Az indiai Tamilnádu állam miniszterelnöke, M. K. Stalin ( aki az Egyesült Államokbeli kormányzói pozíciónak megfelelő tisztséget tölt be ) 1 millió dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki véglegesen és megcáfolhatatlanul megfejti az Indus-völgyi civilizáció rejtélyes írását.
Egy ősi, megfejtetlen írásrendszer
Az Indus-völgyi civilizáció – más néven Harappa-kultúra – az egyik legősibb városi társadalom a történelemben. Az első településeiket mintegy 5500 évvel ezelőtt kezdték építeni a mai Pakisztán és India területén, az Indus folyó völgyében. A civilizáció számos tárgyi emléket hagyott hátra, köztük egy titokzatos írást, amelyet máig nem sikerült megfejteni. M. K. Stalin a díjat egy nemrég megjelent tudományos publikáció hatására hirdette meg, amely párhuzamot vélt felfedezni az Indus-völgyi civilizáció írásjegyei és az ősi tamil kerámiákon található graffiti-szerű jelölések között. A miniszterelnök úgy véli, hogy a két ősi kultúra között kapcsolat állhat fenn, ami forradalmi felfedezés lenne.
“Egyszarvú”. Egy pecsét lenyomata az Indus-völgyi civilizációból, Kr.e. 2500–1500. Kb. 3,5 cm × 3,5 cm. Chhatrapati Shivaji Maharaj Vastu Sangrahalaya ( korábban Prince of Wales Museum ), Mumbai, India. ( A kép forrása: Ismoon, Wikimedia Commons, CC0 1.0 )
Egy távoli kapcsolat lehetősége
Ha az összefüggést sikerülne igazolni, az majdnem olyan jelentőségteljes felfedezés lenne, mint maga az Indus-völgyi pecséteken és tárgyakon található írás megfejtése. Tamilnádu ugyanis az indiai szubkontinens legdélebbi állama, több ezer kilométerre az egykori Harappa-kultúra központjától. A nyelvészek és kutatók számos próbálkozást tettek az írásrendszer megfejtésére, de eddig minden kísérlet kudarcot vallott. A BBC szerint az utóbbi időben egyre több informatikai szakember és mesterséges intelligencia-kutató állítja, hogy sikerült feltörniük a kódot, azonban a tudományos közösség szkeptikus. A nyelvészek szerint az algoritmusok önmagukban nem elégségesek egy ilyen ősi írás megfejtésére.
Mit tudunk az Indus-völgyi írásról?
A kutatások eddig körülbelül 4000 feliratos vagy pecsétekkel ellátott leletet tártak fel, amelyek agyagedényeken, homokkő pecséteken és réztárgyakon találhatók. Az írásjelek száma mindössze 68 körüli, és a feliratok többsége rendkívül rövid – jellemzően 5-6 karakter hosszú. A leghosszabb ismert szöveg is csupán 34 jelet tartalmaz. A tudósok között vita tárgya, hogy az Indus-völgyi írás logografikus rendszer lehetett-e, mint a kínai vagy az egyiptomi hieroglifák. Egyes kutatók megpróbálták kapcsolatba hozni a szumer írással vagy az ősi proto-elamita rendszerrel, de a 21. század elejére publikált tanulmányok szerint ezek a párhuzamok nem meggyőzőek. Ez ugyanakkor nem lenne példátlan a történelemben: sok kultúra fejlesztett ki saját, egyedi írásrendszert. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Indus-völgyi írás esetében nem áll rendelkezésre egy „Rosette-i kőhöz” hasonló többnyelvű referencia, amely segíthetne a dekódolásban. Enélkül pedig a tudósok egyelőre kénytelenek beletörődni abba, hogy a megfejtés jelenleg elérhetetlen – ám ez az akadály csak még vonzóbbá teszi a kihívást.
Tudtad? ( történelmi érdekességek )
A 14. századi Angliában a futball még egy szabályok nélküli, kegyetlen, játéknak nem igazán nevezhető időtöltés volt, így hamarosan be is tiltották. Ellentétben az íjászattal, amelynek gyakorlását kötelezővé tették. |
Kerekek, „O” és „X” szimbólumok: írásjelek az Indus-völgyi civilizációból. A tíz Indus-jelet a Dholavira fellegvárának északi kapuja közelében fedezték fel. Indus-völgyi civilizáció, Kr.e. 2600–1900.
Egy történelmi rejtély, amelyet bárki megfejthet
A jutalom egyedülálló lehetőséget kínál minden nyelvész, régész, informatikai szakértő és amatőr kódfejtő számára, hogy részt vegyen az egyik legnagyobb megoldatlan nyelvi rejtély megfejtésében. Nem ez az első alkalom, hogy egy nagy pénzjutalommal próbálják ösztönözni az ősi szövegek megfejtését. Tavaly egy szilícium-völgyi techvállalkozó 750 000 dolláros díjat ajánlott fel annak, aki képes lenne megfejteni a Pompeji vulkánkitörésben elhamvadt és szénné égett papirusztekercsek szövegét. A dokumentumokat az idő konzerválta, ám bármilyen fizikai kísérlet a kitekercselésükre a tekercsek azonnali pusztulását eredményezte. A pályázatra végül három fiatal diák adott be sikeres megoldást, akik a mesterséges intelligenciát és az orvosi képalkotó technológiát ötvözve sikeresen rekonstruáltak bizonyos szövegrészleteket az elégett papiruszokról. Az egyik dekódolt mondat egy 2000 éves epikureus filozófiai szövegből származik:
„…ahogyan az ételek esetében sem hisszük rögtön, hogy ami ritka, az feltétlenül élvezetesebb, mint ami bőségesen elérhető.”
A történelmi kódok megfejtésének versenye tehát folytatódik – vajon az Indus-völgyi írás megfejtése lesz a következő nagy áttörés?
Hirdetés
Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?