A modern társadalom gerince az elektromosság. A legtöbben észre sem vesszük, mennyire függünk az áramszolgáltatástól – egészen addig, amíg el nem tűnik. Egy rövid áramkimaradás bosszantó kellemetlenség lehet: nem működik a mikrohullámú sütő, leáll a Wi-Fi, és gyertyát kell gyújtanunk este. De mi történik, ha nem órákig, hanem napokig vagy hetekig nincs áram? Ez már nem puszta kényelmetlenség – ez társadalmi katasztrófa.
A szakértők ezt „black sky event”-nek, vagyis „fekete ég eseménynek” nevezik. Ez egy olyan nagykiterjedésű, országos vagy több országot érintő áramszünet, amelyet egy szélsőséges, akár szándékos esemény okoz, mint például, egy kibertámadás az energiahálózat ellen, egy nagymértékű geomágneses vihar ( mint amilyen a Carrington-esemény volt 1859-ben ), egy komplex infrastruktúra-hiba, vagy egy fizikai támadás, például robbanás vagy szabotázs. Ilyenkor nem csak a világítás szűnik meg: leállhat a teljes vízszolgáltatás, a fűtés, a telefonos és internetes kommunikáció, a közlekedés ( közlekedési lámpák, benzinkutak, tömegközlekedés ), az egészségügyi ellátás, az élelmiszer-ellátás, sőt még a pénzügyi rendszer is, ha az ATM-ek és a banki rendszerek is elérhetetlenné válnak.
A venezuelai példa
A 2019 márciusában történt venezuelai 5 napos országos áramszünet döbbenetes példája annak, hogy az elektromos hálózat összeomlása messze nem csupán a fények kialvását jelenti. Az egyik kórházban Maracay városában, észak-Venezuelában az orvosok tehetetlenül nézték végig egy idős nő halálát. A beteg tüdőembóliában szenvedett – egy életveszélyes, de kezelhető állapotban –, ám a szükséges eszközök, köztük egy lélegeztetőgép, a kórház intenzív osztályán voltak, több emeletnyi távolságra. A kilencszintes kórházban nem működtek a liftek, így a személyzet nem tudta levinni a beteget. A venezuelai egészségügyi intézmények – mint sok más létesítmény az országban – felkészületlenül érték az öt napig tartó országos áramszünetet. A tartalék generátorok egy része meghibásodott, mások pedig csak a legfontosabb osztályokat tudták életben tartani. Az Orvosok az Egészségért ( Doctors for Health ) nevű szervezet szerint legalább 26 ember halt meg az áramszünet miatt a kórházakban. Köztük voltak dialízisre szoruló vesebetegek és lőtt sebesültek is, akiket nem tudtak megoperálni a sötétben.
Venezuela fénytérképe 2019. március 7-én és 2019. március 8-án éjjel
“A nővérek kézzel lélegeztették a betegeket”
Julio Castro, a Venezuelai Központi Egyetem orvosi karának munkatársa így számolt be: „Amikor a lélegeztetőgépek leálltak, a nővérek és orvosok kézzel nyomkodták a gumiballont, hogy életben tartsák a betegeket – váltásban, folyamatosan.”
A problémák messze túlmutattak a kórházakon. Az idős embereket lépcsőkön kellett levinni az emeleti lakásaikból. Az emberek gyertyafénynél főztek, ételeik megromlottak a hűtőkben. A szennyvíz és ivóvíz-szolgáltatás megszűnt, mivel a vízszivattyúk árammal működnek. Az emberek kétségbeesetten kutattak víz után folyókban, patakokban, sőt, csatornákban.
2019-ben, más országokban is volt probléma
A fekete áramszünetek („black sky events”) nem kizárólag politikailag instabil országokat sújtanak. 2019-ben Argentína, Uruguay és Paraguay szinte teljes egészét elérte egy ilyen esemény, és közel 40 millió ember maradt áram nélkül. Ugyanebben az évben az Egyesült Királyságban majdnem egymillió embert érintett egy többórás áramszünet, miután egy villámcsapás miatt egyszerre állt le egy gázerőmű és egy tengeri szélerőmű.
Sérülékeny rendszerek, fokozódó kockázatok
Juliet Mian, a Resilience Shift nevű infrastrukturális biztonsági szervezet műszaki igazgatója így fogalmazott: „Régen azt mondtuk, ‘amikor kialszanak a fények’, de ma már a lámpák nem a legnagyobb gondunk. A teljes életmódunk az energiától, különösen az elektromos áramtól függ.”
Áramszünet esetén:
-
Nem működnek a benzinkutak, mert a szivattyúk árammal mennek.
-
Leállnak a közlekedési rendszerek: közlekedési lámpák, vasúti irányítás.
-
Összeomlik az élelmiszer-ellátás: nincs hűtés, nincs üzemanyag, a számítógépes rendszerek nem működnek.
-
Nincs vízellátás és fűtés, hiszen ezek is elektromos vezérlésűek.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Bábel tornya valóban létezett, de senki sem tudja, miért. A tudósok úgy vélik, hogy Bábel tornya nem csak egy mítosz. Legendáját összekötik az ókori Mezopotámiában lévő magas torony tempomok, az úgynevezett zikkuratok építésének hagyományával. Hogy ezeket az építményeket milyen célból hozták létre, azt máig nem tudni. A legmagasabb zikkurat Babilonban volt. Etemenankinak hívták, ami azt jelenti: "a ház, ahol az ég találkozik a földdel". A legenda szerint magassága elérte a 91 métert, de a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezet nem lehetett magasabb 66 méternél. -
A kommunikációs hálózatok (mobil, internet) is leállnak.
Egy munkás vasárnap kárfelmérést végez egy caracasi szupermarketben, miután azt kifosztották Venezuela napokig tartó áramszünetének idején.( A kép forrása: Carlos Garcia Rawlins / Reuters )
A múltban még izomerő hajtotta a városokat – ma már minden árammal működik. A világunk szinte minden rendszere összefonódik az elektromos hálózattal.
Mi okozhat „fekete ég” ( black sky ) eseményt?
-
Természeti katasztrófák: hurrikánok, földrengések.
-
Űridőjárás: Napkitörések, koronakidobódások ( CME ), amelyek geomágneses viharokat keltenek, túlterhelve a hálózatot. 1989-ben egy ilyen vihar 9 órás áramszünetet okozott Kanadában.
-
Emberi tényezők: kibertámadások, fizikai szabotázs, vagy elektromágneses impulzusok ( EMP ), amelyek kiüthetik az egész hálózatot.
További példák az elmúlt évekből:
-
India, 2012: 600 millió ember áram nélkül.
-
Puerto Rico, 2017: a Maria hurrikán romba döntötte az infrastruktúrát, humanitárius válságot okozva.
-
Japán, 2018: Hokkaidón 5 millió ember maradt áram nélkül egy földrengés után.
A modern társadalom sebezhetősége az áramellátásban rejlik. Egy apokaliptikus áramszünet nemcsak kényelmetlenség, hanem egészségügyi válság, közlekedési káosz, vízhiány, éhínség és társadalmi instabilitás forrása lehet. És nem csak a fejlődő országokat fenyegeti. A kulcs a megelőzésben és az ellenálló infrastruktúrában rejlik – még akkor is, ha ez költséges.
Lehet ellene védekezni? Igen, de drága.
A kulcsfontosságú infrastruktúra ( transzformátorok, irányítórendszerek ) védhető, de jelentős beruházást igényel. Kiemelt figyelmet kell fordítani a megújuló energiák stabilitásának biztosítására is, hiszen a szél és a napenergia időszakos, így új kihívásokat jelentenek az ellátásban.
Melissa Lott, a Columbia Egyetem energiapolitikai kutatója szerint: „A globális energiaellátás technológiai fejlődése mellett az áramhálózatokba történő befektetés is létfontosságú – különben az extrém időjárás vagy technológiai változások túl nagy nyomást gyakorolnak a rendszerre.”
…de sajnos vannak olyan események, amelyeket egyszerűen nem lehet megakadályozni. Ezért egyre több szakértő hangsúlyozza az alkalmazkodóképesség ( reziliencia ) fontosságát – vagyis azt, hogy a társadalom, az infrastruktúra és az emberek hogyan tudnak megbirkózni egy ilyen válsághelyzettel, ha már bekövetkezett.
„Nem lehet minden fenyegetést megelőzni, de fel lehet készülni arra, hogy hogyan reagálunk rájuk” – mondja Juliet Mian. „Minél gyorsabban és hatékonyabban tudunk reagálni, annál kevésbé lesz súlyos a hatása.”
Ez azt is jelenti, hogy a kritikus létesítmények – például kórházak, vízművek, kommunikációs központok – számára tartalék energiaforrásokat kell biztosítani, amelyek akár napokon keresztül is működtethetők. Egyes országok már elkezdték ezeket a rendszereket kiépíteni, különösen ott, ahol gyakoriak a természeti katasztrófák. A lakossági felkészültség is kulcsszerepet játszik. Egy átfogó, többnapos áramszünet esetén az embereknek tudniuk kell, hol juthatnak vízhez, hogyan tudnak főzni, melegen maradni, információhoz jutni, vagy akár egyszerűen csak tölteni a mobiltelefonjukat. Az önellátásra való képesség – például tartalék élelmiszer, víz és alapvető felszerelés megléte – sokat segíthet a túlélésben. A BBC által bemutatott venezuelai példa világosan mutatja, milyen gyorsan összeomolhat egy egész rendszer, ha az elektromos hálózat működésképtelenné válik – még egy olyan országban is, amely korábban gazdag volt és fejlett infrastruktúrával rendelkezett. A legsérülékenyebbek, mint például a betegek, idősek, újszülöttek és a szegényebb rétegek, különösen ki vannak téve a veszélynek. Egy apokaliptikus méretű áramszünet – vagyis a „black sky event” – hatása tehát nem csupán annyi, hogy sötét lesz. Ez hatással van az egész társadalom működésére: az egészségügytől a közlekedésen és élelmiszer-ellátáson át a pénzügyi rendszerekig minden veszélybe kerül. Egy nagyszabású, hosszú ideig tartó áramszünet a modern világ egyik legsúlyosabb és legvalószínűbb civilizációs válságforgatókönyve. A megelőzés technológiai kihívás, de az ellenállóképesség – legyen szó közösségi vagy egyéni szintről – életbevágóan fontos.
Hirdetés
