Hirdetés


Legfrissebb bejegyzések


Spárta: „a pénz szeretete a minden gonosz gyökere”. ( De mit mond erre a ChatGPT? )


A bejegyzés becsült olvasási ideje 6 perc

Körülbelül i. e. 600-ban ( ennek  a dátumnak a forrása, az  encyclopedia-of-money.blogspot.com, Spartan Iron Currency írás  ) Lycurgosz (  i. e. 800, Spárta – i. e. 730, 69-70 évesen,  ( születésének dátuma, wikipédia információ ), Kirra ), a híres spártai törvényhozó, beiktatta Spárta alkotmányába azt a rendelkezést, amely tiltotta az arany, ezüst vagy más drágafémek keringését és birtoklását üzleti tranzakciók eszközeként, és helyette vaspénzt vezetett be, amely különböző források szerint lemezek vagy rudak formájában volt jelen. Ez a rendelkezés a társadalmi reform egyik eleme volt, amelynek célja az volt, hogy megóvja Spárta társadalmát attól az ártalmaktól, amelyeket azon kevés állampolgár kezében összpontosuló gazdagság okozhat. Jelenlegi tudásunk szerint az akkor kialakult pénzrendszer közel 300 évig, fenn is maradt, mikor is elkezdték a tényleges pénzverést, bár azt is igen kis mennyiségben.  

Plutarkhosz ( 1. századi esszéista és filozófus ) szerint Lycurgosz  azon túl, hogy földbirtok-reformot hajtott végre, amely szétterítette a vagyon tulajdonlását, belevágott a pénzügyi rendszer reformjába is. Plutarkhosz életek című művében olvashatjuk, ahogy az író Lycurgoszról mesél:

“Ezzel nem elégedett meg, hanem úgy döntött, hogy az ingóságaikat is szétosztja, hogy közöttük ne maradjon ellenséges megkülönböztetés vagy egyenlőtlenség. De mivel nagyon veszélyesnek találta nyíltan belevágni, más utat választott, és a következő csellel törte meg az irigységüket: parancsba adta, hogy minden arany és ezüst érme visszavonásra kerüljön, és csak vasból készült pénz legyen érvényes, amelynek nagy súlya és mennyisége alig volt valami érték. Tehát ahhoz, hogy húsz-harminc fontot összegyűjtsenek, nagy szekrény kellett, és elmozdítani semmi sem volt könnyebb egy ökörjáró párnál. Ennek a pénznek a terjedésével egyszerre számos rossz szokás tűnt el Lacedaemonból. Mert ki lopná el a másik ilyen pénzét? Ki tartaná jogosan magánál vagy venné erőszakkal, vagy fogadná el kenőpénzként olyan dolgot, amit nehéz elrejteni, és amelynek darabolása semmire sem jó? Amikor éppen forró volt, ecetsavba mártották, és így tönkretették, majd majdnem lehetetlenné tették az újrafeldolgozását.”

Spárta pénzreformjának egyik mozgatórugója lehetett a kereskedés külföldiekkel szembeni visszatartása, mivel nincs feljegyzés az átváltási árfolyamokról Spárta vas pénze és más kortárs városok érméi között. Valószínűtlen, de lehetséges, hogy Spárta a hazai arany- és ezüstkészletek hiányának pótlására törekedett, saját arany- és ezüstbányái hiányában. A társadalmak néha alternatív pénzeket fejlesztenek ki, amikor a kereskedelmi tevékenység növekedése pénzhiány miatt korlátozott. Azonban az egész pénzügyi reform célja inkább a kereskedelmi tevékenység növekedésének korlátozása volt, mintsem előmozdítása.

A spártai pénz neve, pelanor lehetett.  ( görögül : πέλανορ , szó szerint  ‘sütemény’). Plutarkhosz szerint  a spártai vasérme egy Aeginetan minát ( ez egy ősi, közel-keleti súlyegység, és egyben pénzegység is volt ) nyomott – körülbelül 1,5 font avoirdupois ( 0,68 kg ) –, értéke pedig négy khalkoi lehetett. ( fél attikai obol ). Hesychius Lexikona megismétli ezt az állítást. Smith’s Dictionary of Greek and Roman Antiquities ( 1890 ) könyve is arról számol be, hogy „spártai arany-, ezüst- vagy rézpénz nem maradt fenn [ Kr. e. 310-nél ] korábbi keltezésűnél”.

Tehát a reform nem burkolt célja, a tranzakciók megnehezítése, és a pénzzel való visszaélések, rablások, csalások visszaszorítása volt. Ki akarna viszonylagosan értéktelen, súlyos “vas tárgyakkal” rohangálni, vagy abban felhalmozni ( megtakarítani ) a vagyonát, ami ugyebár Lycurgus szerint szintén ártalmas a társadalomra nézve, hisz így alakulnának ki a vagyoni egyenlőtlenségek.

Lycurgus reformjai ismerősek az ókori pénzügyi irodalomban, hasonlatosak a bibliai figyelmeztetéshez, hogy „a pénz szeretete a minden gonosz gyökere”. A pénz használata először a tengerparti városokban terjedt el, mint például Athénban, ahol a kereskedők és a tengerészek ( eltérő vallástól és hittől függetlenül ) találkoztak az országok nemzetközi kereskedelmének kereszteződésében. Az idegen vallásokkal, erkölcsökkel és hagyományokkal való érintkezés gyengíthette a hazai kereskedők befolyását a tengerparti városok lakosai felett. Az egész világból érkező kereskedők, akik távol otthonuktól, pénzzel tele zsebbel jártak, készen álltak mindenféle törvényeken felüli üzletre is, amelyek virágzottak ezekben a városokban. Az olyan, szárazföld belsejében elterülő városok, mint Spárta, amelyek a mezőgazdaságra támaszkodtak, nem a külföldi kereskedelemre, igyekeztek megvédeni magukat attól, amit a pénz bevezetésének és a hatalmas vagyonbeli egyenlőtlenségeknek láttak, amely idővel káoszhoz, és gazdasági problémákhoz vezet.

A spártai “pénz” történet minden bizonnyal tartogat még meglepetéseket. Régészeti ásatások leletei bizonyíthatnak majd egyes állításokat, vagy cáfolhatják meg azokat. A legtöbb információ, a témával kapcsolatban, írásos. Azok pontos hitelessége esetenként megkérdőjelezhető. Fentebb a piros megjegyzéssel leírt dátumok, és több kutató, történész leírásában szereplő dátumok nem fedik egymást. Éppen ezért nehéz pontosan rekonstruálni melyik információ hiteles, és melyik nem. Miután a spártaiak konkrét pénzverésbe kezdtek, a fellelt leletek, és információk könnyebé teszik a későbbi korok pénztörténetének bemutatását. Charles Seltman a görög érmékről a Cambridge Ancient History című tanulmányában azt állítja, hogy az első spártai pénzverdét ie 280 körül hozták létre, ami egybecseng a coinworld.com állításával, hogy az első spártai érméket Areusz spártai király uralkodásának végén ( Kr. e. 309-265 ) adták ki, vagy nem sokkal később. Mint ilyenek, valószínűleg a Khremónidészi háború ( Chremonidean War, Kr. e. 267-261 ) számára készültek, amelynek során Spárta más görögökhöz csatlakozott a Macedón Királyság ellen.

Záró megállapításként az elmondható, hogy a történelem azonban azok oldalán állt, akik a pénzt használták, és Spárta majdnem eltűnt, miközben Athén világvárossá fejlődött. Legalábbis ezt a következtetést állapítják meg egyes történészek. Azonban én azt mondom, ha ez igaz is, kérdezzük meg azért azokat a város, vagy falu lakókat, akik nem világvárosokban élnek, vagy éltek, és életüket nem befolyásolja olyan mértékben a pénz, mint az említett “világvárosban lakók életét”, hogy boldogok-e így is? Én azt mondom, az a kijelentés, hogy ahol van, volt pénz jobban fejlődött, és jobban működött, azért erős kijelentés. Az oldalon számtalan cikket írtunk már a premonetáris valutákról, amik ugyebár nem a klasszikus értelemben vett pénzek, de mégis elszámolásra, cserére alkalmas egységeknek számítanak, amik pénz funkciót töltenek be. Az olyan helyek, ahol ilyeneket használtak, nem különböztek sokkal a későbbi, pénzt használó helyektől. Bukásukat, vagy felemelkedésüket, nem az okozta, hogy mondjuk köveket, kagylókat, terményeket használtak csereeszközként. Az én véleményem szerint, a modern, fiat valuta, a modern pénz funkciói, és a benne rejlő számtalan lehetőség ( digitális, számlán megjelenő forma, virtuális mozgatása utalással…stb ) az ami veszélyes. Vagyis…. pénzre, elszámolási egységre szükség van, de abban biztos vagyok, hogy a mostani monetáris rendszereket mindenféleképpen érdemes lenne felülvizsgálni, és itt-ott lassítani rajta, mert lassan, mint egy mesterséges intelligencia, a pénz is önálló életre kell, és egy napon teljesen figyelmen kívül hagyja mi jó egy adott embernek, vagy emberiségnek, és csak a saját “maga” érdekeit figyelembe véve kezd tovább “létezni”.

Végül egy kis érdekesség. Megkérdeztem a ChatGPT-től ( OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot ), a következőket:

Hirdetés


Kérdés: Tudnál idézni egy olyan statisztikát, amiben megkérdezték az embereket, hogy mikor boldogabbak? ha van pénzük, vagy ha nincs?

Válasz: Sajnos, a boldogságról és a pénzügyekről szóló kutatások nagyon összetettek és eltérő eredményeket mutatnak. Az egyes emberek boldogsága és elégedettsége számos tényezőtől függ, és nem feltétlenül van összefüggésben azzal, hogy van-e pénzük vagy sem. Vannak kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a pénz növelheti az elégedettséget, de csak egy bizonyos pontig. Egy másik kutatás szerint az elégedettség és a boldogság függ a pénzügyi stabilitástól, nem feltétlenül a jövedelem magasságától. Összességében, a boldogságot és a pénzügyeket összefüggésben vizsgáló kutatások eredményei nem egyértelműek és változóak. Az egyes embereknek eltérő prioritásaik és értékrendjük van, amelyek befolyásolhatják a boldogságukat és elégedettségüket a pénzzel kapcsolatban.

 

Kérdés: Hol boldogabbak az emberek? Világvárosokban, vagy falukban?

Válasz:  Nincs egyértelmű válasz arra, hogy hol boldogabbak az emberek, mert a boldogság sok tényezőtől függ, és minden ember más prioritásokat és értékeket tart fontosnak az életében. Azonban vannak bizonyos kutatások, amelyek azt sugallják, hogy a falusi életmód bizonyos előnyökkel járhat a boldogság szempontjából. Például egy 2014-ben végzett kutatás szerint a brit falvakban élő emberek általában boldogabbak, mint azok, akik városi környezetben élnek. A kutatók megkérdezték az embereket az életminőségükkel kapcsolatos tapasztalataikról, beleértve az egészséget, a személyes kapcsolatokat, a munkát és a lakóhely minőségét. Azt találták, hogy a falusi élet az egyik legjobb módja annak, hogy boldogabbak legyünk. Ugyanakkor más kutatások azt sugallják, hogy a városi életmód is számos előnnyel járhat a boldogság szempontjából. Például egy 2020-ban végzett globális felmérés szerint a városi lakosok általában magasabb boldogságot jelentettek, mint a vidéki lakosok. Azonban ebben a kutatásban a boldogság különféle tényezők függvénye volt, beleértve az anyagi jólétet, az egészséget, a kapcsolatokat és a környezeti tényezőket. Összességében a boldogság sok tényezőtől függ, és nem lehet általánosítani, hogy a városi vagy a falusi életmód jobb. Mindkét környezetnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és az egyén értékei és prioritásai határozzák meg, hogy melyik környezetben érzi magát boldognak és teljesnek.

….és  végül megkérdeztem azt, amire a legjobban szerettem volna tudni a választ, a fenti cikk kapcsán.

Kérdés: Működhetne-e békében, boldogságban a világ pénz nélkül?

Válasz:  Ez egy nagyon összetett és vitatott kérdés, és több szempontból is meg lehet közelíteni. Egyes filozófusok és társadalmi mozgalmak úgy gondolják, hogy egy olyan társadalom, amelyben nincs pénz, képes lehet békében és boldogságban működni. Az ilyen társadalmakban az emberek az adott csoportban meghatározott értékekre és elvekre építik fel az életüket, és az anyagi javakat közösen osztják meg. Az ilyen társadalmak lehetnek a kis falvakban vagy közösségekben, ahol a közösségi szintű gazdasági tevékenységek és az erőforrások megosztása az emberek egymásrautaltságán alapulnak. Ugyanakkor a modern világban a pénz egy fontos szerepet játszik a gazdasági aktivitásban és a társadalmi interakciókban. A pénz lehetővé teszi az emberek számára, hogy az árukat és szolgáltatásokat cseréljék egymással, és a gazdasági növekedés és az életszínvonal javulásának hajtóereje is lehet.

 

Tehát egy olyan társadalom, amelyben nincs pénz, valószínűleg nehéz lenne fenntartani a modern gazdasági tevékenységeket, és megteremteni azokat az infrastruktúrákat, amelyekre az emberek szüksége van ahhoz, hogy javítsák az életminőségüket. Az is lehet, hogy egy pénz nélküli társadalomban a gazdasági egyenlőtlenségek nem változnának jelentősen, és az emberek még mindig az anyagi javakért harcolnának. Összességében azt lehet mondani, hogy egy olyan társadalom, amelyben nincs pénz, lehetőséget adhat arra, hogy az emberek közösségi alapon építsék fel az életüket, és fontos értékeket tegyenek a gazdasági tevékenységek elé. Azonban egy modern társadalomban, amely függ a gazdasági aktivitástól és az anyagi javaktól, a pénz fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben és az életszínvonal javulásában.

Amint láthatjátok, az utolsó feltett kérdésre, a válaszban már konkrétan szerepel az, hogy “Az ilyen társadalmak lehetnek a kis falvakban vagy közösségekben, ahol a közösségi szintű gazdasági tevékenységek és az erőforrások megosztása az emberek egymásrautaltságán alapulnak”. A választ egy mesterséges intelligencia adta ( ezt ne akarjuk mélyebben érteni egyenlőre ), mégis egyet kell értsek vele. Csak kisebb közösségek lehetnének alkalmasak, működésképesek a modern, fiat pénz nélküli életre, és bármennyire is nem szeretem ezt a modern pénzt, ki kell jelentsem, a társadalom működési szempontjait figyelembe véve, hogy az összemberiség már nem alkalmas a pénz nélküli életre. Azonban mivel ez így van, amikor a fentebb említett, összefoglalva, a “pénz is tudatára ébred egy napon” állítás bekövetkezik, az lehet nagyobb katasztrófa lesz, mintha egy világháború törne ki.

Hirdetés


Van véleményed? Valamit javítanál a cikkben? Vagy csak hozzászólnál?