Hirdetés


Valóban legyőzhetetlen volt Spárta? Egy ideig igen! Valóban ledobták a gyenge csecsemőket a szikláról? Nem, ez nem igaz!


A bejegyzés becsült olvasási ideje 6 perc

Az ókori Görögország városállamai közül Spárta kiemelkedett mint a legerősebb katonaállam, amely majdnem négy évszázadon át veretlen maradt Lükurgosz idejétől ( Kr.e. 750 ) egészen a leuktrai csatáig ( Kr.e. 371 ). Ebben a csatában Thébának sikerült legyőznie Spártát, ideiglenesen átvéve tőle a legerősebb görög polisz címét. Ezt követően Nagy Sándor makedón uralma következett, majd a római kor, ami Spárta végleges eltűnéséhez vezetett a történelem színpadáról. Az említett négy évszázad azonban kétségtelenül Spárta fénykora és verhetetlenségének időszaka volt.

A spártai harcosok életük minden napját a háborúra való felkészüléssel töltötték: rendszeresen edzettek, gyakoroltak, meneteltek és harcoltak, hogy tökéletes katonákká váljanak. A mindennapi munkát nem nekik kellett végezniük, mivel az ókori Spártában a leigázott helóták látták el a munkát. Ők dolgoztak a földeken, készítették a használati tárgyakat, és szolgálták ki a teljes jogú spártaiak családjait is. A helóták eredete a görög törzsek betelepedésének koráig, a Kr.e. 3. évezred elejéig nyúlik vissza. Ekkor több görög törzs érkezett a mai Görögország területére: először az akhájok, majd a iónok, aiolok és dórok. A dórok déli irányba vándoroltak, és a Peloponnészosz félszigetre érve leigázták a már ott élő prehellén etnikumokat és akhájokat. Ezekből a leigázott népekből lettek a helóták, akik innentől kezdve a spártai dórok családjait szolgálták ki.

Spárta alapítása, a “spártai rendszer”

Spárta városát a Peloponnészosz félszigeten alapították a Kr.e. 10. században, 950 és 1000 között. Később más dór városok is létrejöttek a közelében, így alakult ki Lakedaimón ( Lakónia ) állama. A spártai harcosok ezért viseltek pajzsaikon egy nagy lambda betűt ( L ), államuk nevének kezdőbetűjét. Spárta első nagy vezetője Lükurgosz volt, aki Kr.e. 750-730 körül alakította ki a spártai rendszert. Ez a rendszer a teljes egyenlőségre és a katonai életmódra épült. A dór származású elit spártaiak egyforma parcellákon éltek, és 7 éves koruktól 30 éves korukig katonáskodtak, majd leszereltek, családot alapítottak és részt vettek a város vezetésében. Spárta vezetésében négy hatalmi pólus létezett: két uralkodó ( egy szakrális király és egy hadsereget vezető király ), a népgyűlés, az ephoroszok vagy felügyelők tanácsa, és a vének tanácsa ( gerúszia ). Az ephoroszokat évente választották a népgyűlés által, és beleszólhattak minden fontos államügybe, még a királyokat is leválthatták. A népgyűlés választotta meg a tisztségviselőket, a királyok vezették a hadsereget és a népet, a vének tanácsa pedig a legfontosabb kérdésekben adott tanácsokat.

Ez az 1899-es illusztráció egy spártai versenypályát ábrázol. Az eredeti illusztráció fekete-fehérben készült, később kiszínezték. ( A kép forrása: LANMAS / ALAMY STOCK FOTÓ )

A spártai fiatalok oktatása főként a testi edzésekre, harcra, a fegyverek használatára és a hadtudományokra koncentrált, másodsorban a spártai szokások, hagyományok, vallási ismeretek elsajátítására. Három fő elvárás volt a spártai fiatalokkal szemben: legyenek bátrak, erősek és profi harcosok; ismerjék és kövessék a spártai hagyományokat, vallási szokásokat; és engedelmeskedjenek a spártai alkotmánynak, törvényeknek és vezetőknek. A spártai ifjak a Krüpteia nevű vallási ünnepen bizonyíthatták, hogy elég bátrak és erősek, ha egyetlen fegyverrel túléltek a “vadonban” és megöltek egy helótát. Ha a feladatot teljesítették, teljes értékű spártai katonákká váltak. A spártai férfiak élete állandó edzésből, gyakorlatozásból és háborúzásból állt, részben az állam berendezkedése miatt, hiszen a lakosság kétharmada jogfosztott helóta volt, akiket féken kellett tartani, részben pedig Spárta állandó háborúi miatt. Mivel a spártai férfiak katonáskodtak, az élelmiszer-termelés, gazdálkodás, kézműveskedés ( és korlátozott kereskedelem ) a helótákra és a periokoszokra ( körüllakók ) maradt, akiknek a megtermelt javak jelentős részét át kellett adniuk a spártaiaknak.

Macedón falanx ábrázolása ( A kép forrása: Ancient and Medieval Warfare: The History of the Strategies, Tactics and Leadership of Classical Warfare ( 1984 ) , New Jersey, Egyesült Államok )

A spártai harcmodor a hoplita nehézgyalogosokra épült, akik többnyire phalanx alakzatban küzdöttek. Fő fegyverzetük a pajzs, a kétélű, egyenes kard és a lándzsa volt. A phalanxban 50 hoplita gyalogos állt szorosan egymás mellett, 7-8 sor mélységben, minden katona a bal karján lévő pajzzsal védte magát és szomszédját. Támadásnál a sorok előrenyújtották lándzsáikat, így egy “páncélos sündisznó alakzat” alakult ki, amely az ellenség felé tartott. Bár Spárta alkalmazott lovas egységeket is, a csaták többségében a gyalogság játszotta a főszerepet.

Egy tévhit: Az úgynevezett “kryptéia”, vagyis a helóták elleni titkos spártai gyakorlat keretében előfordulhatott, hogy a gyenge, beteges újszülöttet vagy csecsemőt “félretették”, mivel nem felelt meg az elvárásoknak. Ezek a cselekedetek azonban nem voltak általánosan elfogadottak vagy rendszeresek, és nem voltak részei a mindennapi spártai gyakorlatnak vagy kultúrának. A spártai társadalom nemzetközi viszonylatban is szigorúnak és kíméletlennek tűnhetett, de a csecsemőgyilkosságok nem voltak a mindennapok részei, mint ahogyan azokat gyakran a kritikusok vagy az ellenségek ábrázolják. A valóságban az ókori forrásokból kiderül, hogy a spártai társadalom erős hangsúlyt fektetett a túlélésre és a hadseregre, de nem minden cselekedetüket határozta meg a túlzott erőszak vagy kíméletlenség.

A spártai nők

Gorgó, spártai királynő és Leonidas felesége, az ősi spártai társadalom egyik fontos jellemzőjét emeli ki egy frappáns válasszal, amely a spártai nők szabadságára és befolyására vonatkozik. Állítólag azt mondta: „Mert mi vagyunk az egyetlenek, akik férfiakat szülnek. !” ez a kijelentés a nők fontosságát hangsúlyozza és a spártai társadalomban. Az ókori görög nők szerepének és helyzetének részletes megértéséhez érdemes megvizsgálni a spártai lányok nevelését és oktatását. A spártai lányok formális oktatásban részesültek, és arra ösztönözték őket, hogy vegyenek részt testedzésben, ami nagyobb intellektust és atletikusságot biztosított számukra, mint más görög államokban. A spártai nőknek több szabadidejük volt, mivel az “alantas” feladatokat a helóták végeztek, és a spártaiak évente egyszer hadat üzentek a helótáknak, hogy bűntudat nélkül megölhessék őket. A spártai társadalom az anyaságot a nők legfőbb megtiszteltetésének tartotta, és céljuk az volt, hogy erős, egészséges nőkké neveljék őket, akiknek erős, egészséges gyermekeik lehetnek. Ezért a spártai nők hajlamosak voltak később házasodni, amikor úgymond fizikailag “legerősebb” állapotban voltak. Mivel a spártai férfiak nagy részét a hadseregnek szentelték, a nők nem csak otthon maradtak gyermeket nevelve, hanem üzleti ügyeket is intézhettek férjeik megbízásából, és joguk volt elválni férjüktől, ellentétben más görög területek női lakóival.


Tudtad? ( történelmi érdekességek )

1816-ban nem volt nyár a Földön. A "Dido building Carthage" című William Turner festményen egy szokatlanul ragyogó Napot láthatunk. Talán a művész így próbálta meg ábrázolni az indonéz Tambora vulkán kitörése miatt keletkező szokatlan fényhatásokat. 1815 áprilisában szokatlan természeti katasztrófa következett be a Földön: a Tambora vulkán kitörése annyi gázt és hamut lövellt a légkörbe, ami éghajlatváltozást okozott az egész bolygón. 1816-ot ezért nyár nélküli évnek nevezik, és a mai napig ez volt a leghidegebb év az emberiség történelme során, amióta csak dokumentáljuk az időjárási megfigyeléseket. A hőmérséklet világszerte csökkent, ami hatalmas terméskiesést, állatpusztulást és globális élelmiszerhiányt okozott. A tudósok szerint az abnormális hideg oka az 1815-ös indonéz vulkánkitörés, valamint számos más nagyobb kitörés volt 1808 és 1814 között. A légkörben felhalmozódott jelentős mennyiségű hamu következtében kevesebb napfény jutott át a sztratoszférán. Több hónapba telt, mire a hamu teljesen szétterjedt a Föld légkörében, így az 1815-ben bekövetkezett hatalmas kitörés hatása ebben az évben még nem is volt igazán észlelhető Európában, 1816 márciusában azonban már annál inkább, amikor nem érkezett a tavasz, hanem továbbra is szokatlanul télies maradt a hőmérséklet. Áprilisban és májusban rengeteg hó, eső és jégeső esett, júniusban és júliusban pedig nulla fok alatti hőmérsékletek voltak az Egyesült Államokban: New Yorkban és New Englandben a hó is esett. Németországot szokatlanul erős viharok sújtották ebben az évben, sok folyó kiöntött, Svájcban pedig az év minden hónapjában esett a hó.

Spárta háborúi

Lükurgosz korában és az őt követő évszázadokban Spárta főként a Peloponnészosz félsziget feletti egyeduralomért harcolt, legyőzve riválisait: Messzénét és Argoszt. Később következett a perzsa háborúk kora, amikor Spárta új riválisával, Athénnel összefogva harcolt. A perzsákat főleg Spártának köszönhetően győzték le a plataiai ütközetben ( Kr.e. 479 ). Spárta lakonikus tömörségéről is híres volt. Egy anekdota szerint egy háborúban, amikor az ellenség megüzente, hogy legyőzi őket és felégeti a városukat, csak annyit válaszoltak: “Ha.” A görög-perzsa háborúk idején zajlott a híres thermopülai csata ( Kr.e. 480 ), ahol Leonidasz spártai király alig 300 spártai harcossal tartotta fel a perzsa sereget, hogy a görögök főserege visszavonulhasson. Egy anekdota szerint a csata előestéjén egy helybeli azt mondta, a perzsa íjászok olyan sokan vannak, hogy nyilaik elhomályosítják a napot. Diékenész spártai harcos ( a legbátrabbnak tartott ) erre nevetve azt mondta: “Remek! Legalább árnyékban harcolhatunk.

Később Spárta legfőbb ellenfele Athén lett. Kr.e. 431 és 404 között, 30 éven át zajlott a háború a két városállam és szövetségeseik között ( Déloszi Szövetség kontra Peloponnészoszi Szövetség ). A hosszú Peloponnészoszi háború Spárta diadalával ért véget, és ezzel hatalma csúcsára ért. Spárta egyeduralma 33 éven keresztül határozta meg a hellén világ életét. Kr.e. 371-ben azonban Théba felemelkedett, és Epameinóndasz vezetésével legyőzte a spártaiakat a leuktrai csatában.

Érdekesség:  A thébai ókori görög városállam felemelkedésében kiemelkedő szerepet játszott a thébai Szent Sereg, egy különleges alakulat, mely állítólag szerelmes férfi párokból állt. Ez a sereg, hasonlóan a spártaiak elitcsapatához, 300 főből állt, de egyediségét az adta, hogy párokban harcoltak, ahol egy-egy idősebb és fiatalabb hoplita alkotott egy párt. Plutarkhosz történetíró szerint Platón Lakoma című írásából merített ihletet az ötlet, mely szerint egy olyan állam vagy sereg, melyet szeretők alkotnak, lenne a legideálisabb közösség, és ez a felállás ösztönözné a katonákat a végsőkig harcolni egymásért. A szeretőhöz való lojalitás a harctéren is megmutatkozott, megakadályozva a katonákban a haza iránti vágy hiányát. A Szent Sereget i.e. 378-ban alapította Gorgidasz, aki eleinte a párokat más hadtestekbe osztotta szét. Azonban Pelopidasz összefogta őket egyetlen ütőképes egységben. A sereg az ókori görög világban meghatározó erővé vált, különleges harci képességeinek és lojalitásának köszönhetően. A Szent Sereg legnagyobb diadala az i.e. 371-es leuktrai csatában következett be, amikor Thébai legyőzte a korábbi szövetséges Spártát. Ez a csata vetett véget Spárta hosszú ideig tartó dominanciájának a görög városállamok között, és Thébai rövid, ám dicső uralkodását hozta el. Epameinóndasz vezetésével a thébai csapatoknak a Szent Sereg mellett a forradalmi taktika is kulcsszerepet játszott a győzelemben.

Ezzel Théba átvette a legerősebb görög polisz címet, de csak néhány évtizedre. A következő nagy hódító Nagy Sándor lett, aki Kr.e. 336 és 323 között a történelem egyik legnagyobb birodalmát hozta létre. Halála után a görög föld újra római uralom alá került, és Spárta eltűnt a történelem színpadáról.

A bukás

Spárta hatalmának bukását részben az okozta, hogy a sok háborúzástól a spártai férfilakosság megfogyatkozott, így a korábbi hatalmat már nem tudták megőrizni. Spárta rendszere bár kezdetben a teljes egyenlőségre törekedett, szigorú oligarchikus uralommá alakult, amely végül belső feszültségeket és társadalmi egyenlőtlenségeket eredményezett. Még a messzénéi helóták is fellázadtak, és újra függetlenek lettek. Spárta így a római korban már csak egy elzárt kis városállam volt a sok közül.

Kapcsolódó tartalom

 

Spárta: „a pénz szeretete a minden gonosz gyökere”. ( De mit mond erre a ChatGPT? )

Felhasznált források: 

  • Paul Cartledge: “Sparta and Lakonia: A Regional History 1300 to 362 BC”
    Ez a könyv átfogó képet nyújt Spárta történelméről, társadalmi és katonai struktúrájáról, valamint a jelentősebb csatákról és politikai eseményekről.
  • Donald Kagan: “The Peloponnesian War”
    Kagan munkája részletes elemzést ad a Peloponnészoszi háborúról, amely jelentős hatással volt Spárta és Athén kapcsolatára.
  • Victor Davis Hanson: “The Western Way of War: Infantry Battle in Classical Greece”
    Ebben a könyvben részletesen ismertetésre kerül a görög hoplita harcmodor, amely Spárta katonai hatalmának alapját képezte.
  • Xenophón: “A spártai államról”
    Xenophón műve első kézből származó leírásokat tartalmaz Spárta társadalmi berendezkedéséről és katonai rendszereiről.
  • Herodotosz: “Históriák”
    Herodotosz leírásai, különösen a thermopülai csatáról, fontos információkat szolgáltatnak a spártai katonai stratégiáról és hősiességről.

A cikk írásába besegített: ChatGPT ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot )

 

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?


Legfrissebb bejegyzések