Tudtad? Jézus halálának környékén már létezett pénzbedobós automata! Mégpedig templomban!

A mai napig is láthatunk pénzbedobós automatákat, bár én egyre kevesebbel találkozok, és szerintem idővel ha marad is ilyen, akkor azokat is csak kártyával, érintéses fizetési módszerekkel tudjuk majd használni. Az azonban szinte biztosan kijelenthető, hogy életében legalább egyszer, mindenki használt már ilyen gépet. Kávé, vagy italautomatát minimum, vagy esetleg nyerőgépet, játékgépet, készített pénzbedobós fényképet, vagy készített emlék zsetont, bedobott érméből.

Ilyenkor azon lehet nem sokan gondolkodtak még el, hogy mikor is készülhetett az első. Akit szokott érdekelnie ez a “klasszikus” kérdés, az “első”, az most mindenféleképpen olvasson tovább, mert az alábbiakat biztosan érdekesnek fogja találni.  Nos… az első pénzbedobós automatát, egy bizonyos Alexandriai Hérón ( 10 körül – 75 körül élhetett ),  egyiptomi hellén gépész és matematikus készítette. Pontos dátumot nem tudunk, de ekkora időtávnál ez érthető, mivel jóval több mint 2000 évről beszélünk. Héron rengeteget olvasott, hisz hozzáfért a szülővárosában, ( egyiptomi Alexandria, ekkor a római birodalom kulturális “fővárosa” ) található könyvtár könyveihez, mestere  Ktészibiosz görög matematikus, és feltaláló volt. Szeretett kísérletezni, egész életét tulajdonképpen ennek szentelte, és szinte biztosra vehető, hogy a híres Alexandriai Könyvtárat magában foglaló múzeumban tanított is. Találmányait, értekezéseit felsorolni is nehéz lenne, pláne hiánytalanul, amit pont ezért nem is szeretnék, hisz gyakorlatilag mindegyikről illő volna beszélni. Most csak röviden kettőt mutatnék be nektek. Sajnos bármennyire is kerestem, túl sok információt nem találtam róluk, pedig kíváncsi lettem volna még néhány részletre velük kapcsolatban.

Nos tehát. Az akkori korban a templomba járás fontos része volt a mindennapoknak. A hívők felkeresik, majd belépnek a templom ajtaján, meghallgatják a beszédeket, majd szenteltvizet  isznak, vagy visznek el. A fenti “program”, elviekben nem volt ingyenes. Adakozni illő, vagy kötelező volt, főleg mikor a szenteltvízre került a sor. Azonban, a hívők több szenteltvizet vittek el a templomokból, mint amennyit adakoztak érte, és ez kezdett problémát jelenteni. Héron-t kérték fel ennek a megoldására. Két ötletéről írnék, amit meg is valósított.

Hérón a Pneumatika könyv I. részének XXXVIII. fejezetében írta le az alábbi szerkezetet. A templomok előtt oltárok álltak. Ha ezeken az oltárokon, tüzet gyújtottak, kinyíltak a templomajtók, ha eloltották a tűzet, becsukódtak. Ezt egy elég komplex, de önmagában egyszerű szerkezettel oldotta meg. Vagyis automata templomajtó nyitó szerkezetet készített. Ennek működési elvét, az alábbi videóban láthatjátok.

Az ötlet, a szerkezet több funkciót is betölthetett. Egyes vélemények szerint, a tűz gyújtásával párhuzamosan kinyíló ajtó egyfajta isteni közelséget jelzett a hívőknek, akik így még áhítatosabban léptek be a templomba. Oda belépve pedig újabb újításba ütköztek 🙂 A mindig nagyon várt szenteltvízhez csak egy automatán keresztül juthattak hozzá. A szerkezetbe felülről pénzt kellet bedobni, ami ennek fejében egy bizonyos mennyiségű vizet adagolt ki, így szabályozva az eddig problémát okozó túlzott szenteltvíz “fogyasztást”. Vagyis minden hívő megkapta a vizet, amiért fizetett, és a templom is megkapta az összes pénzt, amit érdemelt. Erről a szerkezetről pedig itt láthattok egy videót.

Fentebb írta, hogy kíváncsi lettem volna még néhány kérdésre. Amire például gondoltam, az az, hogy pontosan milyen érméket kellet bedobni. Azt tudhatjuk, hogy akkoriban milyen érmék voltak forgalomban, de konkrétan arra lettem volna kíváncsi, hogy az “automata” képes volt-e “felismerni”, a “legideálisabb” érmét, és hogy ezt jelezték-e a hívőknek. A szerkezetből arra következtetnék, lehet nem helyesen, hogy ha túl könnyű, kicsi érmét dobtak be, az lehet nem indította el a folyamatot. Ilyenkor rá kellet dobni? Ha valaki túl nehéz érmét dobott be, az pedig túl gyorsan indította, és zárta le a folyamatot, vagyis ekkor meg pont ezért lett kevés, vagy semmi a kiadagolt szenteltvíz?

Mindenesetre fantasztikusnak találom ezeket az ötleteket, és a többit is amiről nem írtam. Javaslom olvassatok utána, mindenféleképpen érdemes. Egyébként Héron találmányai, és ötletei ennek ellenére jó ideig feledésbe merültek. 1615 körülről ismerünk kocsmai dohányadagoló kisgépeket, illetve  1822-ben egy Richard Carlile nevű angol kiadó és könyvesbolt-tulajdonos újságkiadó gépet épített ( amely lehetővé tette tiltott művek árulását, hisz ily módon tulajdonképpen”névtelenül” lehetett vásárolni ). 1867-ben jelent meg az első automata amely bélyegeket adott ki. Végül  1883-ban Percival Everett feltaláló megalkotott egy képeslap- és jegyzetpapír-automatát, ami az áttörést jelentette. Ekkortól indult be igazán a pénzbedobós automaták fejlesztése.