálásáért felelősek.
A fasiszta vezér, Benito Mussolini bukásával, 1943-ban az olasz befolyás összeomlott és egyedül a német hatás érvényesült 1945-ig. Az állam a tengelyhatalmi erők kiűzésével, a háború végén megszűnt. – wikipedia.org
Az NDH, ezen időszak alatt saját pénzt bocsátott ki:
A horvát kunát 1941. július 26-án vezették be. A kuna a jugoszláv dinárt névértéken váltotta fel, és a német birodalmi markához (ℛℳ) rögzítették kettős árfolyammal.
- 1941. december 31. – 25,00 Kn = 1 ℛℳ
- 1942. december 31. – 37,50 Kn = 1 ℛℳ
- 1943. december 31. – 40,00 Kn = 1 ℛℳ
- 1944. december 31. – 80,00 Kn = 1 ℛℳ
- 1945. május 6. – 120,00 Kn = 1 ℛℳ
A kunát 1945. június 30. és július 9. között kivonták a forgalomból, és a jugoszláv dinár 1944-es kibocsátásával váltották fel 40 kuna = 1 dinár árfolyammal.
Bankjegyek
A kuna bankjegyeket 1941-ben vezette be a kormány, 10, 50, 100, 500 és 1000 kunás címletekben. Ezeket 1942-ben követték 50 banicás, valamint 1 és 2 kunás érmék. 1943-ban a Hrvatska Državna Banka ( Horvát Állami Bank ) 100, 1000 és 5000 kunás bankjegyeket vezetett be. A bankjegyeket Németországban nyomtatták, Giesecke & Devrient .
Érmék
A cinkérméket 1941-ben 1 ( kuna ) és 2 kune-s címletben bocsátották ki, de ma már csak a 2 kunás érmét lehet beszerezni.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
| Az ókori Egyiptomban a szolgákat mézzel kenték be, hogy inkább ők vonzzák a legyeket, s a fáraót ne zaklassák a bogarak. A szolgák sora amúgy sem volt túl fényes akkoriban, mivel gyakran, ha meghalt egy fáraó, vele együtt eltemették az összes szolgáját, háziállatát és ágyasát is. |
Az érmék pontos története, tulajdonképpen nem ismert. Az 1 kune érméről létezik fénykép, és adatokat is tudunk róla ( Cink, 2,1g, 17mm átmérő, Tervezők: Ivo Kerdić, Teodor Krivak, Zágrábban készültek ), de minden bizonnyal forgalomban nem voltak.
Ezzel szemben a 2 kune-s ( Cink, 2,25g, 18,8mm átmérő, Tervezők: Ivo Kerdić, Teodor Krivak, Zágrábban készültek ) érmé könnyebben fellelhető, bár ritkább érmének számít. Vannak olyan információk is, hogy nikkelből, és rézből is vertek ilyen érmét, azonban ez nem bizonyított.
Mindkét érme jellemző motivuma, az 1941-1945-ös NDH címere ( 25 négyzetes pajzs az usztasák /horvátul: “Ustaše”/ – horvát fasiszta szervezet ) emblémája.
Létezik még egy 5 kuna-s ( Ezüst ( .900-es ), 4,25g, 23mm átmérő ) változat, 1934-ben adták ki. Ez az érme, tulajdonképpen “fantázia veretnek” számít, mivel akkor még nem létezett mögötte állam, csak a fent említett NDH, egyfajta elődjének számító usztasa “közösség” megbízásából készült. Az érmét Bécsben verték, és nem Budapesten, ahogy korábban hitték. A magyarországi Janka-pusztai usztasa emigránsok számára adták ki. Az érme verését az argentin Buenos Aires-i Usztasa közösség fizette.
Illetve néhány db készült még 50 kuna címletben is. Arany ( 63 db ), ezüst ( 100 db ), réz ( 8db ), és nikkel ( ? db ) kivitelben.
Vannak olyanok, akik “hamisítványnak” tartják, mivel nem létező ” állam, állam forma szerepel rajta. Nos valóban kalandos ezen érmék története, és nagyon kevés pontos információ van róluk. Ha neked van bármelyik, akkor egy valóban különleges érmének vagy a tulajdonosa. 🙂
Értékük is változó, az 1 kuna, meghatározhatatlan, a 2 kune 2000 – 4000 Ft ig változik, állapottól függően, az 5 kuna a legértékesebb, Magyarországon a Fodor Aukciósházban ( 2020 vége, 2021 eleje pontosan nem emlékszem ) volt liciten, 70.000 Ft volt a kikiáltási ára, de nem kelt el.
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?