1980. május 26-án Farkas Bertalan a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén első magyarként jutott el a világűrbe, ezzel Magyarország a hetedik nemzetként küldött embert a kozmoszba. Azóta eltelt 45 év, és most újra magyar űrhajós készül az űrbe: Kapu Tibor, a HUNOR ( Hungarian to Orbit ) program keretében, a tervek szerint 2025 júniusában indul a Nemzetközi Űrállomásra. Kapu Tibor missziója során magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások által fejlesztett tudományos és technológiai kísérleteket hajt végre az űrállomáson. A kísérletek között szerepel biotechnológiai kutatás, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a természetes önjavító mechanizmusokat vizsgálja; folyadékdinamikai kísérlet, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációban; egy kompakt dózismérő eszköz tesztelése, amely valós időben méri az űrhajósokat érő sugárzást; valamint a mikrogravitáció által okozott látásromlás kezelésének módszereinek tesztelése egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével. Ezzel a küldetéssel Magyarország újra aktívan részt vesz az emberes űrkutatásban, és a HUNOR program révén megerősíti helyét a nemzetközi űrkutatási közösségben.
A magyar űrhajósprogram indulása és céljai
A magyar kormány 2021. július 30-án a Magyar Közlönyben tette közzé azt a döntését, amellyel hivatalosan is elindította a magyar űrhajósprogramot. A határozat nemcsak a külföldi partnerekkel ( mint például az Axiom Space ) kötendő megállapodásokat hagyta jóvá, hanem a programhoz szükséges hazai ipari fejlesztések és források biztosítását is. A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette meg. Nem sokkal később, 2021. október 28-án Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos hivatalosan is elindította az űrhajós kiválasztásának folyamatát, és bemutatta a program nevét: HUNOR, vagyis „Hungarian to Orbit” – „Magyar az űrbe”.
A HUNOR program felépítése és célkitűzései
A HUNOR – Magyar Űrhajós Program szakmai alapját az Űrkutatási Tudományos Tanács, az Európai Űrügynökség ( ESA ), a NASA és az Axiom Space által ellenőrzött tudományos és technológiai tartalom képezi. A program lebonyolításáért a Magyar Kutatási Hálózaton belül működő Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma felel. A magyar űrkutatás célja, hogy a legkorszerűbb technológiák révén Magyarország is méltó módon vegyen részt az emberiség jövőjét alakító űrtevékenységekben. Ennek érdekében Magyarország – sok más európai ország példáját követve – saját nemzeti űrstratégiát dolgozott ki.
Űrhajósjelöltek kiválasztása
A program első lépése az űrhajós kiválasztása volt. A jelentkezés online zajlott, és 2022. január 31-én zárult le. Több ezer érdeklődőből 247 fő jelentkezése felelt meg az előírásoknak, amelyek között szerepelt például: büntetlen előélet, kiváló angoltudás, Magyarországon elismert felsőfokú végzettség, legalább három év szakmai tapasztalat a műszaki, természettudományos vagy orvosi területen, valamint a szükséges repülés-egészségügyi alkalmasság ( LAPL Class 2 ) és legfeljebb 40 éves életkor. Az önéletrajzok előszűrése után 100 jelentkező folytathatta a kiválasztási folyamatot. Elsőként online tudás- és képességfelmérő teszteken vettek részt, amelyek a matematikai, természettudományos tudást, valamint az intelligenciát, koncentrációt, és tanulási képességet mérték. Innen 44 fő jutott tovább a hamburgi tesztközpontba, ahol további képesség- és tudásalapú vizsgálatok következtek. Ezek után 26 fő folytathatta Kölnben, az ESA Asztronauta Központjában, ahol pszichológiai alkalmasságukat vizsgálták. Ezután Budapesten, a Semmelweis Egyetemen orvosi alkalmassági vizsgálatokon estek át. A legjobbak közül végül 8 fő maradt versenyben. Ők két héten keresztül a Csillebércen található kutatóközpontban vettek részt újabb teszteken, valamint a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőin mérték a fizikai tűrőképességüket nagy gyorsulás esetén.
A jelöltek és a végső kiválasztás
2023. március 7-én mutatták be a négy kiválasztott űrhajósjelöltet:
-
Cserényi Gyula, erősáramú villamosmérnök
-
Kapu Tibor, fejlesztőmérnök
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
Az európaiak megjelenésével az Újvilág 1500-ban még 12 milliósra becsült őslakossága, 1900-ra 237000 főre csökkent. -
Dr. Schlégl Ádám, ortopédsebész
-
Szakály András, repülőgépipari tervezőmérnök
Kiválasztásukkor életkoruk 31 és 40 év között volt. A kutatóűrhajósnak ugyanolyan magas követelményeknek kell megfelelnie, mint bármelyik űrállomáson szolgálatot teljesítő szakembernek. A munkát extrém körülmények között, elszigetelten, a családtól és a megszokott környezettől távol kell végeznie. Tudását nyomás alatt is kiváló színvonalon kell alkalmaznia, hiszen nemcsak saját küldetéséért, de a teljes legénység biztonságáért is felelősséget vállal. A felkészülés során ESA- és NASA-tanúsítványokat is szerez.
A végső döntés
2024. május 27-én Szijjártó Péter külügyminiszter a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről bejelentette, hogy a HUNOR-program első magyar kutatóűrhajósa Kapu Tibor, tartaléka pedig Cserényi Gyula lett. Ők az Egyesült Államokban folytatják a felkészülést a NASA és az Axiom Space irányításával. Dr. Schlégl Ádám és Szakály András a földi irányítási csoportban kapnak vezető szerepet. A küldetésre 2025. május 29-én kerül sor.
Kapu Tibor ( A kép forrása: MTI )
A küldetés célja, menete, Kapu Tibor feladatai az űrben
A misszió ( Axiom Mission 4 ) célja, hogy magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok kísérleteit hajtsák végre mikrogravitációs környezetben, valamint hazai fejlesztésű műszereket teszteljenek az űrállomáson. Az űrhajósnak el kell sajátítania a szükséges tudományos ismereteket, be kell gyakorolnia a műszerek használatát és a kísérletek lebonyolítását is. A kutatóűrhajós a tervek szerint körülbelül egy hónapot tölt a Nemzetközi Űrállomáson. Idejét előre megtervezett, tudományos és technikai feladatok végrehajtásával tölti majd – pontos beosztás szerint, komoly előkészületek után. Kapu Tibor olyan különleges hazai tudományos és technológiai kísérleteket végezhet majd el a Nemzetközi Űrállomáson, amelyeket magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok fejlesztettek ki. A kísérleti csomag többek között tartalmaz egy biotechnológiai vizsgálatot, amely a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait és a szervezet természetes önjavító folyamatait tanulmányozza. Emellett sor kerül egy folyadékdinamikai kísérletre is, amely a bolygók légkörének viselkedését modellezi mikrogravitációs körülmények között. Egy másik kutatás célja egy kompakt dózismérő eszköz kipróbálása, amely képes valós időben nyomon követni az űrhajósokat érő sugárzás mértékét. Továbbá vizsgálják a mikrogravitáció által okozott látásromlás lehetséges kezelési módszereit is, mégpedig egy új, mikroszálas oldatot alkalmazó gyógyszeradagolási megoldás segítségével.
Az Ax-4 teljes csapata. A hajózó személyzet tagja lesz a veterán űrhajósnő az Egyesült Államokból, Peggy Whitson és további három űrhajós: az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Sławosz Uznański és a magyar Kapu Tibor.
Hirdetés
